PlayStation történelem 6. rész - Kézikonzolok

A Sony a PS2 sikere után annyira biztosítottnak érezte a helyét a konzolpiacon, hogy úgy érezték, a kézikonzolok piacán is egyeduralkodókká tudnak válni. Játékosok imádják a konzoljaikat, miért is ne vinnék magukkal a PlayStation játékélményt? Az elgondolás nagyon jó volt, és mind a két kézikonzol ígéretes volt, ám a csillagok állása mégsem kedvezett a Sony-nak. Többek között ennek okát is kutatni fogjuk a PlayStation történelem záróakkordjában, miközben felfedjük a kézikonzolokban rejlő potenciált is.

PlayStation Portable

Annak ellenére, hogy a Sony a kezdetektől sikeres volt, relatíve későn, csak 2005-ben jelentkeztek a kézikonzoljukkal. A PlayStation Portable-ről először a 2003-as E3-on beszéltek. A PlayStation alapítója, Kutaragi Ken úgy beszélt a kézikonzolról, mint a 21. század walkman-je, utalva a multimédiás képességeire. Újságírók érdeklődve várták a kézikonzolt, köszönhetően, hogy még a megjelenő Nintendo DS-nél is fejlettebb lesz.

Persze, a technikai fejlettség önmagában nem garancia a sikerre. A Nintendo a ’90-es években uralta a kézikonzol piacot, pedig volt néhány kihívója. Elég csak a Sega Game Gear-jére gondolni, de a Bandai is próbálkozott a WonderSwan konzoljával megvetni a lábát, ám egyik sem volt méltó kihívója a Nintendónak. De az IDC elemzői szerint a PlayStation Portable viszont méltó kihívója lehet a kiotói cégnek.

2003 novemerében mutatták be először a kézikonzolt. Ekkor még analóg kar nélkül, amit hiányoltak is a kritikusok. A konzol fejlesztése leginkább az akkumulátor életideje miatt volt kihívás. Ezt megoldandó, a Sony energiagazdálkodási stratégiákat vezetett be, melynek köszönhetően a processzor sebességét az eredeti kétharmadára korlátozták. A másik komoly kihívás a PSP egyedi adathordozója, a Universal Media Disc (UMD) jelentett, ami szintén nagyon merítette az akkumulátort, és lassan olvasta be az adatokat. Így a fejlesztőknek arra is gondjuk volt, hogy a játékadatokat optimálisan rendezzék el, hogy a beolvasás a lehető leggyorsabban menjen. Még így is akadtak problémák, hiszen vannak játékok, melyek 2 perc alatt töltődtek be.

A PSP 2004. december 12-én jelent meg Japánban, és sikeresnek volt mondható, 200 ezer példányt értékesítettek az első nap. Az európai megjelenést az amerikaival egyszerre, vagy 2005. március 24-ére tervezték, de a nagy amerikai érdeklődés miatt nem tudták elég példányban legyártani, így az európai megjelenést szeptember 1-jére halasztották. A konzol a magas ára ellenére ($249 / €249) ugyan sikeresen indult, a Sony tervezett várakozásait alulmúlta. Pedig Nagy-Britanniában három óra alatt elkelt a teljes nyitókészlet, és amíg a Nintendo DS-ből 87 ezer példány fogyott az első nap, addig a PSP-ből 185 ezer példány.

Hardware

A konzol 4,3” TFT kijelzővel van ellátva, mely 480×272 pixel felbontású, a színmélység 24 bites. Ezzel magasan felülmúlja a Nintendo DS kijelzőjének képességét. Bal oldalt találhatók az iránygombok és az analóg kar, míg jobb oldalt a jól ismert PlayStation akciógombok. Felül található az L és az R gombok, valamint az UMD lemez bemenete. A konzol tárhelyét memóriakártyával is lehet bővíteni, de csak a Sony által gyártott Memory Stick PRO-val kompatibilis. A kézikonzol Wi-Fihez csatlakoztatható, így a PlayStation Network segítségével online is lehet játszani, valamint a PlayStation Store-ból játékokat vásárolni.

A PSP két 333 MHz MIPS32 R4000-es microprocesszort tartalmaz. Közülük a főprocesszor, egyben egy Media Engine egy 166 MHz-en futó grafikus processzor, mely 32 MB-os RAM-mal van ellátva. A másik processzor egy 4 MB beágyazott DRAM-mal rendelkezik. Ez osztozik a GPU-n és a Media Engine között. A hardware eredetileg csak 222 MHz-cel futtathatta a játékot. Ezt a korlátot, vélhetően a későbbi modellek jobb minőségű technológiájának köszönhetően, egy 2007. május 31-én kijött 3,50-ös firmware frissítéssel eltörölték.

A kézikonzolt egy 1800 mAh akkumulátor működteti. Ez körülbelül 3-6 játékot, 4-5 óra filmnézést és 8-11 óra zenehallgatást tesz lehetővé. Töltése nagyjából 1,5 órát vesz igénybe. Az újabb modellek egy vékonyabb, 1200 mAh-os akkumulátort tartalmaznak, hogy maguk a kézikonzolok is vékonyabbak legyenek. Használhatók a nagyobb teljesítményű elemmel is, csak akkor a hátlap nem megy rá a konzolra.

Újabb modellek

A PlayStation Portable két újabb modellje is napvilágot látott. A PSP-2000-es modellt Európában „PSP Slim & Lite” néven reklámozták. Ez már a fentebb említett vékonyabb akkumulátort kapta meg, hogy maga a konzol is vékonyabb legyen. Emellett a kijelző is vékonyabb lett, és nagyobb fényerővel világít. Az első modell nagyon lassan töltötte be a játékokat és filmeket. Ezt kiküszöbölendő, 32 MB helyett 64 MB RAM-os processzort építettek a konzolba. A 2000-es változat 2007. szeptember 5-én jelent meg Európában.

Egy évvel később jött a PSP-3000-es modellje, melyet Európában „PSP Brite” néven promotálták. A kijelző fényereje még erősebb, sokkal több színt képes megjeleníteni, emellett a kontraszt is ötször erősebb. A lemeztálca, a logo és a gombok, mind új dizájnt kaptak, valamint mikrofonnal lett ellátva a kézikonzol. Európában 2008. október 17-én jelent meg.

PSP Go

A Sony 2009-ben gondolt egyet, és kiadott egy összecsukható kézikonzolt, PSP Go néven. A dizájnt teljesen új alapokra helyezték. 43%-kal könnyebb és 56%-kal kisebb, mint az első PSP modell. Az újratölthető akkumulátorhoz nem lehet hozzáférni. A kijelző 480×272 pixel felbontású, azt felhajtva érjük el a gombokat.

A PSP Go nemcsak Wi-Fivel van ellátva, hanem Bluetooth-tal is, ezáltal PSP játékok DualShock 3 controllerrel is játszhatók. A Sony kiadott egy PSP dokkolót (PSP-N340) is, amivel nemcsak tölteni lehet a kézikonzolt, hanem alkalmas adatátvitelre is, valamint videóbemenetet is tartalmaz. Ezzel köthető egy PlayStation 1 a PSP Go-hoz, és a kézikonzol szolgál az első PlayStation kijelzőjeként.

Mivel az UMD meghajtó nem volt sikeres, ezért ezt kivették a PSP Go-ból, helyette egy 16 GB-os belső flash memóriát kapott. Ez a Memory Stick Micro segítségével 32 GB-ra növelhető. Mivel nem tartalmazza a meghajtót a kézikonzol, ezért kizárólag a PlayStation Store-ból letöltött játékokkal lehet játszani. A PSP Go kommunikál a PlayStation 3-mal, a konzolon letölthető játékok átvihetők PSP Go-ra is. 2009. október 1-jétől minden fizikai változatban kapható PSP játék digitálisan is letölthető.

Annak ellenére, hogy a PSP Go gazdagon el van látva extrákkal, igencsak alulteljesített eladások terén. Ezért a Sony 2010 júniusában egy új kiadás látott napvilágot, melyre Európában 10 játék ingyenesen letölthető. Ám sem ez, sem az októberi árcsökkentés nem hozta a várt eredményt, így 2011. április 20-án bejelentették, hogy megszüntetik a PSP Go gyártását és a PS Vitára összpontosítanak.

PSP Street (E1000)

2011. október 26-án egy PSP Streettel próbálták a kézikonzolt Európában életben tartani. Ez egy olcsóbb modell, mely kevesebbet is tud. Nem tartalmaz Wi-Fit, a hangszóró mono, és a mikrofont is kivették belőle. A fényerősség gombot is kivették belőle, helyette a beállítások menüben lehet a kézikonzol fényerejét állítani. A felülete matt, mint a PlayStation 3 Slim konzolé.

Játékok

A PlayStation Portable 10 éves életideje alatt 1370 játék látott napvilágot. A legsikeresebb játék a Grand Theft Auto Liberty City Stories volt, melyből 7,5 millió példány kelt el. Sikeresek voltak még a Grand Theft Auto: Vice City Stories, a Monster Hunter és a Gran Turismo játékok is. Az utolsó PSP játék a Retro City Rampage volt, mely 2016. júliusában jelent meg.

A PlayStation 3-on rajtolt „Essentials” sorozatot kiterjesztették a PSP-re is, így a legsikeresebb játékokat később kedvezőbb áron is meg lehetetett vásárolni. A letölthető játékok méretét 1,8 GB-ban maximalizálták.

A PlayStation Portable a Nintendo DS-sel volt versenyben. A PSP a technikai teljesítménnyel, míg a DS a játékélménnyel hívta fel magára a figyelmet. A kezdetekben jobban indult a PSP, mert jobban kijött a Sony kézikonzoljának fejlettsége, ráadásul nehezen jöttek az igazán jó DS játékok. De amint megjelentek, a Nintendo kérlelhetetlenül vette át az uralmat, és olyan szinten uralta a kézikonzol piacot, a PSP-nek nem igazán volt szava a DS mellett. A fejlesztők is jobban szerettek Nintendóra fejleszteni, többek között az érintőképernyő és az abban rejlő interakciós lehetőségek miatt.

Fogadtatás

A PSP alapvetően kedvező fogadtatásban részesült. A kritikusok méltatták a kézikonzol erejét, multimédiás lehetőségeket. A konzol a GPS funkciójának köszönhetően is remek útitárs. Ugyanakkor hiányolták a kijelzőről a védőburkolatot, ahogy az UMD lemezek sincsenek lefedve. A kézikonzol dizájnját és a Wi-Fi támogatást is dicsérték, ahogy a kijelzőt is méltatták a jó fényereje miatt.

A PSP Go viszont inkább negatív kritikákat kapott. Nagyon drágának tartották, alig volt 50 Euróval olcsóbb, mint a PS3. Sokkal inkább a PSP-3000-es modellt javasolták helyette, hiszen nemcsak olcsóbb volt, de UMD lemezzel is használható volt. PSP Góra így értelemszerűen azokat a játékokat is le kellett tölteni, amik megvoltak már UMD-n, így különösen drágának számított az új kézikonzol. Az IGN szerint a PSP Go egy nehezen eladható kézikonzol. A gombok elhelyezkedése is kritika tárgya volt. Dicsérték ugyanakkor a kijelzőt, ami tiszta és éles volt. A képek és a videók nagyon szépen mutattak rajta. Méltatták ugyan, hogy PlayStation 3 controllerként is funkcionál a kézikonzol, de azt nem, hogy csak vezetékesen csatlakozik az asztali konzolhoz.

Összegzés

A PSP-ből összesen 76,4 millió példányt kelt el. Ami egyáltalán nem mondható bukásnak, ám a Nintendo DS-ből több mint a duplája ment el, így nem tudott igazán érvényesülni. Japánban volt messze a legnépszerűbb, 19 millió példány talált ott gazdára. Összehasonlításként egész Európában mindössze 12 millió került a kosarakba, míg Nintendo DS-ből 61 millió az öreg kontinensen.

PlayStation Vita

A Sony a PlayStation Vitával másodjára is megpróbálkozott a kézikonzolpiacot meghódítani. A konzolról először 2009-ben lehetett először hallani. Az Eurogamer cikkezett arról, hogy a Sony következő kézikonzolja valószínűleg az XBOX technikai tudásával fog vetekedni. Sokáig „PSP 2” néven illették a kézikonzolt. A 2010-es Tokyo Game Show-n jöttek jelentések arról, hogy a Sony egy zártkörű találkozón mutatta be a kézikonzolt a Sony Computer Entertainment központjában. Ekkor szállították ki a fejlesztői példányokat a fejlesztőcégeknek, hogy gyártsanak hozzá játékot. Ekkor már biztos volt a PlayStation Vita léte, de részleteket nem közöltek róla.

A Sony sokáig nem kommentálta a pletykákat. Hivatalosan 2011. január 27-én a PlayStation Meeting-ben mutatta be a sajtónak a kézikonzolt. Ekkor még „Next Generation Portable” projektnéven illették a kézikonzolt, a PlayStation 3 minőségű vizualitást célozták meg. De gyorsan tisztázták is, hogy ez nem azt jelenti, hogy technikailag egy hordozható PS3-at vehetünk majd a kezünkbe. Ez már csak azért sem lehetséges, mert akkor 2 GHz-en kell futnia, aminek következtében 5 perc alatt lemerülne az akkumulátor.

Megjelenés

Folyamatosan jöttek ki új információk a kézikonzolról. A Sony a 2011-es E3-on árulta el, hogy a konzol neve PlayStation Vita lesz, a latin „élet” szóból. Végül tartani tudták magukat ahhoz a tervhez, hogy a 2011-es Tohoku Földrengés és Tsunami ellenére még ebben az évben megjelenik a PS Vita. December 17 lett a jeles dátum, míg Amerikában és Európában egyaránt 2012. február 22-én jelent meg a kézikonzol. 25 játék, többek között az Uncharted: Golden Abyss, Wipeout 2048, FIFA12, Rayman Origins demonstrálták a kézikonzol tudását.

A PlayStation Vita sikeresen rajtolt, de az eladások nem sokkal a megjelenés után megtorpantak. Japánban több mind 300 ezer példányt adtak el a megjelenés hetében, de már a rá következő héten is csak 73 ezer példány talált gazdára. Végül 12 ezres heti eladásra állt be a számláló. Nyugaton sem volt sokkal jobb a helyzet. 200 ezres eladással indult Amerikában, majd heti 50 ezres eladást realizált a Sony cég. Miután mindenhol megjelent a PS Vita, 2012. február 26-án 1,2 milliós eladásról adott jelentést a Sony. Annak ellenére, hogy olyan nagy nevű játékok jelentek meg, mint az Assassin’s Creed III: Liberation, LittleBig Planet PS Vita, Persona 4 Golden vagy a Call of Duty: Black Ops, a konzol összeladása 10 hónappal a megjelenése után is 4 milliónál tartott. A Sony 2012 után végül úgy döntött, hogy a PSP-t is tovább élteti, és minden PS Vita játék megjelenik PSP-re is. A Sony bízott abban, hogy a két konzolból együtt elmegy 2013-ban 16 millió. De a várakozásokat az év során kétszer is korrigálni kellett 12 millióra, majd 10 millióra.

És mivel a nagyobb címek sem fogytak annyira, ezért a külsős fejlesztők kezdték hanyagolni a kézikonzolt. Arra is volt példa a Capcom részéről, hogy a soron következő Monster Hunter játékot megjelentették PSP-re, aminek fellendült az eladása, PS Vitára viszont nem, aminek következtében még jobban csökkentek az eladások. A Sony nem is igyekezett a nagy cégeket visszacsábítani, helyette a kisebb, független fejlesztőkre helyezte a hangsúlyt, hogy mobil és PC mellett Vitára is fejlesszék játékaikat. Bár ettől nem lendültek fel az eladások, a kisebb cégeknek érdemes volt a Sony kézikonzoljára fejleszteni, mert olcsó volt a portolás, így profitra szert tettek. Az olyan játékok, mint a Fez, OlliOlli, Hotline Miami sikeresek voltak PS Vitán, és ez életben tartotta a kézikonzolt.

Japánban viszont valamennyire sikeres tudott maradni a PS Vita is. Ez elsősorban köszönhető annak, hogy a japánok a sok utazás miatt a kézikonzolokat preferálják, de ez azt is hozta magával, hogy a nagy japán fejlesztőcégek, mint a Bandai Namco, Koei Tecmo, 5pb, Atlus továbbra is lelkesen támogatta a Vitát. Elsősorban a JRPG-k és a Visual Novelek határozták meg a kézikonzol sikerét a távol-keleti szigetországban. Ezen játékok egy része, mint például a Persona, Danganronpa, Trials, angolul nyugaton is megjelentek, melyek szintén segítették a PS Vitát nyugaton is a víz felszínén maradni. Emellett digitális formában PSP játékok is letölthetők voltak az új kézikonzolra.

Nemcsak a konzol ára volt magas, hanem a hozzá kapható egyedi memóriakártya is. A Sony 2013 augusztusában 199 Euróra csökkentette a PS Vita árát, ahogy a memóriakártya is olcsóbb árcédulát kapott.

Fókuszváltás

A PlayStation 4 megjelenése bizonyos szempontból tovább nehezítette a PlayStation Vita helyzetét. Az asztali konzol ugyanis annyira népszerű volt, hogy bár két évvel a PS Vita után jelent meg, néhány hét alatt többet adtak el PS4-ből mint a PS Vitából addig összesen. Bár igyekeztek azzal segíteni a kézikonzolon, hogy a Remote Play funkciónak köszönhetően valamennyi PS4 játék streamelhető PS Vitán. Ám ez végül azt hozta magával, hogy a PS Vita megszűnt önálló kézikonzolként funkcionálni. Mivel a PlayStation 4 magasan a legsikeresebb volt a kapható PlayStation konzolok közül, ezért az egész ökoszisztémát az asztali konzol köré építették, aminek a Vita is részese volt. Például a PlayStation VR-ra lehetett a kézikonzolt, mint második kijelző csatlakoztatni. Kijött egy PlayStation TV nevű kiegészítő, amivel PlayStation Vita játékokat lehetett TV-n játszani. Ennek is az volt a célja, hogy bővítsék a játékos bázist, de mivel még Japánban is szerény eladásokat produkált, ezért két évre rá megszüntették a gyártását. Végül maga a Sony cég is egyre kevesebb játékot fejlesztett PS Vitára. Az utolsó nagy Sony cím, a Freedom Wars viszont sikeres lett. Japánban 188 ezer példányban kelt el az első héten.

2015 szeptemberében jelentette be a Sony, hogy nincs kilátásban a PS Vita utódja. Ahogy fogalmaztak, a körülmények nem teszik lehetővé, hiszen a mobilos játékok uralják a piacot. A 2015-ös E3-on jelentette be a Sony, hogy nem fog több nagy játékot kiadni PS Vitára. Ezt októberben annyival módosították, hogy semmilyen játékot nem fognak fejleszteni a kézikonzolra. A PlayStation 4 elképesztő sikere minden fejlesztőt az asztali konzol felé irányít.

A PlayStation Vitára ugyanakkor szívesen fejlesztenek kisebb cégek. Ők továbbra is életben tartják a kézikonzolt, a Minecraft is sikeres volt. Japánban továbbra is a körülményekhez jól fogyott a kézikonzol, a nyugati felhasználóbázisról meg úgy nyilatkozott a Sony, hogy kicsi, de masszív. 2015 végére érte el a kézikonzol a 10 milliós összeladást. A kézikonzolt azon PS4 játékok is életben tartották, mely Vitára is kapható volt. Mivel ezeket a játékokat mindkét konzolon lehetett többen is játszani, ezért a Vita változat egy olcsóbb alternatíva volt a teljes játékélményhez.

Ám ez sem tartott sokáig, mert 2017 márciusában megjelent a Nintendo Switch, ami hibrid konzol lévén, PS4-PS Vita koncepciót ajánlott. Bár a kézikonzol az év végére elérte a 15 milliós eladást, a Nintendo Switch minden képzeletet felülmúló sikere beverte az utolsó szöget is a PS Vita koporsójába. A Sony végül a 2018-as Tokyo Game Show-n jelentette be, hogy 2019-ben leáll a PS Vita gyártása. A USGamer becslése szerint összesen 16 millió példány talált gazdára. Az online áruházat 2021. augusztus 27-én akarták bezárni, de a játékosok reakciójának köszönhetően az áruház a mai napig él.

Mindent egybevetve, a PS Vita bukásnak mondható. És nemcsak a mobilos játékok miatt nincs utódja, hanem a Nintendo Switch és a Steam Deck hatalmas sikere sem garantálja, hogy a Sony harmadik nekifutása sikeres lehet. Mindezek ellenére 2023. november 15-én megjelent a PlayStation Portal, mely a PlayStation Vita Remote Play funkcióját viszi tovább PlayStation 5-re.

Hardware

A Sony eredeti elképzelése az volt, hogy a PS Vita egy kombinációja lesz a hagyományos kézikonzoloknak és az okoseszközöknek, ezért a PS Vita különböző bemenetekkel lett ellátva. A külseje a PlayStation Portable-ön alapul. Közepén egy 5” qHD OLED kapacitív érintőképernyő kapott helyet. Két analóg kar mellett jobb oldalon megtalálhatók a megszokott akciógombok, felül az L és az R gombok. A mozgásérzékelés a Sony Sixaxis rendszerének köszönhetően lehetséges, ami egy háromtengelyes giroszkópból és gyorsulásmérőből áll. Mindezek mellett a PlayStation Vita a hátuljára is kapott egy érintőpadot.

Egy sztereó hangszórót és mikrofont is kapott a kézikonzol, valamint Wi-Fi és Bluetooth csatlakozás is lehetséges. A kézikonzol két kamerája 0,3 MPixeles, tehát 640×480 (VGA), felbontásban, 60 fps-ben készít videót. Fotót is lehet velük készíteni. A kamera arcfelismerő rendszerrel működik, és követi a fej mozgását is.

A készüléket egy egyedi, négymagos ARM Cortex-A9 MPCore processzortal és egy négymagos SGX543MP4+ grafikus chippel van ellátva. A Sony tisztázta, hogy a kézikonzol jóval a maximális órajel alatt fut, hogy ne melegedjen túl a PS Vita, és az akkumulátor fogyasztása optimális legyen. Ezzel együtt a cég álláspontja szerint a teljesítménye a PSP és a PS3 között van. Az akkumulátor teljes feltöltöttséggel 3-5 óra játékot tesz lehetővé, 5 órán keresztül lehet rajta videót nézni, 9 órán keresztül zenét hallgatni kikapcsolt képernyővel. A PS Vita 512 MB rendszermemóriával és 128 MB VRAM-mal rendelkezik, amivel alkalmas a kézikonzol a játék közbeni csevegésre is.

A játékok a „PlayStation Vita Game Card” nevű memóriakártyán találhatók, mely teljes mértékig kiváltja az UMD-t. A kártya memóriájának nagyjából 5-10%-án találhatók a játékmentések és a patchek. A PlayStation Vita nem használható normál SD kártyával. Kizárólag a Sony által kiadott PS Vita Memóriakártya helyezhető a kézikonzolba. A konzol eleinte 100 játék és alkalmazás tárolását tette lehetővé, ezt 2014-ben a 3.10-es frissítéssel 500-ra emelték.

Későbbi modell

2014. február 7-én megjelent a PCH-2000-es modellű PlayStation Vita, melyet „PlayStation Vita Slim” néven is említenek. 20%-kal vékonyabb és 15%-kal könnyebb, mint az első kiadás. Az OLED kijelzőt ugyanakkor LCD-re cserélték, hogy olcsóbb lehessen. Az új akkumulátor körülbelül 1 órával több játékot tesz lehetővé. A modell bár 1 GB belső tárhellyel rendelkezik, de ha memóriakártyát csatlakoztatunk a kézikonzolba, a kettő együtt használható. Ekkor a rendszer felajánlja, minden adat átkerül a memóriakártyára. Valamint egy Micro USB Type B porttal is el van látva, így standard USB csatlakozóval is tölthető a PS Vita.

Játékok

A PlayStation Vita pont akkor jelent meg, ahogy a digitálisan letölthető játékok egyre nagyobb hangsúlyt kaptak. Így fokozatosan állt át a kézikonzol a PlayStation Vita Game Card-ról a digitális letöltésre. Különösen hangsúlyossá vált ez akkor, amikor a kisebb független cégek jöttek a saját játékaikkal.

A konzolt úgy fejlesztették, hogy könnyen elkészülhessen a PlayStation 3 játékok hordozható változata. Ám ezek mind csak techdemóként funkcionáltak. Elsősorban japán cégek fejlesztették játékaikat PlayStation 3-ra és Vitára is. Ez a trend folytatódott a PlayStation 4 megjelenése után is. Sőt, csak fellendült a kézikonzol eladása, hiszen lehetett úgy is többen játszani, hogy az egyik a PS4 változattal rendelkezett, a másiknak PS Vitán volt meg a játék.

PlayStation 2 játékok PS Vitára portolásával is próbálkoztak, ám a PS2 bonyolult architektúrája miatt sokat kellett dolgozni a Final Fantasy X/X-2 és a Persona 4 Golden játékokon. Néhány játékot, mint például a Jak and Daxter Collection-t és a Ratchet and Clank Collection-t a PS3 változat alapján dolgozták át.

A PlayStation Vita valamennyi PlayStation Portable játék digitális kiadásával kompatibilis. Emellett azon PlayStation 1 játékok is játszhatók, melyek digitális formában elérhetők.

Verdikt

Oly sok cég próbálkozott a Nintendo kézikonzolok egyeduralmát megtörni, de ez még a Sony-nak sem sikerült. Erre az egyik legvalószínűbb ok az, hogy a hordozható játékélmény esetében sokkal kevésbé számít a technikai fejlettség, amiben jeleskedik a Sony. Sokkal inkább a tartalmasabb játékélményre vevők azok, akik útközben játszanak. Játékkínálatban a Nintendo egyszerűen verhetetlen.

A piac alakulása sem kedvezett a Sony-nak, így érthető, hogy nem gondolkodnak többet a kézikonzol piacon. Azt a cég is elismerte, hogy alábecsülték a mobilos játékok hatását. A PS Vita meg pont akkor jelent meg, amikor jelentősen kibővült a mobilos játékok piaca, így potenciális játékosokat vesztettek.

Az sem tett jót a kézikonzolnak, hogy a PlayStation 4 megjelenésének közelében jelent meg. A fejlesztők rendre az asztali konzolra fókuszáltak. Végsősoron a Sony fejlesztő cége is a PS4-re fejlesztett inkább, ami hatással volt a külsős fejlesztők hozzáállására is, így a PS Vitára nagyon kevés igazán jó játék jelent meg.

Ebből is látszik, hogy mennyi múlik a piacon, a marketingen és a jó időzítésen. Mivel a PlayStation kézikonzoljait szerették a vásárlók, a kritikusoknak is általánosságban bejött, ezért szerencsésebb csillagzat alatt a Sony méltó vetélytársa lehetett volna a Nintendónak.

Nos, ennyi volt a Sony cég videojátékos története. Megjelenésével felrobbantotta a konzolpiacot, de mint látható, mindennel együtt nekik is megvoltak a maguk hullámvölgyei. A PlayStation történetéről legalább annyira lehetne könyvet írni, mint a Nintendo történetéről. Ebbe a sorozatba ennyi fért. Remélem, sokaknak szolgáltam újdonsággal, érdekességgel.

A cikk eredetileg az Animagazin 86. számában jelent meg. A magazin ingyenesen letölthető innen.

PlayStation történelem - 5. rész

Ha egy konzol sikeres, onnan egyenes út vezet a következő generáció felé. Ez nagyon bevált a Sonynak, hiszen az elképesztően sikeres PlayStation után jött a még elképesztőbben sikeres PlayStation 2. Ám az idők és a trendek változnak, így nem egyértelmű, hogy a sikeres PlayStation 4 után is hasonló dicsőség vár a PlayStation 5-re. Főleg, hogy változnak a trendek.

Ha azt hinnénk, hogy a Sony nem gyárt hatalmasabb konzolt a PlayStation 3-nál, vessünk egy pillantást a PlayStation 5-re. Egy hatalmas régi projektorra emlékeztet a konzol külseje, ráadásul a formája sem szabályos. Hogy lesz ebből játszható konzol? Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről.

Fejlesztés

A Sony persze minden tőle telhetőt megtett, hogy rajtuk ne múljon a siker. A PlayStation vezető mérnöke Mark Cerny a PS4 megjelenése után kétéves ciklusokban gyűjtötte a visszajelzéseket. Ez azt jelenti, hogy kétévenként felkereste a Sony belső fejlesztőit, hogy információt gyűjtsön arról, hogy mit hiányolnak az aktuális konzolból, mivel lehetne a következő játékgépet javítani. Ezen visszajelzések alapján találták ki a PlayStation 5 koncepcióját, és hogy mi alapján fejlesszék azt.

Az egyik fő szempont játék betöltési idejének rövidítése volt. A merevlemez szabványos I/O sebessége már elavultnak számít, és korlátozó tényező a játékfejlesztésben. Hiszen a lassú átviteli sebesség korlátozza egy egyszerre betöltendő adat mennyiségét. Ez különösen azoknál a játékoknál volt fontos, ahol a dinamikusan töltődik be a játéktér, ahogy a karaktert irányítjuk a játékban.

Jim Ryan, a Sony Interactive Entertainment akkori elnöke elárulta, hogy keresték a lehetőségét a PlayStation 5 egy csökkentett teljesítményű verzióját is elkészítsék, ahogy a Microsoft tette az XBOX SERIES S-sel, de végül elvetették, mert túl hamar válna elavulttá.

A konzolról a nyilvánosságnak először a 2019 áprilisi Wired magazinnak adott interjújában beszélt Mark Cerny. A Sony a 2019 első negyedévében erősítette meg, hogy készül a PlayStation 5, de legkorábban csak 2020 áprilisában kerülhet forgalomba. A 2019 októberi Wired magazinban publikálták a konzol technikai specifikációit. A konzol logója az előzőekhez hasonlóan minimalista. A konzol teljes specifikációjának ismertetése 2020 márciusában már csak egy online konferencián történhetett meg. Április 2-án pedig „Deep Dive” néven a Deep Foundry Mark Cerny-vel készült interjú keretében további részleteket osztott meg a PS5-ről.

A játékkínálatot 2020. június 4-én tervezték bemutatni, de ez egy héttel elhalasztódott a George Floyd tüntetések miatt. Ekkor mutatták be a közönségnek a konzolt is.

Megjelenés

A PlayStation 5 hivatalos bemutatója 2020. szeptember 16-án volt, az előrendelést pedig másnap indították el. Több amerikai és brit üzlet ugyanakkor már aznap este elindította a rendelését. Az előrendelők azonnal megrohamozták az üzleteket, az első készletek gyakorlatilag aznap este elfogytak. A Sony elnézést kért az incidensért, és ígéretet tettek arra, hogy növelik a raktárkészletet.

A konzol Japánban és Amerikában 2020. november 12-én jelent meg, Európában egy héttel később. Több ázsiai országban, mint például Indiában, Vietnamban, Fülöp-Szigeteken csak 2021 elején jelent meg a PlayStation 5, de az utóbbi két országban a PlayStation szolgáltatások nem érhetők el.

A konzol két változatban látott napvilágot. Egy optikai meghajtós és egy digitális kiadás. Az optikai meghajtós kiadás támogatja az UHD Blu-Ray lemezeket is, míg a digitális változattal csak a PlayStation Store-ban vásárolt játékokkal lehetett játszani. Az utóbbi verzió valamivel olcsóbb volt.

Ugyanakkor a Sony hiába tett ígéretet a készlet növelésére, 2023-ig világszerte nehezen lehetett hozzájutni a konzolhoz a globális chiphiány miatt. Utána kezdett ténylegesen növekedni a bolti készlet. Bár azok sem jártak jól, akik várni kényszerültek, ugyanis 2022-ben az infláció és egyéb külső hatások miatt 20%-kal megemelték Európában és Japánban a PS5 árát.

Játékkínálat

A konzol előre telepített játékkal, az Astro's Playroom-mal jelent meg. Ezzel akarták demonstrálni a vadonatúj, DualSense controller technikai tudását. A nyitócímek között volt például az Assassin's Creed: Valhalla, a Borderlands 3, a Dirt 5 a Devil May Cry 5, a Mortal Kombat 11, és persze nem maradhatott ki a Fortnite sem.

Összességében azt lehet mondani, hogy folyamatosan jött egy-egy nagyobb játék a konzolra, de ekkor már erősen érezhető volt az a paradigmaváltás, amire a korábbi számokban már utaltam. Kevés igazán nagy játék jelent meg a konzolra, sokkal inkább domináltak az olcsóbb, kisebb, jellemzően független cégek által fejlesztett játékok. Ennek egyik nagy előnye, hogy egyedi, igazán jó ötletek is szárnyra kaphatnak, és mivel rövidebbek, könnyebben végigjátszhatók, így több játékkal volt lehetőségünk megismerkedni. Ez szélesítette a játékosok látókörét, több tapasztalatot, egyedi játékélményt lehetett szerezni.

Ugyanakkor sokan problémának élik meg, hogy ennyire kevés nagy játék jelenik meg. Viszont ahány elemzést olvastam, annyiféle magyarázat és verdikt látott napvilágot. Az világosan látszik, hogy jelentősen nőtt a programozás költsége az utóbbi években. Erre alapvetően két magyarázat van. Az egyik az utóbbi években történt nagy horderejű események: COVID-19 járvány, orosz-ukrán háború, most pedig Trump vámtarifája okoz komoly fejtörést nemcsak a játékosoknak, de a fejlesztőknek, kiadóknak is. Az ilyen világot rengető eseményeknek mind infláció-növelő hatása van, ami értelemszerűen valamennyi piaci szereplőt érint. A másik ok, hogy a játékok mind nagyobbak, egyre elterjedtebbek a nyílt világú (open world) játékok, emellett egyre inkább elvárás a játékosok részéről a 4K-s felbontás, és a minimum 60, de inkább 120 fps-es képfrissítés. Ezek mind növelik a fejlesztési költséget. Ugyanakkor szűk keresztmetszetet képez a játékosok pénztárcája, a hajlandóságuk az igazán nagy játékok megfizetésére. Így ahhoz, hogy megfizethetők legyenek, bizonyos kompromisszumokat kell kötni.

Az aggodalom egyáltalán nem alaptalan, ugyanis a PlayStation 5-re eddig körülbelül 900 játék jelent meg, és mindössze 8 lépte át az 1 milliós eladást. A képet ugyanakkor árnyalja (jelen esetben javítja), hogy ebbe csak a fizikai példány tartozik, a digitális nem. És évente egyre nagyobb arányban vásárolnak a játékosok digitális formában játékot. Ugyanakkor az igazán nagy kaliberű játékok esetében még mindig inkább a fizikai formátum a nyerő. Bár ezeket a játékokat elsősorban a veterán játékosok veszik, akik leginkább hagyományból vesznek játékot optikai lemezen, ugyanakkor irgalmatlan helyet foglalnak a konzol tárhelyén, így néhány nagy játékkal be is telne az.

Visszafele kompatibilitás

A PlayStation 5 teljes mértékig kompatibilis a PlayStation 4 játékokkal, emellett az előző generációs konzol továbbra is minden támogatást megkap. Olyannyira, hogy sok PS5 játék, melyet eredetileg a kurrens konzolra fejlesztettek, megjelentettek PS4-re is. Ám ez nemcsak a Sony az előző generáció híresen nagyvonalú támogatásának köszönhető, hanem a már fentebb ismertetett chiphiánynak, és hogy az amiatt akadozó PS5 eladások ne korlátozzák a játék ismertségét.
Ennek köszönhetően összesen több mint 4000 játék jelent meg PlayStation 4-re, ezzel ennek a konzolnak van az egyik legnagyobb játékkínálata. Nishino Hideaki, a Sony elnökhelyettese szerint úgy fejlesztették a PlayStation 5-öt, hogy a PS4 játékok „99%+”-a játszható PlayStation 5-ön. Emellett a Sony 2020 májusában elindított egy tanúsítványi programot, aminek értelmében minden 2020. július 13-tól megjelent PS4 játéknak natívan futnia kell PS5-ön.

Ugyanakkor a játékok, melyek mindkét konzolra megjelentek, a PS5 változatuk különböző extrákkal lettek ellátva, melyek kihasználják a kurrens konzol technikai képességeit. Amint normalizálódott a PlayStation 5 készlet az üzletekben, úgy szorult hátra az előző generációs konzol.

Technikai specifikációk

A PlayStation 5-öt egy AMD és Sony által közösen fejlesztett egylapkás chip működteti, mely egy nyolcmagos 7nm-es AMD Zen 2 processzort tartalmaz. Ez 3,5 GHz frekvencián működik A Zen 2 egy 64 bites x86-64 utasításkészletű mikroarchitektúra. Az integrált grafikus processzor, mely az AMD RDNA 2 grafikus architektúráján alapul. Mind a két processzor egyedi, kizárólag PlayStation 5 számára gyártott chipek. A grafikus chip 36 számítási egységgel rendelkezik, mely 2,23 GHz-en fut, így akár 10,28 teraFLOPS csúcsteljesítményre képes. Támogat egy olyan hardveresen gyorsított renderelési technikát, mely valósághű megvilágítást és visszaverődést tesz lehetővé.

A konzol egy 16 GB-os GDDR6 SDRAM-mal rendelkezik, mely 448 GB/s sávszélességgel működik és tartalmazza a Bluetooth 5.1-et és Wi-Fi 6-ot. A CPU és a GPU egységes memóriaként osztja meg az SDRAM-ot. Mindkét chipet egy AMD Smartshift technológiájú gyorsítórendszer felügyeli. Az aktuális tevékenységeik alapján állítja be a frekvenciát, ezzel optimalizálja a fogyasztást, és garantálja, hogy a chipek a lehető legtovább működjenek, valamint így a konzol is nagyobb teljesítménnyel működik. Összességében arra törekedtek, hogy a PlayStation 5 kevesebb energiát fogyasszon, mint a PlayStation 4.

A hűtőrendszer egy kétoldalas 120 mm átmérőjű, 45 mm vastag ventilátort és egy nagy hőbordát tartalmaz, szabványos hőcső kialakítással. Az egylapkás chip egy folyékony fém hővezetőt tartalmaz, mely a chip és a hűtőborda között helyezkedik el. A tápegység 350 wattos.

A konzol egy új, „Tempest Engine” audiotechnológiával van ellátva, mely többszáz hangforrást képes megszólaltatni egyidejűleg. A PlayStation 4 esetében ez a szám 50 volt.

Tárhely

A PlayStation 5 alapvetően 825 GB-s SSD meghajtóval lett ellátva, melyből 667 GB érhető el 12 csatornás interfésszel, 5,5 GB/s átviteli sebességgel. Ez a szokatlan méret bizonyult optimálisnak a 12 csatornás útvonalhoz. Az SSD alapvető követelmény volt a fejlesztők részéről, hiszen az egyre nagyobb játékoknak egyre nagyobb a tárhelyigényük, és hogy ne laggoljon, ezért elsődleges a gyors átviteli sebesség. Ezzel nemcsak hogy a PS5 százszor gyorsabb, mint a PS4, de további cél volt az I/O szűk keresztmetszetének kiküszöbölése, így hatékony lesz a teljesítmény. Ezért a Sony egy egyedi chipet fejlesztett kis több koprocesszorral, melyek együttműködnek a flash memóriavezérlővel. Így csökkentik a késleltetést. Így a konzol akár 22 GB/s tömöríthető adatot képes feldolgozni.

A tárhely 8 TB-ig bővíthető. A konzolba extra SSD helyezhető. A gyárilag behelyezett SSD nem szervizelhető, mert a chipjei és vezérlője be van építve a PlayStation 5 alaplapjába. Habár a játékot mindenképp telepíteni kell, a játékos maga döntheti el, hogy a játék mely részét telepíti a konzoljára. Ha valaki nem kíván egy játékkal barátaival játszani, lehetőség van csak az egyjátékos mód telepítésére. Ez azért fontos, mert amíg a PlayStation 4 esetében eldönthettük, hogy a konzolba telepített merevlemezre, vagy külső merevlemezre telepítjük a játékot, a PS5-nél eleinte csak a belső SSD-be volt telepíthető a játék. A 2021 áprilisi frissítéssel orvosolták és lehet külső SSD-re is telepíteni a játékot, de a játéknak továbbra is a belső SSD-n kell lenniük, hogy játszhatók legyenek.

A PlayStation 5 4K UHD Blu-ray meghajtót tartalmaz. Így a konzol lejátssza a 4K UHD Blu-ray lemezt, emellett a Blu-ray és a DVD lemezeket. Ahogy a PS4, úgy a kurrens konzol sem támogatja a CD- és a 3D Blu-ray lemezt. Mivel a játékok is UHD lemezen vannak, ezért a játékok akár 100 GB-osak is lehetnek. Ez azt hozza magával, hogy a Gran Turismo 7 PS4 változata 2 lemezen van, míg a PS5 verzió 1 lemezen.

Kialakítás

A PlayStation 5-öt 2020. június 11-én láthatta a nagyközönség. A Sony elnöke, Jim Ryan kijelentette, hogy a céljuk volt átformálni a megjelenést, a hangzást és a hangulatot. Az indítóegység kéttónusú, illeszkedik a DualSense controller kialakításához. A konzol vízszintes és függőleges elhelyezésben is használható. Elöl található a légbeszívó nyílások, hátul vezeti ki a hőt a konzolt. A szárnyak eltávolíthatók, így a konzolba is behelyezhetünk egy extra külső SSD-t, vagy Blu-ray meghajtót. Az oldalsó panelek alá „gyűjti össze” a konzol a bejutott port, így a játékos könnyedén kiszívhatja azokat. Morisawa Yujin a Sony vezető művészeti igazgatója szerint a konzolt az „öt dimenzió” jegyében alakították ki. Így a váza egy lekerekített téglatestre hasonlít. Bár a konzolt igyekeztek a lehetőségekhez mérten a legkisebbre alakítani, de a belső műszaki hardver és a megfelelő szellőzés okán a PS5 a legnagyobb Sony konzol lett.

A konzol elő- és hátlapján is található két-két USB port. Az egyik egy 2. generációs 3.1-es port, míg a másik 2.0-ás. Hátulján található továbbá az áramellátás, a HDMI-csatlakozó, és egy Gigabit Ethernet csatlakozó is a vezetékes internetnek.

Controller

A vezérlőt bár a korábbi DualShock controllerek alapján tervezték, új nevet kapott: DualSense. A fejlesztőktől és a játékosoktól gyűjtött visszajelzések alapján fejlesztették a controllert. Az analóg karok adaptívak, melyek erő-visszacsatolással vannak ellátva. Ennek jelentősége, hogy módosítják az ellenállást, illetve jobban érzékelhető a játékban például a nyíl kihúzása az íjból. A DualSense controller is a közösségi élményekre fókuszál, de a „SHARE” gombot „CREATE”-re nevezték át, mert tartalmat létre is lehet hozni, nemcsak megosztani. A beépített mikrofon segítségével tudnak a játékosok egymással beszélgetni.

A vezérlő színezése fekete-fehér, a fekete rész könnyedén lecsatlakoztatható. A fénysáv az érintőpad oldalára került. USB-C csatlakozással is rendelkezik, melynek köszönhetően gyorsan tölthető, de akár nagyobb teljesítményű fejhallgató is csatlakoztatható a controllerhez. A vezérlőn az akciógombok szimbólumai (X, kör, négyzet, háromszög) egészen pici méretben körbefut a controller burkolatán.

2022 augusztusában mutatták be a DualSense Edge nevű továbbfejlesztett controllert. Ez modulárisabb felépítésű, tehát több része is lecsatlakoztatható, cserélhető. Emellett több vezérlési lehetőséggel rendelkezik, például különböző bemenetek áthelyezésére. A controller 2023. február 23-án jelent meg. Hiába néz ki stílsusosan, az ár komoly visszatartó erő, hogy a kosarunkba tegyük, hiszen most is 95.000 forint körüli áron lehet kapni. Ennyit megközelítőleg nem kért el egy cég sem controllerért.

Későbbi modellek

PlayStation 5 Slim

Az új, vékonyabb kiadás 2023 novemberében jelent meg. Ez a modell nemcsak kisebb, de már az 1 TB-os SSD-t kapta meg, és mindegyik USB bemenet az új, 3.1-es csatlakozóval van ellátva. Ez a modell is lemezes és digitális formában jelent meg. A digitális változathoz külön lehet kapni lemezmeghajtót, ha később meggondolnánk magunkat. Beszerelhető, és ugyanúgy néz ki, mint a lemezes változat.

PlayStation 5 Pro

Egy évre rá, 2024 novemberében kijött a PlayStation 5 javított változata. Három fő komponensét fejlesztették a konzolnak. A GPU teljesítménye 45%-kal javult. „Mélytanulás” (Deep learning) alapon javítja a felbontást, ennek köszönhetően képes a konzol 4K-s felbontást 60 fps-ben megjeleníteni. A konzol 2 TB-s SSD-vel jelent meg, és csak digitális formában. Ugyanakkor a külön kapható lemezmeghajtó beszerelhető a konzolba. A konzol a PlayStation 4 játékokat is felskálázza 4K-ra.

A PlayStation 5 Pro a €799-es indulóárával minden idők legdrágább konzolja lett. Komoly felháborodás kísérte a rajongók körében az ár hírét, hiszen külön kell megvenni hozzá a lemezmeghajtót, ha valaki fizikai formában is gyűjti a játékokat. Technikailag is indokolatlannak tartották a magas árat, hiszen nem fejlesztették annyira a konzolt, ami ennyire felhajtaná az árakat. Ezzel szemben bejöttek a Sony számításai. A Sony elnöke, Totoki Hiroki elmondása szerint a PlayStation 5 Próval a hardcore rajongókat célozták meg, akik hajlandók kifizetni a nagyobb teljesítményért a magasabb árat. És hát kritikák ide vagy oda, nagy volt a kereslet a javított konzol iránt. Előrendelésben elfogyott, azóta is ritkaságszámba megy egy-egy eladó példány.

30. évfordulós kiadás

2024. december 2-án volt a PlayStation megjelenésének 30. évfordulója. Ennek emlékére a Sony kiadott egy 30. évfordulós kiadást a PlayStation 5 Slim-ből és Próból. A konzol teljesen az első konzol színében pompázik, valamint az eredeti logo díszeleg rajta. DualSense, DualSense Edge és PlayStation Portal is kijött eredeti PlayStation kiadásban.

Kiegészítők

A PlayStation 5 is kapott extra kiegészítőket. Az egyik nagy újdonsága a PlayStation Portal, mely lényegében a PlayStation 5 kézikonzolos változata. Segítségével PS5 játékkal játszhatunk bárhol, ha ugyanarra a netre csatlakoztunk, melyre a konzol van csatlakoztatva. A controller a DualSense Edge tulajdonságait kapta, a kijelző pedig 8” átmérőjű, 1080p és 60 fps megjelenítésre képes.

A másik említésre méltó kiegészítő a PlayStation VR2, mely PS4-re megjelent VR utódja. A szemüveg OLED kijelzős, 4K-s felbontásban jeleníti meg HDR minőségben a játékot. A szemüveg mellé járó controller a DualSense-nek megfelelő adaptív analóg karral rendelkezik, valamint 14 infravörös lámpával, mely pontosan követi a játékos mozgását. A vezérlő felülete ujjérintést is érzékel, melynek a játékban is hatással van. A sisakban négy kamerát helyeztek el, melyek élethűen követik a fej mozgását. Így az elődjével ellentétben a VR2-höz már nem szükséges külön kamera.

További előny a PlayStation 5 esetében, hogy előző PS konzolok kiegészítőivel is kompatibilis. Így használható az első VR, a PlayStation Move, vagy a PlayStation Camera.

Fogadtatás

A PlayStation 5 többségében kedvező fogadtatásban részesült. Méltatták a DualSense controller újításait, valamint remek választásnak tartották az Astro's Playroom játék előretelepítését, mely kiválóan mutatja be a vezérlő tudását. A PlayStation exkluzív játékokat, mint a Spider-Man Miles Morales és a Demon's Souls-t is dicsérték a kritikusok, ugyanakkor több nyitócímre lett volna szükség. A felhasználói felület gyors és könnyen kezelhető.

A konzol dizájnját ugyanakkor nem fogadta általános ováció. A kialakítása nem elegáns, ahogy a fekete-fehér színkontraszt nem nyerte el a kritikusok tetszését. A konzol a hatalmas mérete miatt túl sok helyet foglal, irreálisan nagynak mutatkozik a többi szórakoztató eszköz mellett. A 667 GB SSD tárhely meg már a PS5 megjelenésekor is kevésnek számított. Pozitívumként hozták fel ugyanakkor, hogy csendes és a hűtése megfelelő.

Eladás

A PlayStation 5 a chiphiány miatt nehézkesen indult a piacon. A Sony nagyjából 2022-ig számolt a készlethiánnyal. Ezt igyekeztek a skalperek kihasználni, és több ezer dollárért értékesítették a PS5-öt. A haszonlesőket megkerülve a Sony Európában kiterjesztette a PlayStation Direct programot, hogy konzolt kizárólag a játékosoknak adjanak el.

A Sony azt még meg tudta csinálni, hogy a konzol minden idők legnagyobb megjelenése legyen. A PS5 pár nap alatt meghaladta a PlayStation 4 első két heti 2,1 milliós eladását. Japánban is ígéretesen indult az első heti 118.082-es eladásával, amivel élen nyitott az ázsiai szigetországban. Az Egyesül Királyságban is a PlayStation 5 volt a legkelendőbb konzol a megjelenése után pár hónapig.

Ám ahogy elfogyott a nyitókészlet, úgy akadozott az eladás. A Sony, hogy enyhítse a hiányt, tovább gyártotta a PS4-et, hogy senki ne maradjon ki az újdonságokból. Így sokáig jelentek meg játékok az előző generációs konzolra is. A PS5 másfél év alatt érte el a 20 milliós eladást, és ahogy beindult a készletezés, úgy lendültek fel az eladások is. Alig egy év alatt megduplázódott az összeladás, a legfrissebb, 2025 februári adatok szerint a PlayStation 5 eladása 75 millió eladott példánynál jár.

És a jövő?

Talán most a legnehezebb megjósolni, hogy mi várható a jövőben. A Sony még nem tett hivatalos bejelentést a PlayStation 6-ra, és valószínű, hogy a cég is kivár még, hogy merre haladnak az események. Ezzel együtt a játékosok folyamatosan várják a fejlesztéseket, a minél hatalmasabb játékokat, ám ha arról van szó, hogy ezt meg kell fizetni… A PlayStation 5 Pro fejlesztése is sokkal visszafogottabb volt a PlayStation 4 Pro-hoz képest, az ára pedig mindennél magasabb volt. Azt gondolom, hogy a PlayStation 5 még egy pár évig kurrens konzol marad. Azért sem fog elavulni, mert nemrégiben volt hír, hogy a Sony nem gyárt több 8K-s TV-t. Tehát vélhetően a műszaki fejlődés üteme is lassulni fog. És azt gondolom, hogy ennek csak nyertesei lehetünk. Játsszunk a PlayStation 5-tel a lehető legtovább!

30. évfordulós PlayStation 5-tel ünnepel a Sony

Kissé meglepő, de meg kell hagyni, csodálatosan néz ki! A Sony a PlayStation blog-ban mutatta be az első igazi nagy meglepetését az első konzoljának megjelenésének 30. évfordulója alkalmából.

A konzol pontosan azt a szürke árnyalatot kapta meg, amivel az első konzoljuk jelent meg. És nagyon jól áll neki. Talán azért is, mert a konzol eredeti színe fehér, és ez a szürkének pont az az árnyalata, ami szépen mutat a fehér mellett (vagy helyett). A színes "PS" logo is nagyon stílusos.

Ebben a videóban részletesen bemutatják a PS-dizájnú PS5-öt, annak minden apró "meglepetésével". Ezek mind olyanok, amik rácáfolnak arra a kissé rosszmájú megjegyzésre, hogy majd befújom én is szürke színű spray-vel a PS5-ömet, és megkapom a limitált kiadású konzolt.

Sajnos a PS5 Pro bejelentése megint rossz fényt vetett a Sony-ra, főleg az ára miatt. Így ezen variáns is kapott hideget a kommentmezőkben. Felmerült, hogy ez a változat biztos, hogy csillagászati áron lesz majd kapható. Engem személy szerint jobban aggaszt az, hogy csupán 12.300 példányban lesz kapható. Mindegyik számozott lesz. A szám egyébként érthető egyébként, hiszen Japánban 1994. december 3-án jelent meg. Talán stílusosabb lenne, ha 12.394 példányt gyártanának, de ismerősökkel vizionáljuk, hogy nemcsak hogy az előrendelés első napján el fog fogyni a konzol, hanem DDoS támadást is indítanak az oldal ellen, hogy a skalperek bebiztosítsák maguknak a majd többszörös áron eladandó példányt. Sajnos egyáltalán nincs kizárva. Elméletileg jövő csütörtökön (egy kicsit zavaros számomra, de valahol elvileg csak október 10-én) indul az előrendelés, külön fogom figyelni a híreket a témában. Érdemes lesz felkészülni arra, hogy nagyon nehéz lesz hozzájutni egy példányhoz.

Nemcsak a konzol lehet kapni, hanem külön a controllereket is. Akinek van már PS5 konzolja, annak nem kell az egész szettet megvenni, megveheti külön a controllert is és azzal is kvázi ünnepelhet. A controller is önmagában nagyon szépen néz ki. Ami a konzol dizájnját illeti, az lett volna még a nagyon szép, hogy ha a lemezmeghajtó borítása megkapta volna a PS konzol lemezmeghajtójának a fedlapjának a dizájnját. Plusz egy pont lett volna, ha a PS5 Slim kiadás esetében lemezes kiadás is kapott volna 30. évfordulós borítást, a lemezmeghatón a PS fedlap borítását.

A controller ezzel a táskával és a hozzá tartozó vezetékkel is nagyon jól néz ki, ahogy a konzol mellé járó apró extrák is.

A töltő egyik oldala megkapta a klasszikus PS controller töltősapkáját. És ahogy láthattuk, a PlayStation Portal is kapott egy 30. évforduló dizájnt.

Azt gondolom, hogy méltóképp ünnepel a Sony. Én sajnos ebből kimaradok, mert konkrétan csak most a héten jutottam el odáig, hogy vegyek egy PS4-et, így a PS5 nem maholnap van kilátásban. De aki meg tudja venni a saját példányát, az nagyon jó vásárt fog csinálni, egy emlékezetes darabbal lesz gazdagabb.

PlayStation 5 Pro bemutató

Ma lerántották a leplet a PlayStation 5 Pro-ról. Ez a magam részéről azért is nagy horderejű hír, mert az elmúlt bő 30 éves videojátékos történelmem során ez volt az első alkalom, hogy élőben követtem figyelemmel egy Sony-s bejelentést. És persze véleményem is van az új konzolról.

Az biztos, hogy a legrosszabbul titkolt konzol különdíját már elnyerte, hiszen a sziluettje a PlayStation 30th Anniversary logón is szerepelt. Elég könnyű volt kiszúrni, hiszen az alakja nagyon hasonlított a PS5-höz. A Slim kiadások csak egy csík látható nagyjából középtájt (annál kicsit feljebb), innen meg már nem volt nehéz következtetni.

És akkor lássuk magát a konzolt. Nos, a magam részéről nem vagyok elragadtatva tőle. Bár az igaz, hogy ahogy a PS4 Pro esetében is technikai fejlődésről volt szó, nincs ez másképp itt sem. De erősen olyan érzésem volt, hogy a konzol nem tudott hova fejlődni technikailag, ezért olyan dolgokat találtak ki, amire alapvetően nincs szükségünk, de igényt teremtenek rá. Leginkább az AI által felskálázott felbontásra gondolok. Ezt "pszeudo-natív" felbontásnak képzelem el, ami valószínűleg szebben fog kinézni, mint egy DVD-lejátszó által 1080p-re felskálázott DVD-film, de azért nem olyan, mint az eredeti.

A grafikai processzorben nem vagyok annyira jártas, de ahogy elnéztem a videót, jót tesz a játéknak, hogy egyesítették a Fidelity részletgazdag mivoltát a Performance 60 fps-ével.

A lényeg számomra inkább az, hogy ez a bemutató remekül demonstrálta, hogy miért voltam sok éven át annyira a Nintendóval szemben, a Sony ellen. A Sony mindig is a technikai tudásával demonstrálta a konzoljait, nem a játékaival. Ebben a Nintendo mindig is előrébb járt, és igazából még most is azt gondolom, hogy egy minőségibb játékkínálat még mindig nagyobb fegyvertény, mint egy konzol technikai tudása.

Az optikai lemez kihagyása meg ziccer, mert a mai napig sokkal többen vesznek PlayStation 5-öt optikai meghajtóval, mint nélküle. A PlayStation Blogban írtak arról, hogy a meghajtó külön lesz majd megvásárolható, és beépíthető a konzolba. Ugyanakkor a konzol ára erősen visszavetheti az optikai meghajtó vásárlását, hiszen maga a konzol erősen túlárazott lesz. Azt el sem merem képzelni, hogy találták ki az $699 / €799 árazást, amikor az Euró erősebb, mint a Dollár. Mondjuk ez rég nem számít a konzolpiacon, hiszen régóta ismert, hogy 1 USD = 1 EUR árfolyamon számolnak a konzolosok, de hogy többe kerüljön egy konzol egy erősebb árfolyamon, az felettébb döbbenetes.

Így nem csoda, ha a rajongók nincsenek megelégedve az új konzollal. A PC World Plus azzal kezdte a cikkjét, hogy a PlayStation 4 és XBOX ONE esetében indokoltabb volt a fejlesztés, és merészebbet is lépett a két cég, mint most a Sony a PlayStation 5 esetében. Az árazás önmagában kiverte a biztosítékot a rajongók körében. És hát mi tagadás, tényleg hatalmasat ugrik az ár a PS5 és a Slim változataihoz képest. Ennek indokolt mivoltát önmagában az optikai meghajtó hiánya is megkérdőjelezi, de azt gondolom, hogy akármennyire is szép, hogy fejlesztették technikailag a konzolt, úgy tudom, hogy a technológia ára folyamatosan csökken, ahogy azt fejlesztik. Ha jól gondolkodok és ha valójában nem annyira új technológiáról van szó, akkor kétszeresen is megkérdőjelezett a nagyon magas ár. És még külön venni a konzolhoz optikai meghajtót, ha mindenképp óhajtja, az még jobban felhajtja a konzol árát.

Úgy érzem, hogy ezt benézték a Sony-nál. Aztán lehet, hogy csak rajongók hőzöngéséről van szó, egyébként olyan népszerű lesz a PlayStation 5 Pro, mint a korábbi kiadások. Ez kiderül hamarosan, hiszen a PlayStation 5 Pro 2024. november 7-én jelenik meg. Előrendelés 2024. szeptember 26-tól.

Nintendo Switch

Ahogy a Nintendo GameCube sikertelensége, úgy a Wii U-nak szinte teljes bukása is komoly változtatásra késztette a Nintendót. Bukásról meg sajnos nem túlzás beszélni, hiszen még a GameCube-nál is rosszabbul teljesített és bár a Nintendo 3DS valamennyire életben tartotta a céget, mégsem volt túlzás kijelenteni, hogy ha a következő generációs konzol sem tud áttörést hozni, akkor a Nintendo könnyen a Sega sorsára juthat. A siker ismert, de lássuk annak mivoltát a Nintendo életútját bemutató cikksorozat következő részében.

Project NX néven jelentette be a Nintendo a következő konzolját valamikor 2016 elején. Csak lassan szivárogtatta a cég a konzollal kapcsolatos információkat, sokáig a koncepció sem volt ismert. A módszer jónak volt mondható, hiszen a lassan szivárogtatott információk beszédtémát, találgatásokat alapozott, ezáltal várakozással tekintettünk az új konzol felé. Sokáig „Nintendo NX”-ként volt a köztudatban, a Switch név is elég későn derült ki, ahogy a konzol hibrid mivolta is. Merthogy a Nintendo Switch volt az első olyan nemcsak Nintendo, de egyáltalán konzol, mely asztali- és kézikonzol is volt egyben. Tulajdonképpen az alapjait már Wii U-n lefektették, hiszen már ott is lehetőség volt arra, hogy csak a GamePad kijelzőjén lássuk a játékot, a TV-n közben bármit lehetett nézni. De a Wii U sokkal inkább csak otthoni kézikonzolnak volt megfelelő, mivel a GamePad-nek a konzol hatótávolságán belül kellett maradni. A Nintendo Switch más. Ott maga a konzol gyakorlatilag kézikonzol, hiszen a fő komponensek a táblagép-szerű konzolban van. A csomagba mellékeltek egy dokkolót is, ahhoz csatlakoztatjuk a vezetékeket, mely közvetíti a képet a TV-be, ettől lesz a Nintendo Switch asztali konzol is egyben.

Úgy is hirdette a Nintendo a konzolt, hogy „Játék bárhol, bármikor”, ami teljes mértékig igaz, hiszen játszhatunk TV-n, de ha útra kelünk, akkor kézikonzol formájában ott folytathatjuk a játékot, ahol abbahagytuk. A fogadtatás pedig minden várakozást felülmúlt. Óriási siker volt a konzol, az első heti eladások a Wii eladásaihoz voltak mérhetők. Nagyon bejött a Nintendo közösségnek a konzol hibrid mivolta, és hogy tényleg bárhol játszhattuk a játékot. Azáltal, hogy a konzol egyszerre asztali- és kézikonzol, adott egy olyan érzetet, mintha egyszerre két konzolt vennénk, hiszen kétféle funkciót is betölt. Persze a Nintendo igyekezett leszögezni, hogy nem a Nintendo 3DS-t hivatott leváltatni a Nintendo Switch, ami alapvetően szép, de nehezen hihető annak fényében, hogy a Nintendo 3DS már 6 éves volt a Switch megjelenésekor, ami általában az adott konzol életidejének nagyjából a végét jelenti, már ami a kereskedelmet illeti. Valójában már a Switch megjelenésekor megtörtént a váltás a Nintendo rajongóknál, ami nemcsak abban volt tetten érhető, hogy gyorsan szaporodtak a Switch-csel szabadban játszó Nintendósok, hanem jelentősen lecsökkent a Nintendo 3DS-en a StreetPass-ok száma. (A StreetPass-ról a Nintendo DS-korszak című cikkben olvasható részletesebb leírás.) Tehát gyorsan megtörtént a váltás.

Igényelték is a rajongók az újdonságot, volt is rá lehetőség bőven. Úgy néz ki, sorsszerű, hogy ha a Nintendo a konzolját Zelda játékkal együtt jeleníti meg, az sikerre van ítélve, ugyanis ahogy a Wii is The Legend of Zelda új, aktuális részével startolt, úgy a Nintendo Switch is a Breath of the Wild-dal együtt jelent meg. További érdekes összefüggés a Wii és a Switch között, hogy a Breath of the Wild ugyanúgy megjelent Wii U-ra, ahogy a Twilight Princess is a Wii-t megelőző konzolra. A Switch-re megjelent Zelda játékról is azt lehet elmondani, hogy a játék alapvetően ugyanaz (tehát a Wii U tulajok is a maga teljességében vásárolhatják meg a játékot) a különbség a felbontásban volt. A Wii U-s Breath of the Wild 720p volt, míg a Switch változat 900p-s. Habár a Nintendo Switch-nél alapvető volt a natív Full HD megjelenítés, nem támogatta feltétlen mindegyik játék.

Wii U reinkarnáció?

Habár jelentek meg olyan játékok, melyek a Nintendo Switch egyedi képességeit voltak hivatottak kihasználni, mint például az „1 2 Switch” vagy a „Snipperclips”, folyamatosan jelentek meg azok a játékok, melyek eredetileg Wii U-ra tették tiszteletüket. Első példa erre a „Mario Kart 8 Deluxe”, mely a konzol megjelenése után majdnem 2 hónappal kapható is volt az üzletekben. A Switch változat alapból tartalmazta a Wii U verzió DLC-ként külön megvásárolható pályáit és karaktereit, sőt még azokat is kiegészítették. Emellett a játék már natív 1080p-ben volt játszható. A Wii U-s „Mario Kart 8” felbontása 720p volt, ezt skálázta fel a konzol. És azt kell mondjam, hogy van különbség a felskálázott és a natív 1080p között. A Switch változat grafikája szebb volt, részletgazdagabb, a színek is mintha élénkebbek lettek volna. Aztán a következő nagy dobás a „Donkey Kong Country Returns: Tropical Freeze” volt. Minden ilyen újrakiadást bővítettek valamilyen extrával. Vagy extra pályákkal, karakterekkel, vagy az idén, 2021-ben megjelent „Super Mario 3D World”-öt új játékkal, a „Bowser’s Fury World”-del bővítették. Emellett több más Wii U játék jelent meg Nintendo Switch-re. Ez nemcsak a bővítés miatt nem nevezhető újabb lehúzásnak a Nintendo részéről, hanem azért sem, mert ha a Nintendo Switch ennyire sikeres konzol, akkor lényegében arról van szó, hogy a Wii U játékok a következő konzolra kapták meg a nekik járó ismertséget. És mivel a Nintendo továbbra is élen jár az innovációban, ezért a játékaik széles körben tartanak számot érdeklődésre, az extráknak köszönhetően pedig bátran kijelenthető, hogy az érdeklődés tovább nőtt a játékok iránt.

De természetesen új játékokat is fejlesztett a Nintendo. A nagy Mario játék a „Super Mario Odyssey”, ahol Mario a mi világunkban is tiszteletét teszi. A játék minden eddigi Mario platformernél hatalmasabb és természetesen rengeteg sok teljesítendő küldetés és hatalmas bejárható terep teszi lehetővé, hogy akár több száz órára is elszórakoztasson minket a játék. Aztán itt van a 2018-as év legnagyobb durranása, a „Super Smash Bros. Ultimate”, mely nemcsak attól óriási, hogy az eddigi összes rész pályái és karakterei játszhatóak a játékban, hanem újak is helyet kaptak, így a játéksorozat nemcsak Nintendo rajongók körében arat hatalmas népszerűséget, hanem egyre inkább eSport versenyszámmá növi ki magát a nagyok mellett. Emellett új Mario Party, Mario & Rabbids játékok is jöttek Switchre, ahogy a Wii U-ra nagy sikerrel debütált Splatoon folytatása, a Splatoon 2 is hasonló sikereknek örvend. Sokak örömére folytatást kapott a Metroid sorozat is nemrégiben, Metroid Dread címen. És mivel egyre kevesebb hír van Wii U-s átiratokról, egyre több új játékokról, ezért ez a lista a jövőben még hosszabb lesz.

A sikert meglovagolva jobban megjelentek Nintendo Switch-en a külsős cégek játékai is. Nemcsak az Electronic Arts éppen aktuális FIFA játékai jelentek meg az új Nintendo konzolra, hanem olyan PC-s körökben sikert aratott játékok, mint a Wolfenstein és Doom játékok legújabb részei, de olyan játékok is esélyt kaptak Nintendo Switch-en, mint a Diablo, Dark Souls, illetve eSport körökben nagy népszerűségnek örvendő Fortnite és Overwatch játékok is játszhatók a Nintendo konzolján. Viszont az ami miatt ezen játékok irányába nincs akkora érdeklődés, hogy a Nintendo Switch (ahogy a Wii is, csak hogy folytassuk a párhuzamok felsorolását) lényegesen gyengébb konzol technikailag, mint a PlayStation 4, XBOX ONE, hogy a Gaming PC-ket már ne is említsem. Ez pedig nyilvánvalóan azzal járt, hogy a PC és konkurrens konzol trendjeit csak butítva lehet Nintendo Switch-en játszani. Ez nemcsak adott esetben a felbontás csökkentésével járhat, hanem az fps-ek számának csökkentésével is. Hiszen amíg PC-n és a többi konzolon már alapvető volt a 60 fps, addig Nintendo Switch-en ezek a játékok csak 30 fps-en futottak. Emellett szinte a Nintendo 64-es időket idézi, hogy vannak grafikai elemek, melyek csak akkor jelentek meg, amikor elég közel kerültünk hozzájuk. Így ezek a játékok ugyan felkapottak voltak, tökre menő volt, hogy kaphatók voltak a Mario és a The Legend of Zelda, valamint egyéb Switch játékok mellett, de az érdeklődés irányukba hamar elmúlt.

De akkor mi a siker titka?

A Nintendo Switch esetében is arról van szó, hogy technikailag jóval gyengébb konzolról van szó, ugyanakkor itt már nemigen állja meg a helyét az, hogy maga a konzol olcsó költségvetésű lenne, elsősorban a dokkoló miatt. Emellett az is alapvetően a Nintendo Switch ellen szólhatna, hogy a konzol tárhelye csak 32 GB, míg egy ugyanolyan árú PlayStation 4-ben már akár 1 TB tárhely is volt. Ugyanakkor természetesen a Nintendo Switch memóriája is bővíthető USB-n keresztül, maximum 2 TB-ig, másrészt Nintendo Switch-re nem kell feltelepíteni a játékot (ha fizikai változatában vesszük meg azt), csak a frissítések telepítődnek a konzol tárhelyére, illetve a mentés, de annak tárhely-igénye elhanyagolható. Szintén kompenzálja a 32 GB-os tárhelyet, hogy a játékok többsége alapvetően kis memóriájú, így akkor sem leszünk nagyon hamar memória szűkében, ha digitális formában vesszük meg a játékot, hiszen a játékok nem kis részének akkora tárhely-igénye van, hogy egy DVD-lemezre is simán ráférne. Persze ehhez az is kell, hogy a külsős cégek játékai butítva jelenjenek meg, így lényegében csak néhány Nintendo által fejlesztett játéknak van nagy tárhelyigénye.

Árpolitika

A Nintendo a Switch esetében is ugyanúgy magasan tartja a konzol árát, mint a Wii esetében. Hiába jelent meg már 4 éve a konzol, szinte semmivel nem lett olcsóbb, mint megjelenésekor. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy itt nemcsak arról van szó, hogy a Nintendo a „Minek csökkentsük az árát, ha ennyiért is veszik az emberek?” elven nem csökkentenek árat, hanem a Nintendo Switch-ből időközben kijött egy V2, frissített változat, melybe jobb akkumulátort szereltek. Ezt alapvetően még drágábban lehetett kapni megjelenésekor, mint az első kiadást, ennek viszont ment lejjebb az ára idővel.

Amiknek viszont tényleg nagyon magas az ára, azok a különböző kiegészítők. A konzolhoz mellékelt controller az úgynevezett Joy-Con controller, melynek különlegessége, hogy két részből áll, és sok játék esetében két controllerként is funkcionál. Bár személyes megítélésem szerint nagyon kényelmetlen egyetlen Joy-Con-nal játszani, mivel nagyon kicsi. Kisebb, mint bármelyik korábbi Nintendo controller, mégis külön Joy-Con párost annyiért lehet venni, mintha két különálló controllert vennénk egybecsomagolva. A Joy-Con két része külön is megvásárolható, természetesen „félárnál” magasabb áron. Szintén drága, de lényegesebb jobb megoldás a Nintendo Switch Pro Controller, mely külsejében a klasszikus controllerekre emékeztet és fogásra is sokkal kényelmesebb. Ezek mellett természetesen különböző egyéb kiegészítőket is lehet kapni, mint például Mario Kart-hoz kormány, a Joy-Con markolat töltővel, és persze a különböző védőtokok, fóliák.

Nintendo Switch online

A Nintendo jelentősen átalakította a Nintendo Switch-re az online szolgáltatásait. Itt is létezik az eShop, ahol megvásárolhatók a Nintendo Switch játékok digitális változatai, valamint különböző DLC-k, illetve játékok, melyeket csak digitális formában kaphatók. Retro játékok viszont már nem elérhetők. A Nintendo erre a konzolra vezette be a fizetős online szolgáltatásait, ennek keretében játszhatók a különböző retro játékok szabadon, amit a Nintendo elérhetővé tesz. A Nintendo viszont nemcsak retro játékokat tesz elérhetővé fizetős formában, hanem a játékokkal online is már csak fizetősen lehet játszani, de lehetőséget biztosít a játékok mentéseinek online felhőtárhelyben történő tárolására is. Emellett lehetőségünk van, kizálóag a Nintendo webshopjában kapható termékeinek kezdeményes vásárlására is. Retro játékok esetében csak NES és Super Nintendo játékok érhetők el, viszont 2021. október 26-án jön a Nintendo Switch online bővített változata, ahol Nintendo 64 és Sega MegaDrive játékok is játszhatók felár fejében.

Későbbi kiadások

A Nintendo 2019-ben jelentette meg a Nintendo Switch Lite nevű konzolt, mely lényegében a Nintendo Switch, de csak kézikonzol formában. A Nintendo Switch Lite ugyanis nem csaltakoztatható dokkolóhoz, így kizárólag kézikonzolként funkcionál. Ez a kiadás azoknak készült, akik nem csatlakoztatják a konzoljukat dokkolóhoz. A Switch Lite kijelzőjének felbontása ugyanúgy 1280×720, mint a „normál” Nintendo Switch esetében, viszont a mérete kisebb, így a Switch Lite kijelzője kevésbé pixeles, mivel a pixelsűrűség nagyobb. A Nintendo Switch Lite is sikeresnek mondható, nemcsak azért, mert vannak, akik egyáltalán nem kötik a konzoljukat a TV-hez, hanem sokan veszik második konzolként, hogy ne kelljen a dokkolóból állandóan kivenni az eredeti konzolt, ugyanis a túl sok dokkolóból „ki-be vétel” hosszútávon karcolhatja a kijelzőt. Emellett egy Nintendo profil több konzolhoz is köthető, így Nintendo Switch Lite-on ugyanúgy játszhatjuk a már megvásárolt játékot, mint az eredeti konzolon, és mivel a mentés a felhőtárhelybe történik (ha van fizetős onine szolgáltatásunk), ezért mindkét konzolon ugyanúgy játszhatjuk a játékot. Ráadásul Nintendo Switch Lite-ra is lehet kötni Joy-Con, valamint Pro Controllert és ott is lehet többen játszani (már akinek nem folyik ki valakinek a szeme attól, hogy kis kijelzőt kell messzebbről néznie...), ugyanakkor Switch Lite-ot nem lehet controllerként használni az alap konzolhoz.

Új kiadás, idén nemrég jelent meg a Switch OLED változata, ahol az eredeti Nintendo Switch kapott egy sokkal jobb minőségű és sokkal szebb képet biztosítő OLED kijelzőt. Emellett a konzol belső tárhelye immár 64 GB, valamint külön LAN-port is került a dokkolóba. Ennek azért van sajnos jelentősége, mert a Nintendo Switch valamiért nagyon gyengén veszi a Wi-Fit, még a Wii U-nál is gyengébben. Általános a Nintendo Switch-nél, hogy megszakad az online játék, mert gyengül, vagy megszakad a (más eszközökön egyébként stabil) Wi-Fi kapcsolat. Emellett a konzolba épített hangszóró hangja is jobb minőségű.

A jövő?

A Nintendo idén jelentette be, hogy a Switch az életidejének felénél jár, ami azt jelenti, hogy a konzol nagyjából 2025-ig lesz kapható az üzletekben. Ez sok izgalmas játékot vetít előre, hiszen eddig is fantasztikus a konzol játékkínálata, és ha még egyszer ennyi játék várható a konzolra, akkor érthető hogy miért ennyire sikeres a konzol és várhatóan az érdeklődés a későbbiekben sem fog apadni.

És hogy mi várható a Nintendo Switch után, az nemcsak azért rejtély, mert nincs erről egyáltalán szó a Nintendo háza táján, hanem azért is, mert prognózisok szólnak arról, hogy a PlayStation 5, XBOX SERIES az utolsó olyan konzol (vélhetően a Nintendo Switch mellett), amikor külön vesszük a konzolt. A következő generációra ugyanis azt jósolják, hogy a konzol már a TV-be lesz beépítve, így nem kell külön gépet vásárolni TV-s játékra. Ennek kivitelezése erősen kérdéses, hiszen valószínűleg itt már arról lesz szó, hogy a konzolgyártóknak szerződést kell kötniük a TV-gyártó cégekkel, ez pedig azt is jelenti, hogy ha veszünk egy TV-t, azzal csak az adott konzolt vesszük meg, nincs lehetőség váltásra. Úgyhogy erősen kérdéses, hogy erre fogunk elmenni, de az biztos, hogy akármerre is tartunk, az jó eséllyel már a következő Nintendo konzolra is hatással lesz.

Végső összegzés

Az elmúlt részekből látható, hogy a Nintendo minden szempontból egyedi utat járt be a konzoljaival, üzlet- és árpolotikájával. Ez sokakban megütközést váltott ki és tényleg van miért kritizálni a céget, de ha a megnézzük a játékaikat, akkor érthető, hogy miért van az, hogy külön utasként ugyan, de masszív rajongói tábora van a Nintendónak. Nem véletlen, hogy a különböző konzolboltok a mai napig megjelenítik Super Mariót a logójukon, vagy a Nintendót valamilyen formában, mert akármennyire is a trendek a PlayStation-ről és az XBOX-ról szólnak, csak a Nintendónak vannak olyan karakterei, a játékainak olyan miliője, hogy bárki, aki rájuk néz, biztosan tudja, hogy az egy videojátékos üzlet. Tehát a játékok innovatív mivolta mellett az egyedi hangulat az, ami elévülhetetlen érdeme a Nintendónak, amit sehol máshol nem kapunk meg. A Nintendo a Super Mario Bros. óta egy életérzés, amihez hasonlót talán sikerült másoknak kitalálni, de konkrétan lemásolni biztosan nem. Ezért van az, hogy ma is sokan szeretik a Nintendót. A történelme pedig tovább íródik, biztos, hogy indokolt lenne 10-15 év múlva folytatni ezt a sorozatot. A Nintendo mindent meg fog tenni azért, hogy játékai megőrizzék az egyedi hangulatukat, melynek köszönhetően biztosak lehetünk abban, hogy a Nintendo még sokáig a köztudatban fog maradni.

A cikk eredetileg az AniMagazin 64. számában jelent meg. A cikk 2021-ben íródott és változtatás nélkül került közlésre. A magazin ingyenesen itt tölthető le.