2014. június 30., hétfő

Mario Golf: World Tour

Megjelenés

Japán: 2014. május 1.
Amerika: 2014. május 2.
Európa: 2014. május 2.

Fejlesztő: Camelot Software Planning
Kiadó: Nintendo
Műfaj: Sport
Játékmód: 1-4 játékos

Wi-Fi: Van
StreetPass: Van
SpotPass: Van
Méret: 4241 blokk

Ára: £34.99 / €39.99

Platform

Úgy tűnik, a Nintendo 3DS a régi nagy Mario franchise-ok visszatérő konzolja lesz. A kötelező Mario Kart mellett napvilágot látott a rég nem játszott Mario Tennis és Mario Party, és most itt a Mario Golf is, mely soha nem élt meg akkora felhajtást, mint bármely más Mario nevével fémjelzett sorozat.

És ez talán érthető is, mivel ez a legkevésbé dinamikus játék, maga a sport is hasonlóképpen lassú. A Mario Golf eddigi négy része a játékmódokban és lehetőségekben domborított, nem is kicsit! Már egyjátékos módban is több módozatban játszhatunk, melyek nemcsak változatossá teszik a játékot, hanem új megvilágításba helyezik magát a sportot is. És most, közel 10 év után itt az újabb rész, amely nemcsak hogy megőrizte a játékmódokat, hanem még jobban kidomborította azokat.

Ahogy az előző részekben, most is hangulatos opening videó készült a játékhoz, utána pedig irány a menü. Innen vagy játszhatunk egy gyors golfot egy Mario karakterrel, vagy saját Miinkkel gyakorolhatunk, vagy játszhatunk bajnokságot. Amit nagyon megszerettem ebben a Mario Golf-ban, az az, hogy ez lényegében egy ötvözete az eddigi asztali- és kézikonzolos játékoknak. Hiszen bár nem RPG-szerűen, de ugyanúgy megvan az, hogy saját karakterünket (jelen esetben Miinket) fejleszthetjük, mint a GBC és GBA részekben, de a főjáték is benne van, mint N64-en és GC-n. A főjátékban lehetőségünk van kiválasztani, hogy hányan játszunk, és bár első látásra csak kevés játékmód látható, de semmi ok az aggodalomra, ugyanis a többi benne van a beállításokban (például a Club Slots), így akár kombinálhatjuk őket. És itt találjuk az új lehetőségeket is, például, hogy szeretnénk-e tárgyat kapni, vagy külön érméket gyűjteni a játék során. Sokáig értelmetlennek tartottam, hogy tárgyak legyenek a Mario Golf-ban, hiszen pont az volt az egyik jó oldala, hogy teljesen szabályszerűen ment a játék, és nem az volt, hogy ki tudja kiütni a másikat, vagy ki mennyire tud kiszúrni a másikkal, hanem hogy ki a jobb. Mint kiderült, szerencsére most sem erről van szó, hanem hogy most a karaktereink jóval kisebb távolságra képesek elütni a labdát, mint az előzőekben.

Például a Nintendo 64-es játékban Mario 270 yard-ra tudta elütni a labdát 1W-s ütővel, míg itt csak 199-re. A maradék 71-et a gomba vagy Bullet Bill “pótolja ki”. Tárgyakból természetesen korlátozott mennyiség áll rendelkezésre. Alapból kapunk egy-egy gombát, virágot és Bullet Bill-t, a többit mind meg kell szerezni úgy, hogy doboz formájában láthatjuk a pályákon, és a labdát úgy kell elütni, hogy elérje azokat. Személyes kedvencem az aranyvirág, mely minden egyes megtett yard után érmét ad nekünk. Ekkor szól csak igazán nagyot az érmegyűjtés! Érmék gyűjtésére játék során is van lehetőség, de nem ajánlom, hogy a gyűjtésre menjünk, mert sok esetben nem ott vannak, ahova ideális esetben ütnénk a labdát, inkább csak extra lehetőségként javasolt, hogy ennyivel több lesz nekünk, ha a pályákon is gyűjtjük az érméket. Érmékre márpedig szükségünk lesz, mert sok megvásárolható ruházat és ütőfelszerelés áll rendelkezésre. Itt is játszhatjuk sokak kedvencét, a Speed Golf-ot, ahol mindent a stopperórának rendelünk alá. Mennyire vagyunk képesek gyorsan jó helyre elütni a labdát? Lényegében ezt méri fel. Újdonság a Point Play, amikor a rendes játékkal szemben nem az számít, hogy minél kevesebb pontot gyűjtsünk össze, hanem hogy minél többet. Ugyanis pontozza az elért eredményt. Emellett van még a jól ismert Ring Shot, lehet csillagokat is gyűjteni, úgyhogy tényleg rengeteg lehetőség van. Ha igazán érdekessé akarjuk tenni a játékot, akkor javasolt beállítani a Club Slots lehetőséget, amikor is minden egyes játék előtt félkarú rablón eldöntjük, hogy mely ütőkkel játszunk. Ha sikerül mind a háromszor kihozni a csillagot, akkor mi vagyunk a királyok, ugyanis miénk az összes ütő.

És itt van a Castle Club is, ahol saját Miinket fejleszthetjük, ám itt nem RPG-szerűen megy, mint az előző kézikonzolos Mario Golfokban, hanem handicap pontokkal. Itt játszhatjuk offline azokat a bajnokságokat, melyeket az előzőekben megszokhattunk, és itt kapjuk meg a handicap pontokat. Ez azt jelenti, hogy annyi mínusz pont előnyt kapunk, amennyi pontunk van, és ha sikerül jó helyezést elérni, akkor ezek a pontok folyamatosan csökkennek, így egy idő után igen nehézzé válik győztesként kikerülni a bajnokságból, mivel a többi gépi játékosok továbbra is pontelőnnyel játszanak. Itt van lehetőségünk gyakorolni, és különböző körülmények között próbára tenni magunkat. Ne feledjünk, hogy egyjátékos módban a szél a legnagyobb ellenfél. A jobb-felső sarokban levő felhő jelzi, hogy merre fúj a szél, és mekkora erősséggel. Ha nem kalkulálunk vele, akkor nem ott fog földet érni a labda, ahova elgondoltuk. Ugyanígy lehetőségünk van különböző körülmények mellett lyukra ütni a labdát (putt), hiszen a másik nagy ellenségünk, ha nem sík felületen van a lyuk, és akkor elmegy oldalra a labda, ha nem állítjuk be, hogy arra üssük el a labdát, amerre lejtéssel szemben lyukba menjen. Az előző játékokban jobban kijött, hogy mennyire bonyolult sport maga a golf, itt több segítségünk van a játék alatt is, és lehetőségünk van arra is, hogy a labda pontossága (tehát, hogy mennyire legyen az ütésünk pontos) automatikus vagy manuális legyen. Én a manuálisat javaslom, mert automatikusban a gép maga lövi be a pontosságot, és gondolom, mondani sem kell, hogy sokszor nem “gépi pontosságú”, így legalább mi vagyunk a felelősek azért, ha pontatlan lesz az ütés. És akkor ne feledkezzünk meg a rengeteg megvásárolható ruházatról és ütőről, melyeket azokból az érmékből vehetünk meg, melyeket a játék során gyűjtöttünk össze. Mivel nem kötelező egy adott karakter nevével fémjelzett ruházatba öltözni teljesen, így akár teljesen egyedi lehet a kinézetünk. Kétségtelen, hogy a legmókásabb a sapkák között a Lakitu haj, amikor is három hajszál lóg ki a fejünkből. Persze Mario karakterek járnak-kelnek, mint egy rendes RPG játékban, és mindenkivel beszélgethetünk. Valaki tanácsot ad, de valakinek csak segítségre van szüksége.

Természetesen van lehetőségünk többen is játszani, akár helyben, akár interneten keresztül is. Mindkét esetben négyen játszhatunk maximálisan. Helyben lehetőség van Stroke Play-re, Speed Golf-ra és Point Play-re, interneten ezek mellett különböző bajnokságokat hozhatunk létre, ezeknek egyedi beállításokat, szabályokat adhatunk meg, de hivatalos bajnokságokon is indulhatunk. Ne csüggedjünk, ha a pillanatnyi helyezésünk száma négy számjegyű, gyakoroljunk még egy kicsit. Nem telik sokba, mire ráérzünk a játék ízére, irányítására, és olyan profik leszünk, mint a nagyok.

Ezek mind csak szavak. Csak akkor ismerjük meg a játék varázsát, ha kezünkbe vesszük, és játszunk vele. A grafika nagyon szép, a tájak megadják az alaphangulatot. Az irányítást ebben a részben sokkal könnyebb megtanulni, mint például a N64-es játékban. A zene viszont nekem nem tetszik annyira. Ugyanaz a Sakuraba Motoi szerezte, mint a dicső elődben, de most mintha nem a hangulatra volna ment, hanem arra, hogy minél élőbb legyen a hangzás, és a szaxofon szólók néhol igencsak altató hatásúak. Pedig Nintendo 64-re fantasztikus zenéket szerzett! A rengeteg bajnokság, játékmód, és karakterünk fejlesztése jó ideig garantálja a szórakozást, de akkor lesz csak igazán tartalmas a játék, ha megvesszük a letölthető tartalmakat, melyek a Nintendo 64-es játék pályáit tartalmazza grafikailag persze felújítva. Lehet, hogy sokaknak nem kelti fel az érdeklődését a játék a lassúsága miatt, de aki ad neki egy esélyt és ráérez a hangulatára, az biztosan a rabjává válik!

Grafika: 10/10
Játszhatóság: 9/10
Szavatosság: 10/10
Kihívás: 8/10
Zene / Hang: 7/10
Hangulat: 9/10

+ Dicső elődök méltó utódja
+ Kellemes grafika
+ Rengeteg sok lehetőség
+ Magával ragadó hangulat
– Altató hatású zene

86%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése