PlayStation történelem 6. rész - Kézikonzolok

A Sony a PS2 sikere után annyira biztosítottnak érezte a helyét a konzolpiacon, hogy úgy érezték, a kézikonzolok piacán is egyeduralkodókká tudnak válni. Játékosok imádják a konzoljaikat, miért is ne vinnék magukkal a PlayStation játékélményt? Az elgondolás nagyon jó volt, és mind a két kézikonzol ígéretes volt, ám a csillagok állása mégsem kedvezett a Sony-nak. Többek között ennek okát is kutatni fogjuk a PlayStation történelem záróakkordjában, miközben felfedjük a kézikonzolokban rejlő potenciált is.

PlayStation Portable

Annak ellenére, hogy a Sony a kezdetektől sikeres volt, relatíve későn, csak 2005-ben jelentkeztek a kézikonzoljukkal. A PlayStation Portable-ről először a 2003-as E3-on beszéltek. A PlayStation alapítója, Kutaragi Ken úgy beszélt a kézikonzolról, mint a 21. század walkman-je, utalva a multimédiás képességeire. Újságírók érdeklődve várták a kézikonzolt, köszönhetően, hogy még a megjelenő Nintendo DS-nél is fejlettebb lesz.

Persze, a technikai fejlettség önmagában nem garancia a sikerre. A Nintendo a ’90-es években uralta a kézikonzol piacot, pedig volt néhány kihívója. Elég csak a Sega Game Gear-jére gondolni, de a Bandai is próbálkozott a WonderSwan konzoljával megvetni a lábát, ám egyik sem volt méltó kihívója a Nintendónak. De az IDC elemzői szerint a PlayStation Portable viszont méltó kihívója lehet a kiotói cégnek.

2003 novemerében mutatták be először a kézikonzolt. Ekkor még analóg kar nélkül, amit hiányoltak is a kritikusok. A konzol fejlesztése leginkább az akkumulátor életideje miatt volt kihívás. Ezt megoldandó, a Sony energiagazdálkodási stratégiákat vezetett be, melynek köszönhetően a processzor sebességét az eredeti kétharmadára korlátozták. A másik komoly kihívás a PSP egyedi adathordozója, a Universal Media Disc (UMD) jelentett, ami szintén nagyon merítette az akkumulátort, és lassan olvasta be az adatokat. Így a fejlesztőknek arra is gondjuk volt, hogy a játékadatokat optimálisan rendezzék el, hogy a beolvasás a lehető leggyorsabban menjen. Még így is akadtak problémák, hiszen vannak játékok, melyek 2 perc alatt töltődtek be.

A PSP 2004. december 12-én jelent meg Japánban, és sikeresnek volt mondható, 200 ezer példányt értékesítettek az első nap. Az európai megjelenést az amerikaival egyszerre, vagy 2005. március 24-ére tervezték, de a nagy amerikai érdeklődés miatt nem tudták elég példányban legyártani, így az európai megjelenést szeptember 1-jére halasztották. A konzol a magas ára ellenére ($249 / €249) ugyan sikeresen indult, a Sony tervezett várakozásait alulmúlta. Pedig Nagy-Britanniában három óra alatt elkelt a teljes nyitókészlet, és amíg a Nintendo DS-ből 87 ezer példány fogyott az első nap, addig a PSP-ből 185 ezer példány.

Hardware

A konzol 4,3” TFT kijelzővel van ellátva, mely 480×272 pixel felbontású, a színmélység 24 bites. Ezzel magasan felülmúlja a Nintendo DS kijelzőjének képességét. Bal oldalt találhatók az iránygombok és az analóg kar, míg jobb oldalt a jól ismert PlayStation akciógombok. Felül található az L és az R gombok, valamint az UMD lemez bemenete. A konzol tárhelyét memóriakártyával is lehet bővíteni, de csak a Sony által gyártott Memory Stick PRO-val kompatibilis. A kézikonzol Wi-Fihez csatlakoztatható, így a PlayStation Network segítségével online is lehet játszani, valamint a PlayStation Store-ból játékokat vásárolni.

A PSP két 333 MHz MIPS32 R4000-es microprocesszort tartalmaz. Közülük a főprocesszor, egyben egy Media Engine egy 166 MHz-en futó grafikus processzor, mely 32 MB-os RAM-mal van ellátva. A másik processzor egy 4 MB beágyazott DRAM-mal rendelkezik. Ez osztozik a GPU-n és a Media Engine között. A hardware eredetileg csak 222 MHz-cel futtathatta a játékot. Ezt a korlátot, vélhetően a későbbi modellek jobb minőségű technológiájának köszönhetően, egy 2007. május 31-én kijött 3,50-ös firmware frissítéssel eltörölték.

A kézikonzolt egy 1800 mAh akkumulátor működteti. Ez körülbelül 3-6 játékot, 4-5 óra filmnézést és 8-11 óra zenehallgatást tesz lehetővé. Töltése nagyjából 1,5 órát vesz igénybe. Az újabb modellek egy vékonyabb, 1200 mAh-os akkumulátort tartalmaznak, hogy maguk a kézikonzolok is vékonyabbak legyenek. Használhatók a nagyobb teljesítményű elemmel is, csak akkor a hátlap nem megy rá a konzolra.

Újabb modellek

A PlayStation Portable két újabb modellje is napvilágot látott. A PSP-2000-es modellt Európában „PSP Slim & Lite” néven reklámozták. Ez már a fentebb említett vékonyabb akkumulátort kapta meg, hogy maga a konzol is vékonyabb legyen. Emellett a kijelző is vékonyabb lett, és nagyobb fényerővel világít. Az első modell nagyon lassan töltötte be a játékokat és filmeket. Ezt kiküszöbölendő, 32 MB helyett 64 MB RAM-os processzort építettek a konzolba. A 2000-es változat 2007. szeptember 5-én jelent meg Európában.

Egy évvel később jött a PSP-3000-es modellje, melyet Európában „PSP Brite” néven promotálták. A kijelző fényereje még erősebb, sokkal több színt képes megjeleníteni, emellett a kontraszt is ötször erősebb. A lemeztálca, a logo és a gombok, mind új dizájnt kaptak, valamint mikrofonnal lett ellátva a kézikonzol. Európában 2008. október 17-én jelent meg.

PSP Go

A Sony 2009-ben gondolt egyet, és kiadott egy összecsukható kézikonzolt, PSP Go néven. A dizájnt teljesen új alapokra helyezték. 43%-kal könnyebb és 56%-kal kisebb, mint az első PSP modell. Az újratölthető akkumulátorhoz nem lehet hozzáférni. A kijelző 480×272 pixel felbontású, azt felhajtva érjük el a gombokat.

A PSP Go nemcsak Wi-Fivel van ellátva, hanem Bluetooth-tal is, ezáltal PSP játékok DualShock 3 controllerrel is játszhatók. A Sony kiadott egy PSP dokkolót (PSP-N340) is, amivel nemcsak tölteni lehet a kézikonzolt, hanem alkalmas adatátvitelre is, valamint videóbemenetet is tartalmaz. Ezzel köthető egy PlayStation 1 a PSP Go-hoz, és a kézikonzol szolgál az első PlayStation kijelzőjeként.

Mivel az UMD meghajtó nem volt sikeres, ezért ezt kivették a PSP Go-ból, helyette egy 16 GB-os belső flash memóriát kapott. Ez a Memory Stick Micro segítségével 32 GB-ra növelhető. Mivel nem tartalmazza a meghajtót a kézikonzol, ezért kizárólag a PlayStation Store-ból letöltött játékokkal lehet játszani. A PSP Go kommunikál a PlayStation 3-mal, a konzolon letölthető játékok átvihetők PSP Go-ra is. 2009. október 1-jétől minden fizikai változatban kapható PSP játék digitálisan is letölthető.

Annak ellenére, hogy a PSP Go gazdagon el van látva extrákkal, igencsak alulteljesített eladások terén. Ezért a Sony 2010 júniusában egy új kiadás látott napvilágot, melyre Európában 10 játék ingyenesen letölthető. Ám sem ez, sem az októberi árcsökkentés nem hozta a várt eredményt, így 2011. április 20-án bejelentették, hogy megszüntetik a PSP Go gyártását és a PS Vitára összpontosítanak.

PSP Street (E1000)

2011. október 26-án egy PSP Streettel próbálták a kézikonzolt Európában életben tartani. Ez egy olcsóbb modell, mely kevesebbet is tud. Nem tartalmaz Wi-Fit, a hangszóró mono, és a mikrofont is kivették belőle. A fényerősség gombot is kivették belőle, helyette a beállítások menüben lehet a kézikonzol fényerejét állítani. A felülete matt, mint a PlayStation 3 Slim konzolé.

Játékok

A PlayStation Portable 10 éves életideje alatt 1370 játék látott napvilágot. A legsikeresebb játék a Grand Theft Auto Liberty City Stories volt, melyből 7,5 millió példány kelt el. Sikeresek voltak még a Grand Theft Auto: Vice City Stories, a Monster Hunter és a Gran Turismo játékok is. Az utolsó PSP játék a Retro City Rampage volt, mely 2016. júliusában jelent meg.

A PlayStation 3-on rajtolt „Essentials” sorozatot kiterjesztették a PSP-re is, így a legsikeresebb játékokat később kedvezőbb áron is meg lehetetett vásárolni. A letölthető játékok méretét 1,8 GB-ban maximalizálták.

A PlayStation Portable a Nintendo DS-sel volt versenyben. A PSP a technikai teljesítménnyel, míg a DS a játékélménnyel hívta fel magára a figyelmet. A kezdetekben jobban indult a PSP, mert jobban kijött a Sony kézikonzoljának fejlettsége, ráadásul nehezen jöttek az igazán jó DS játékok. De amint megjelentek, a Nintendo kérlelhetetlenül vette át az uralmat, és olyan szinten uralta a kézikonzol piacot, a PSP-nek nem igazán volt szava a DS mellett. A fejlesztők is jobban szerettek Nintendóra fejleszteni, többek között az érintőképernyő és az abban rejlő interakciós lehetőségek miatt.

Fogadtatás

A PSP alapvetően kedvező fogadtatásban részesült. A kritikusok méltatták a kézikonzol erejét, multimédiás lehetőségeket. A konzol a GPS funkciójának köszönhetően is remek útitárs. Ugyanakkor hiányolták a kijelzőről a védőburkolatot, ahogy az UMD lemezek sincsenek lefedve. A kézikonzol dizájnját és a Wi-Fi támogatást is dicsérték, ahogy a kijelzőt is méltatták a jó fényereje miatt.

A PSP Go viszont inkább negatív kritikákat kapott. Nagyon drágának tartották, alig volt 50 Euróval olcsóbb, mint a PS3. Sokkal inkább a PSP-3000-es modellt javasolták helyette, hiszen nemcsak olcsóbb volt, de UMD lemezzel is használható volt. PSP Góra így értelemszerűen azokat a játékokat is le kellett tölteni, amik megvoltak már UMD-n, így különösen drágának számított az új kézikonzol. Az IGN szerint a PSP Go egy nehezen eladható kézikonzol. A gombok elhelyezkedése is kritika tárgya volt. Dicsérték ugyanakkor a kijelzőt, ami tiszta és éles volt. A képek és a videók nagyon szépen mutattak rajta. Méltatták ugyan, hogy PlayStation 3 controllerként is funkcionál a kézikonzol, de azt nem, hogy csak vezetékesen csatlakozik az asztali konzolhoz.

Összegzés

A PSP-ből összesen 76,4 millió példányt kelt el. Ami egyáltalán nem mondható bukásnak, ám a Nintendo DS-ből több mint a duplája ment el, így nem tudott igazán érvényesülni. Japánban volt messze a legnépszerűbb, 19 millió példány talált ott gazdára. Összehasonlításként egész Európában mindössze 12 millió került a kosarakba, míg Nintendo DS-ből 61 millió az öreg kontinensen.

PlayStation Vita

A Sony a PlayStation Vitával másodjára is megpróbálkozott a kézikonzolpiacot meghódítani. A konzolról először 2009-ben lehetett először hallani. Az Eurogamer cikkezett arról, hogy a Sony következő kézikonzolja valószínűleg az XBOX technikai tudásával fog vetekedni. Sokáig „PSP 2” néven illették a kézikonzolt. A 2010-es Tokyo Game Show-n jöttek jelentések arról, hogy a Sony egy zártkörű találkozón mutatta be a kézikonzolt a Sony Computer Entertainment központjában. Ekkor szállították ki a fejlesztői példányokat a fejlesztőcégeknek, hogy gyártsanak hozzá játékot. Ekkor már biztos volt a PlayStation Vita léte, de részleteket nem közöltek róla.

A Sony sokáig nem kommentálta a pletykákat. Hivatalosan 2011. január 27-én a PlayStation Meeting-ben mutatta be a sajtónak a kézikonzolt. Ekkor még „Next Generation Portable” projektnéven illették a kézikonzolt, a PlayStation 3 minőségű vizualitást célozták meg. De gyorsan tisztázták is, hogy ez nem azt jelenti, hogy technikailag egy hordozható PS3-at vehetünk majd a kezünkbe. Ez már csak azért sem lehetséges, mert akkor 2 GHz-en kell futnia, aminek következtében 5 perc alatt lemerülne az akkumulátor.

Megjelenés

Folyamatosan jöttek ki új információk a kézikonzolról. A Sony a 2011-es E3-on árulta el, hogy a konzol neve PlayStation Vita lesz, a latin „élet” szóból. Végül tartani tudták magukat ahhoz a tervhez, hogy a 2011-es Tohoku Földrengés és Tsunami ellenére még ebben az évben megjelenik a PS Vita. December 17 lett a jeles dátum, míg Amerikában és Európában egyaránt 2012. február 22-én jelent meg a kézikonzol. 25 játék, többek között az Uncharted: Golden Abyss, Wipeout 2048, FIFA12, Rayman Origins demonstrálták a kézikonzol tudását.

A PlayStation Vita sikeresen rajtolt, de az eladások nem sokkal a megjelenés után megtorpantak. Japánban több mind 300 ezer példányt adtak el a megjelenés hetében, de már a rá következő héten is csak 73 ezer példány talált gazdára. Végül 12 ezres heti eladásra állt be a számláló. Nyugaton sem volt sokkal jobb a helyzet. 200 ezres eladással indult Amerikában, majd heti 50 ezres eladást realizált a Sony cég. Miután mindenhol megjelent a PS Vita, 2012. február 26-án 1,2 milliós eladásról adott jelentést a Sony. Annak ellenére, hogy olyan nagy nevű játékok jelentek meg, mint az Assassin’s Creed III: Liberation, LittleBig Planet PS Vita, Persona 4 Golden vagy a Call of Duty: Black Ops, a konzol összeladása 10 hónappal a megjelenése után is 4 milliónál tartott. A Sony 2012 után végül úgy döntött, hogy a PSP-t is tovább élteti, és minden PS Vita játék megjelenik PSP-re is. A Sony bízott abban, hogy a két konzolból együtt elmegy 2013-ban 16 millió. De a várakozásokat az év során kétszer is korrigálni kellett 12 millióra, majd 10 millióra.

És mivel a nagyobb címek sem fogytak annyira, ezért a külsős fejlesztők kezdték hanyagolni a kézikonzolt. Arra is volt példa a Capcom részéről, hogy a soron következő Monster Hunter játékot megjelentették PSP-re, aminek fellendült az eladása, PS Vitára viszont nem, aminek következtében még jobban csökkentek az eladások. A Sony nem is igyekezett a nagy cégeket visszacsábítani, helyette a kisebb, független fejlesztőkre helyezte a hangsúlyt, hogy mobil és PC mellett Vitára is fejlesszék játékaikat. Bár ettől nem lendültek fel az eladások, a kisebb cégeknek érdemes volt a Sony kézikonzoljára fejleszteni, mert olcsó volt a portolás, így profitra szert tettek. Az olyan játékok, mint a Fez, OlliOlli, Hotline Miami sikeresek voltak PS Vitán, és ez életben tartotta a kézikonzolt.

Japánban viszont valamennyire sikeres tudott maradni a PS Vita is. Ez elsősorban köszönhető annak, hogy a japánok a sok utazás miatt a kézikonzolokat preferálják, de ez azt is hozta magával, hogy a nagy japán fejlesztőcégek, mint a Bandai Namco, Koei Tecmo, 5pb, Atlus továbbra is lelkesen támogatta a Vitát. Elsősorban a JRPG-k és a Visual Novelek határozták meg a kézikonzol sikerét a távol-keleti szigetországban. Ezen játékok egy része, mint például a Persona, Danganronpa, Trials, angolul nyugaton is megjelentek, melyek szintén segítették a PS Vitát nyugaton is a víz felszínén maradni. Emellett digitális formában PSP játékok is letölthetők voltak az új kézikonzolra.

Nemcsak a konzol ára volt magas, hanem a hozzá kapható egyedi memóriakártya is. A Sony 2013 augusztusában 199 Euróra csökkentette a PS Vita árát, ahogy a memóriakártya is olcsóbb árcédulát kapott.

Fókuszváltás

A PlayStation 4 megjelenése bizonyos szempontból tovább nehezítette a PlayStation Vita helyzetét. Az asztali konzol ugyanis annyira népszerű volt, hogy bár két évvel a PS Vita után jelent meg, néhány hét alatt többet adtak el PS4-ből mint a PS Vitából addig összesen. Bár igyekeztek azzal segíteni a kézikonzolon, hogy a Remote Play funkciónak köszönhetően valamennyi PS4 játék streamelhető PS Vitán. Ám ez végül azt hozta magával, hogy a PS Vita megszűnt önálló kézikonzolként funkcionálni. Mivel a PlayStation 4 magasan a legsikeresebb volt a kapható PlayStation konzolok közül, ezért az egész ökoszisztémát az asztali konzol köré építették, aminek a Vita is részese volt. Például a PlayStation VR-ra lehetett a kézikonzolt, mint második kijelző csatlakoztatni. Kijött egy PlayStation TV nevű kiegészítő, amivel PlayStation Vita játékokat lehetett TV-n játszani. Ennek is az volt a célja, hogy bővítsék a játékos bázist, de mivel még Japánban is szerény eladásokat produkált, ezért két évre rá megszüntették a gyártását. Végül maga a Sony cég is egyre kevesebb játékot fejlesztett PS Vitára. Az utolsó nagy Sony cím, a Freedom Wars viszont sikeres lett. Japánban 188 ezer példányban kelt el az első héten.

2015 szeptemberében jelentette be a Sony, hogy nincs kilátásban a PS Vita utódja. Ahogy fogalmaztak, a körülmények nem teszik lehetővé, hiszen a mobilos játékok uralják a piacot. A 2015-ös E3-on jelentette be a Sony, hogy nem fog több nagy játékot kiadni PS Vitára. Ezt októberben annyival módosították, hogy semmilyen játékot nem fognak fejleszteni a kézikonzolra. A PlayStation 4 elképesztő sikere minden fejlesztőt az asztali konzol felé irányít.

A PlayStation Vitára ugyanakkor szívesen fejlesztenek kisebb cégek. Ők továbbra is életben tartják a kézikonzolt, a Minecraft is sikeres volt. Japánban továbbra is a körülményekhez jól fogyott a kézikonzol, a nyugati felhasználóbázisról meg úgy nyilatkozott a Sony, hogy kicsi, de masszív. 2015 végére érte el a kézikonzol a 10 milliós összeladást. A kézikonzolt azon PS4 játékok is életben tartották, mely Vitára is kapható volt. Mivel ezeket a játékokat mindkét konzolon lehetett többen is játszani, ezért a Vita változat egy olcsóbb alternatíva volt a teljes játékélményhez.

Ám ez sem tartott sokáig, mert 2017 márciusában megjelent a Nintendo Switch, ami hibrid konzol lévén, PS4-PS Vita koncepciót ajánlott. Bár a kézikonzol az év végére elérte a 15 milliós eladást, a Nintendo Switch minden képzeletet felülmúló sikere beverte az utolsó szöget is a PS Vita koporsójába. A Sony végül a 2018-as Tokyo Game Show-n jelentette be, hogy 2019-ben leáll a PS Vita gyártása. A USGamer becslése szerint összesen 16 millió példány talált gazdára. Az online áruházat 2021. augusztus 27-én akarták bezárni, de a játékosok reakciójának köszönhetően az áruház a mai napig él.

Mindent egybevetve, a PS Vita bukásnak mondható. És nemcsak a mobilos játékok miatt nincs utódja, hanem a Nintendo Switch és a Steam Deck hatalmas sikere sem garantálja, hogy a Sony harmadik nekifutása sikeres lehet. Mindezek ellenére 2023. november 15-én megjelent a PlayStation Portal, mely a PlayStation Vita Remote Play funkcióját viszi tovább PlayStation 5-re.

Hardware

A Sony eredeti elképzelése az volt, hogy a PS Vita egy kombinációja lesz a hagyományos kézikonzoloknak és az okoseszközöknek, ezért a PS Vita különböző bemenetekkel lett ellátva. A külseje a PlayStation Portable-ön alapul. Közepén egy 5” qHD OLED kapacitív érintőképernyő kapott helyet. Két analóg kar mellett jobb oldalon megtalálhatók a megszokott akciógombok, felül az L és az R gombok. A mozgásérzékelés a Sony Sixaxis rendszerének köszönhetően lehetséges, ami egy háromtengelyes giroszkópból és gyorsulásmérőből áll. Mindezek mellett a PlayStation Vita a hátuljára is kapott egy érintőpadot.

Egy sztereó hangszórót és mikrofont is kapott a kézikonzol, valamint Wi-Fi és Bluetooth csatlakozás is lehetséges. A kézikonzol két kamerája 0,3 MPixeles, tehát 640×480 (VGA), felbontásban, 60 fps-ben készít videót. Fotót is lehet velük készíteni. A kamera arcfelismerő rendszerrel működik, és követi a fej mozgását is.

A készüléket egy egyedi, négymagos ARM Cortex-A9 MPCore processzortal és egy négymagos SGX543MP4+ grafikus chippel van ellátva. A Sony tisztázta, hogy a kézikonzol jóval a maximális órajel alatt fut, hogy ne melegedjen túl a PS Vita, és az akkumulátor fogyasztása optimális legyen. Ezzel együtt a cég álláspontja szerint a teljesítménye a PSP és a PS3 között van. Az akkumulátor teljes feltöltöttséggel 3-5 óra játékot tesz lehetővé, 5 órán keresztül lehet rajta videót nézni, 9 órán keresztül zenét hallgatni kikapcsolt képernyővel. A PS Vita 512 MB rendszermemóriával és 128 MB VRAM-mal rendelkezik, amivel alkalmas a kézikonzol a játék közbeni csevegésre is.

A játékok a „PlayStation Vita Game Card” nevű memóriakártyán találhatók, mely teljes mértékig kiváltja az UMD-t. A kártya memóriájának nagyjából 5-10%-án találhatók a játékmentések és a patchek. A PlayStation Vita nem használható normál SD kártyával. Kizárólag a Sony által kiadott PS Vita Memóriakártya helyezhető a kézikonzolba. A konzol eleinte 100 játék és alkalmazás tárolását tette lehetővé, ezt 2014-ben a 3.10-es frissítéssel 500-ra emelték.

Későbbi modell

2014. február 7-én megjelent a PCH-2000-es modellű PlayStation Vita, melyet „PlayStation Vita Slim” néven is említenek. 20%-kal vékonyabb és 15%-kal könnyebb, mint az első kiadás. Az OLED kijelzőt ugyanakkor LCD-re cserélték, hogy olcsóbb lehessen. Az új akkumulátor körülbelül 1 órával több játékot tesz lehetővé. A modell bár 1 GB belső tárhellyel rendelkezik, de ha memóriakártyát csatlakoztatunk a kézikonzolba, a kettő együtt használható. Ekkor a rendszer felajánlja, minden adat átkerül a memóriakártyára. Valamint egy Micro USB Type B porttal is el van látva, így standard USB csatlakozóval is tölthető a PS Vita.

Játékok

A PlayStation Vita pont akkor jelent meg, ahogy a digitálisan letölthető játékok egyre nagyobb hangsúlyt kaptak. Így fokozatosan állt át a kézikonzol a PlayStation Vita Game Card-ról a digitális letöltésre. Különösen hangsúlyossá vált ez akkor, amikor a kisebb független cégek jöttek a saját játékaikkal.

A konzolt úgy fejlesztették, hogy könnyen elkészülhessen a PlayStation 3 játékok hordozható változata. Ám ezek mind csak techdemóként funkcionáltak. Elsősorban japán cégek fejlesztették játékaikat PlayStation 3-ra és Vitára is. Ez a trend folytatódott a PlayStation 4 megjelenése után is. Sőt, csak fellendült a kézikonzol eladása, hiszen lehetett úgy is többen játszani, hogy az egyik a PS4 változattal rendelkezett, a másiknak PS Vitán volt meg a játék.

PlayStation 2 játékok PS Vitára portolásával is próbálkoztak, ám a PS2 bonyolult architektúrája miatt sokat kellett dolgozni a Final Fantasy X/X-2 és a Persona 4 Golden játékokon. Néhány játékot, mint például a Jak and Daxter Collection-t és a Ratchet and Clank Collection-t a PS3 változat alapján dolgozták át.

A PlayStation Vita valamennyi PlayStation Portable játék digitális kiadásával kompatibilis. Emellett azon PlayStation 1 játékok is játszhatók, melyek digitális formában elérhetők.

Verdikt

Oly sok cég próbálkozott a Nintendo kézikonzolok egyeduralmát megtörni, de ez még a Sony-nak sem sikerült. Erre az egyik legvalószínűbb ok az, hogy a hordozható játékélmény esetében sokkal kevésbé számít a technikai fejlettség, amiben jeleskedik a Sony. Sokkal inkább a tartalmasabb játékélményre vevők azok, akik útközben játszanak. Játékkínálatban a Nintendo egyszerűen verhetetlen.

A piac alakulása sem kedvezett a Sony-nak, így érthető, hogy nem gondolkodnak többet a kézikonzol piacon. Azt a cég is elismerte, hogy alábecsülték a mobilos játékok hatását. A PS Vita meg pont akkor jelent meg, amikor jelentősen kibővült a mobilos játékok piaca, így potenciális játékosokat vesztettek.

Az sem tett jót a kézikonzolnak, hogy a PlayStation 4 megjelenésének közelében jelent meg. A fejlesztők rendre az asztali konzolra fókuszáltak. Végsősoron a Sony fejlesztő cége is a PS4-re fejlesztett inkább, ami hatással volt a külsős fejlesztők hozzáállására is, így a PS Vitára nagyon kevés igazán jó játék jelent meg.

Ebből is látszik, hogy mennyi múlik a piacon, a marketingen és a jó időzítésen. Mivel a PlayStation kézikonzoljait szerették a vásárlók, a kritikusoknak is általánosságban bejött, ezért szerencsésebb csillagzat alatt a Sony méltó vetélytársa lehetett volna a Nintendónak.

Nos, ennyi volt a Sony cég videojátékos története. Megjelenésével felrobbantotta a konzolpiacot, de mint látható, mindennel együtt nekik is megvoltak a maguk hullámvölgyei. A PlayStation történetéről legalább annyira lehetne könyvet írni, mint a Nintendo történetéről. Ebbe a sorozatba ennyi fért. Remélem, sokaknak szolgáltam újdonsággal, érdekességgel.

A cikk eredetileg az Animagazin 86. számában jelent meg. A magazin ingyenesen letölthető innen.

PlayStation történelem - 4. rész

A PlayStation 3-ra erősen felborultak az erőviszonyok. A Sony a piacvezetői pozícióból egyik pillanatról a másikra sereghajtóvá avanzsált. Ebből, ha nehezen is, de ki tudott mászni a japán cégóriás és a hetedik generáció végére ismét magára talált. Menjünk is tovább a PlayStation-történelem sorozatunkban, és vizsgáljuk meg kicsit közelebbről a Sony első, mai értelemben vett multimédiás konzolját, a PlayStation 4-et.

Fejlesztés

A konzol fejlesztése 2008-ban kezdődött. A Sony semmiképp nem akarta elkövetni ugyanazt a hibát, mint a PS3-mal. Elgondolásuk szerint a konzol nehézkes indulását az is okozta, hogy a Microsoft egy évvel korábban jött ki az XBOX360-nal, ami hátráltatta a PS3 marketingjét.

Ezt elkerülendő, a Sony arra törekedett, hogy a következő konzoljuk úgy legyen a lehető legerősebb, hogy az ne menjen a fejlesztés hatékonyságának rovására. Első körben a Bungie fejlesztőcéggel dolgoztak együtt, akik felajánlották, hogy egy olyan controllert fejlesztenek, ami jobban használható lesz FPS játékokhoz. A Sony teljesen elvetette a Cell mikroprocesszor architektúrát, helyette az AMD Fusion Accelerated Microprocessing Unit (APU) rendszerét használták. Ez egyszerre volt központi (CPU) és grafikus (GPU) processzor. Az x86-64 architektúrájú processzor volt akkoriban a legerősebb. A cég nagy hangsúlyt fektetett a közösségi élmények fejlesztésére, a játékok streamelésére, a barátokkal való közös játékra, a kép- és videómegosztásra. A controllert is ennek megfelelően fejlesztették. Külön SHARE gombot kapott, valamint a felső részen érintőpaddal is lehet navigálni az interface-en. A gombokat és az analóg kart is fejlesztették.

A fejlesztések gördülékenyen mentek, a Sony cég 2012-ben küldte ki a fejlesztőcégeknek a PlayStation 4 fejlesztői példányát. 2013 elején a New York-ban megtartott PlayStation Meeting 2013-on pedig „Future of PlayStation” címmel ismertették a részleteket az új konzolról. Ekkor mutatták be először a nyilvánosságnak a PS4-et. Játékokat már ekkor bemutattak, illetve bemutatták, hogy technikailag mire képes a konzol. Magát a gépet először a 2013-as E3-on láthatta a közönség. Ekkor árulták el azt is, hogy a konzol ára 399 Euró lesz megjelenéskor. Hirdették a közösségi média élmények használatát is. Ezzel igyekeztek kihasználni, hogy amíg a Microsoft tarolt az XBOX360-nal, addig az XBOX ONE-nal nehézségei voltak. Magas árral indult (499 Euró) és erősen szabályozták a játék interneten való megosztásának lehetőségét.

Érdekesség, hogy a PlayStation 4 nyugaton 2013 végén jelent meg, míg Japánban csak 2014 elején. Sőt, ez volt az első olyan Sony konzol, amit hivatalosan a kínai piacon is forgalmaztak. Hirai Kazuo, a Sony akkori elnöke ezt óriási lehetőségnek nevezte, hiszen a kínai piac hatalmas. Úgy vélte, hogy a konzol a központi ázsiai országban is hatalmas siker lesz.

Játékok

A PlayStation 4 játékok fizikai formában, Blu-ray lemezen érhetők el, vagy digitálisan letölthetők a PlayStation Store-ból. A játékok régiófüggetlenek, és bármelyik PlayStation 4 konzolba, ha bejelentkezünk, feltelepíthetjük rá az összes megvásárolt játékukat. Nem kell megvárni a telepítés teljesen befejeződik, egy bizonyos ponttól indítható a játék. A Sony minden lehetőséget meg akar adni a független játékfejlesztőknek, hogy a konzoljukra is fejlesszék a játékaikat, erre igen kedvezőek a feltételek.

A PlayStation 4 ugyanakkor nem kompatibilis a korábbi konzolok játékaival. Azokat mind digitális formában elérhetők a PlayStation Store-ból. PlayStation Plus előfizetők számára alapértelmezetten elérhetők a játékok, ám ehhez a prémiumra kell előfizetni. A régi játékok ugyanakkor előfizetés nélkül is megvásárolhatók. Mindegyik játék HD felbontásra van felskálázva, és lehetséges velük a közösségi megosztás.

A konzol sikeres indulása jó eséllyel annak is köszönhető, hogy sok játékkal jelent meg a konzol. Nyitócímek között említésre méltó az Assassin’s Creed IV: Black Flag és az új Tomb Raider játék. Mivel a konzol Japánban jelent meg a legkésőbb, így ott lényegesen több játékot tehettek a vásárlók a konzol mellé a kosarukba.

A konzol legsikeresebb játéka a Marvel’s Spider-Man, melyből 20 millió példányt értékesítettek. Külön Spider-Man témájú PS4 is megjelent, jó eséllyel ez is növelte az eladásokat. De olyan játékoknak is sikerült meghaladni a 10 milliós összeladást, mint a Minecraft, Uncharted 4: The Thief’s End, God of War, Gran Turismo Sport vagy a The Last of Us játékok.

A PlayStation Plus egy kibővített előfizetési formája a PlayStation Now, ami egy felhőtárhelyet tartalmaz, melynek köszönhetően az összes PS2, PS3 és PS4 játék játszható PS4-en, PS5-ön és PC-n.

2017-ben indította el a Sony a PlayLink alkalmazást, amivel telefonról is irányíthatjuk a kompatibilis játékokat. Elsősorban azok a jellemzően egyszerűbb játékok kapták meg ezt a támogatást, melyeket jól lehet érintőképernyőn is irányítani.

Technikai paraméterek

A PlayStation 4 felépítése hasonló, mint az akkori modern számítógépeké. Ezáltal könnyebb a fejlesztőknek is játékot készíteni rá, hiszen így a lehető legszélesebb körben ki tudják használni a lehetőségeiket.

A PlayStation 4 fő processzora a „Accelerated Processing Unit”, amit a Sony az AMD-vel közösen fejlesztett. Ez egyszerre központi és grafikus processzor, ráadásul mindkét fő feladatát hatékonyan végzi. Emellett vezérli a memóriát és a videó dekódolását. A CPU 8 db. 64-bites x86-64 magot tartalmaz, ebből 7 dolgozza fel a játékot. A GPU rész 18 számítási egységet képes elvégezni, elméletileg 1,84×10¹² (millió milliószorosa) lebegőpontos számítást képes másodpercenként elvégezni. A rendszer 8 GB-os memóriája 2,75 GHz órajelen fut és 176 GB/s sávszélességben végez számításokat. Ez 16-szorosa a PS3 memóriájának, ami azt is jelenti, hogy a PlayStation 4 élettartama jelentősen hosszabb. A konzol másodlagos chipeket is tartalmaz, mely a letöltésekért, feltöltésekért és a közösségi megosztásokért felel. Ez képes a háttérben is működni. A konzol hangmodult is tartalmaz, ami nemcsak a játék közbeni csevegést teszi lehetőség, hanem streamelés közben a beszédünket is közvetíti. A konzol támogatja a nagy dinamikatartományú színeket is.

A PlayStation 4 lemezmeghajtója háromszor gyorsabban olvassa be a Blu-ray lemezeket, mint az elődje. A konzol alapból támogatja a Full HD megjelenítést, valamint mindegyik modell legalább 500 GB-os háttértárral rendelkezik, mely egészen 8 TB-ig bővíthető.

A PlayStation nemcsak beépített Wi-Fit tartalmaz, de Ethernet kábellel kapcsolódhatunk az internethez. Emellett támogatja Bluetooth csatlakozást, valamint két USB bemenetet is tartalmaz.

Controller

Ahogy a konzol, úgy a DualShock controller is számozva van. Így immár a DualShock 4 controllert vehetjük a kezünkbe, amint bekapcsoljuk a PlayStation 4-et. Szemmel láthatóan hasonlóképp néz ki, mint az előzőek, ám az internetes és közösségi élményekre fókuszálva ez a controller ment át a legnagyobb változáson. Kapott egy érintőpadot, valamint a START és a SELECT gombokat felváltotta az OPTIONS és a SHARE gombok. Ezeknek köszönhetően könnyedén navigálhatunk a Sony közösségi felületén, indíthatunk streamet, megoszthatjuk a képernyőnket, vehetünk fel videót a játékunkból.

A controller lítium-ion elemet tartalmaz, mely mini-USB csatlakozóval tölthető. Hátránya, hogy nem cserélhető, így, ha az nem veszi a töltést, többé nem használható vezeték nélkül. A controller tartalmaz egy Jack-csatlakozót is, így a controlleren keresztül beszélhetünk játék közben.

A konzol ugyan a Bluetooth segítségével kapcsolódik a controllerhez, nem kommunikál a PS3 vezérlőjével. Ugyanakkor a PlayStation Move a PlayStation Camera segítségével kompatibilis a PS4-gyel. A Bluetooth csatlakozásnak köszönhetően a DualShock 4 PC-hez is csatlakoztatható, de csak az alapfunkciókat látja el számítógépen. És hogy a Sony mennyire nincs ezellen, jelzi, hogy 2016 augusztusában piacra dobtak egy adaptert, amellyel a controller teljeskörűen használható számítógépen is. A kompatibilitás ráadásul oda-vissza él, ugyanis a Steam 2016 decemberi frissítése szintén teljes körű támogatást tesz lehetővé a Sony controllerével.

PlayStation Camera

A PlayStation 4 kamerát is kapott, melyik az XBOX Kinectjéhez hasonlóan működik. Ez két db. 1280×800 felbontású kamerát tartalmaz, mely 85°-os látószöggel rendelkezik. A két kamera együtt mélységérzékelővel van ellátva, így érzékeli, hogy egy-egy tárgy, vagy a személy milyen messze vannak a kamerától. A két kamera külön is működik. Az egyik készíti a videófelvételt, a másik meg a mozgásunkat érzékeli. A kamera négycsatornás mikrofontömböt is tartalmaz, mely veszi a hangutasításokat, ugyanakkor a nem kívánt háttérzajt is eltünteti.

PlayStation VR

A Sony a jövő felé is tekintett, a PlayStation 4 a virtuális valóság játékokat is támogatja. A Sony saját fejlesztésű VR-szemüvege fejhallgatót is tartalmaz, valamint 1080p felbontást biztosít. 2016-ban került a boltok polcaira és eddig 5 millió példányt értékesítettek belőle.

Későbbi modellek

A PlayStation 4 az elődjéhez hasonlóan további két kiadás jelent meg.

PlayStation 4 Slim

A PS4 is megkapta a lefogyasztott változatát. 2016-ban jelent meg, és közel 40%-kal kisebb, mint az eredeti kiadás. Sarkait lekerekítették, és az első kiadással ellentétben ez teljesen matt felületet kapott.

Ez a konzol nemhogy a maga kisebb mivoltában őrizte meg a FAT PlayStation 4 technikai tudását, hanem még extrákat is kapott. Az elülső részen lévő két USB csatlakozó immár 3.1-es csatlakozóval van ellátva, a Bluetooth-t is 4.0-sra fejlesztették, a Wi-Fi is 5 GHz-es.

PlayStation 4 Pro

Valószínűleg most is egy „Super Slim” kiadás volt az eredeti terv, ahogy a PS3 esetében, de annyi lehetőség volt egy új változat technikai fejlesztésében, hogy inkább erre helyezték a fókuszt. A PlayStation 4 volt az első olyan Sony konzol, mely megélt a Pro kiadást.

Ráadásul nem sokkal a Slim után, 2016 végén jelent meg, így a két új kiadás együtt szinte teljesen kiszorította a piacról az első változatot. A Pro kiadás képes volt a játékokat 4K-ra felskálázni, valamint a PlayStation VR-ral is jobban kommunikált. A konzol emellett erősebb chipet és több memóriát kapott.

Ugyanakkor mivel a konzol csak felskálázta a játékokat 4K-ra, nem volt natív 4K, így a 4K Blu-ray lejátszását nem támogatja. A PlayStation műszaki vezetője, Mark Cerny is nyilatkozta, hogy a konzol csak bizonyos kompromisszumok árán képes 4K-ban megjeleníteni a játékot. Hogy a kompromisszum a lehető legkisebb legyen, a PS4 Pro támogatja az áramvonalas renderelési technikát. A konzol „sakktábla-megjelenítést” alkalmaz, így a konzol csak a játék egyes részeit jeleníti meg, a többit részt algoritmussal tölti ki. Az eredetileg kockás kép, így élsimítással jelenik meg a TV képernyőjén. Így a konzol valójában ugyan nem támogatja a 4K-t, de az emberi szem számára nem érzékelhető a különbség.

A későbbi PS4 Pro modellt is tovább fejlesztették. Csendesebben működik, miközben ugyanarra a teljesítményre képes, mint a korábbi változat.

Szolgáltatások

Rendszer

A PlayStation 4 teljesen új operációs rendszert kapott. A XrossMediaBar helyét az Orbis operációs rendszer vette át. Ez sokkal több grafikus elemet tartalmaz, melynek köszönhetően azonnal látjuk a különböző internetes tartalmakat, megosztásokat. Ugyanakkor nem alapkövetelmény, hogy a konzol internethez legyen csatlakoztatva.

Alapból a profilunkat látjuk, mely megjeleníti a legutóbbi tevékenységünket, értesítéseket, barátok és követéseink által megosztott internetes tartalmakat. A megosztások valós idejűek. Több felhasználói profil kapcsolható a konzolhoz, mindegyik jelszóval védhető.

A PlayStation Camera vagy egy mikrofon segítségével hangvezérléssel is irányíthatjuk az operációs rendszert. A „PlayStation” szó kimondásával veszi a rendszer a rendszer az utasításokat (lényegében megszólítjuk), az „All commands” pedig az összes parancsot listázza.

A PlayStation 4 támogatja a Blu-ray, DVD és 3D Blu-ray lemezek lejátszását. A CD-t ugyanakkor nem játssza le, mivel a konzol nem tartalmazza a 78 nm-es infravörös lézert. USB-n keresztül is lejátszhatók a különböző videó és zenei fájlok.

PlayStation Network

A Sony továbbvitte a PlayStation Network profilt az új konzoljába, ami magába foglalja a PlayStation Store és PlayStation Plus feliratkozásunkat is. Ugyanakkor a PS3-mal ellentétben a PS4-nél már PlayStation Plus előfizetés szükséges az online játékhoz.

Második képernyő

A PlayStation 4 kommunikál okostelefonokkal, táblagépekkel is. A PlayStation Remote Play alkalmazással okoseszközünkkel is bekapcsolhatjuk, vezérelhetjük a konzolt. A Sony Xperia telefonok alapból kommunikálnak a PS4-gyel, de a PlayStation Vita kézikonzol is használható akár controllerként. Kompatibilis játékok esetében pedig útközben is játszhatunk PS4-gyel PS Vitán. Köszönhetően, hogy a DualShock 4 controller PC-hez is csatlakozik, PC-n keresztül is irányíthatjuk a konzolunkat.

Közösségi szolgáltatások

Mivel a Sony ráerősített az online közösségi játékokra, ezért jelentősen kibővítette ezen lehetőségeket.

A játékosoknak lehetőségük van saját közösséget létrehozni. Itt lehetőség van többen online játszani, valamint játékot, képernyőt, videót megosztani, valamint chatelni, beszélgetni játék közben. A Sony a következőképp promotálta a lehetőséget: „Az ilyen közösségek jó módja annak, hogy hasonló érdeklődésű játékosokkal találkozz, különösen, ha egy sokjátékos játékban akarsz győzedelmeskedni, de nincs annyi barátod, aki szintén játszik.”

A DualShock 4 controller SHARE gombjával lehetőségünk van az utolsó 60 perc játékából videórészletet, képet megosztani. De lehetőség van Facebookon, Twitteren, YouTube-on keresztül is megosztani a videónkat, képünket, ahogy USB-re is felmásolhatjuk a tartalmunkat, amit aztán bárhol megoszthatunk.

Ezzel együtt streamelhetjük is a játékunkat. Ezt nemcsak a PlayStation saját felülhetén tehetjük meg, de egyből meg is oszthatjuk a YouTube, Twitch és egyéb streaming csatornánkon is. Lehetőség van barátokat is meghívni az online játékunkba, akár streaming közben is, úgy, hogy nem kell, hogy csatlakozó feleknek meglegyen a játék. Még olyan játékban is lehetőség van társat behívni, melyet csak egyedül lehet játszani. Ha a játékos bajban van, akkor átadhatja a társának az irányítást, hogy segítsen rajta. Ez a lehetőség ugyanakkor csak a PlayStation Plus előfizetők számára érhető el, és maximum 1 órán keresztül streamelhetnek.

Fogadtatás

A PlayStation 4 volt a PS1 után az első olyan Sony konzol, melyet szinte csak pozitív kritikával illettek. Méltatták, hogy a Sony tanult a PS3 hibáiból, könnyű rá játékot fejleszteni és a mérnöki döntéseket is bölcsnek tartották.

A fejlesztők is kivétel nélkül a PS4-et tartották jobb konzolnak az XBOX ONE-nal szemben. A Sony konzoljának grafikus feldolgozó egysége komoly előny a versenytárssal szemben. A játékos ugyan nem lát szignifikáns különbséget a PS4 javára, de a fejlesztők munkáját nagyon megkönnyíti. A Sony saját fejlesztői pedig már az elejétől teljes mértékig ki tudták használni a konzolban rejlő lehetőségeket.

További előny az XBOX ONE-nal szemben, hogy amíg a Microsoft konzolja DRM-irányelveket alkalmazva korlátozza a használt játékok más konzolon történő lejátszását (ezzel nehezítve a játékok eladását), a Sony ezt elvetette. A PS4 kivehető és cserélhető merevlemezét is dicsérték. Ez is előny, ugyanis az XBOX ONE merevlemeze nem érhető el.

A PlayStation 4-et az újgenerációs játékosok választásának nevezték, mely elismeri és tiszteli a játékosokat.

A konzolt megjelenése után is méltatták. A DualShock 4 controllert kényelmesnek, kézhezállónak tartják. A közösségi funkciókat szintén értékelték, ugyanakkor a controller sokáig nem használta ki az érintőpadban rejlő lehetőségeket. A közösségi médiás támogatásnak is híján volt a konzol megjelenésekor.

Az IGN az olvasóit is megkérte, hogy hasonlítsa össze a PlayStation 4 tulajdonságait az XBOX ONE-éval. Mivel mindenben a Sony konzolját szavazták jobbnak, ezért a PS4 megkapta a „People’s Choice” díjat. A PlayStation 4 natív felbontás terén is jobb volt, mint a Microsoft konzolja, ugyanis több játék láthatóan natív Full HD, míg az XBOX ONE a játékokat 720p-ről vagy 900p-ről skálázza fel.

Eladások

A PlayStation 4 iránt hatalmas kereslet volt. Csak Amerikában 1 millió előrendelést adtak le, míg az Egyesült Királyságban az első 48 órában 250 ezer konzolt adtak el. 2013-ban összesen 4,2 millió konzolt adtak el, úgy, hogy a konzol november végén jelent meg nyugaton. És mivel Japánban csak 2014-ben jelent meg, ezért az év eleji eladás sem lesz sokkal kevesebb. Az ázsiai szigetországban 322 083 PS4 kelt el a megjelenésének hétvégéjén. A Sony 2014-ben, 8 év után visszaszerezte a Nintendótól a piacvezetői pozíciót.

2014 augusztusában a Nielsen közzé tett egy statisztikát, mely szerint a PS4 vásárlók 31%-a XBOX360 vagy Wii után vett PS4-et, de nem volt PS3 konzoljuk. A Kölnben megrendezett 2014-es Gamescomon bejelentették, hogy immár 10 millió PS4 konzol talált gazdára. Az eladások a későbbiekben is hasonló lendülettel emelkedtek. 2015 júniusában a Sony az egész konzolpiac 70%-át birtokolta Európában. 2022-ig mintegy 117 millió példányt szállítottak le, így többet adtak el PS4-ből, mint az első PlayStationből.

A paradigmaváltás hajnalán

A Sony tehát visszatalált önmagára, és újra a régi fényében ragyogott. Minden fejlesztés bejött, generációjának messze legjobb és legerősebb konzolja volt a PlayStation 4.

Ám ekkor már érződött az a paradigmaváltás a videojátékpiacon, mely a mai napig jelentősen formálja az ipart. Ez a Sony-t is komoly feladat elé állítja. Nem ülhetnek a babérjaikon, hiszen nem garantált, hogy a jelen generációban a PlayStation 5 hasonló sikereket könyvelhet el. Főleg annak fényében, hogy a Nintendo a Switch-csel ismét felrobbantotta az eladási statisztikákat. Hogyan küzd meg ezzel a Sony? A következő számból kiderül.

A cikk az Animagazin 84. számában jelent meg, mely a link alatt ingyenesen letölthető és olvasható.

PlayStation történelem - 2. rész

A Sony első konzolja, PlayStation minden rekordot megdöntött, és úgy tarolta le a konzolipart, hogy a riválisok örülhettek, ha egyáltalán szót kaphattak mellette. Ha ez nem lett volna elég, akkor a PlayStation 2-vel még tovább emelték a tétet. Hogyan tudta a Sony még jobban dominálni a konzolipart? Többek között erre is keressük a választ.

Előzmények

1999-ben jelentette be Kutaragi Ken, hogy készül a következő PlayStation konzol. A fókusz az “Emotion Engine”-en volt, mely a Sony és a Toshiba közös fejlesztése volt. Ígéretük szerint ez a PC-nél is erősebb lesz. A PlayStation 2 kompatibilis a PlayStation DualShock controllerrel és valamennyi PlayStation játékkal.

A PlayStation volt az első olyan konzol, mely átlépte a 100 milliós eladást, ezzel a Sony bebiztosította magát a konzolpiacra. Világszerte nagy siker volt, mely többek között a külsős cégek széleskörű támogatásának is köszönhető. Egyeduralkodó volt a konzoliparban, a Sega hatalmas veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni a DreamCast megjelenésekor, de a Nintendo is csak úgy tudott talpon maradni, hogy a saját játékaival megtartotta a hű rajongóit.

Fejlesztés

A Sony sokáig titokban tartotta a PlayStation 2-t, az első munkálatok még az első PlayStation megjelenésekor, 1994 végén kezdődtek. A félvezető-gyártó LSI Corporation-nel szerződésben lévő Argonaut Games-t bízta meg a Sony a tervezze meg a renderelő chipet a PlayStation 2-höz. Jez San, az Argonaut Games alapítójának visszaemlékezése szerint nem volt közvetlen szerződése a Sony-val. Ennek egyik oka az volt, hogy a Sony maga is gyártott chipeket, de azért kértek meg más cégeket, hogy gyártsanak ők is renderelő chipeket, hogy lássák a különböző lehetőségeket.

1997 elején már számolt be sajtó arról, hogy készülőben van az új PlayStation konzol, amit a Sony akkoriban tagadott. Már ekkor tudható volt, hogy az új konzol majd kompatibilis lesz a PlayStation játékokkal, valami alkalmas lesz DVD-lejátszásra és képes lesz csatlakozni az internetre. Chris Deering, az SCEE akkori elnöke felidézte, hogy ekkor féltek attól, hogy az új konzol felül fogja múlni az előd sikerét.

A Sony végül 1999. március 2-án jelentette be hivatalosan a PlayStation 2-t. Először a az 1999 szeptemberi Tokyo Game Show-n volt kipróbálható a konzol. A Sony a Gran Turismo 3-Spec (ekkor Gran Turismo 2000) és Tekken Tag Tournament demójával promotálta a PS2-t, mellyel prezentálta a konzol erejét és grafikai képességeit.

Megjelenés

A PlayStation 2 2000. március 4-én jelent meg Japánban. Az első napi konzol-, játék- és kiegészítő eladások 250 millió dollárt hoztak, amivel messze megelőzték a Sega DreamCast 97 millió dolláros első napi bevételét. Közvetlen a megjelenés után a gyártási kapacitás korlátai miatt nehéz volt PlayStation 2-t találni a boltok polcain. Sok konzol felkerült az eBay-re, ahol egyes vásárlók képesek voltak több mint 1000 dollárt is fizetni egy példányért. Még márciusban elkelt Japánban a PlayStation 2 teljes 1,4 milliós készlete.

A visszafele kompatibilitás vonzó volt a vásárlók számára, hiszen rögtön 2 konzolt tudtak magukénak a PlayStation 2 megvásárlásával. Ezelőtt egyedül az Atari 7800 volt az egyedüli olyan konzol, mely kompatibilis volt az előző Atari gépek játékaival. Más cégek azért tartottak a visszafele kompatibilitástól, mert attól tartottak, hogy a vásárlók az előző konzolnak csupán új modelljeként gondolnak majd rá, és a fejlesztők is előnyben részesítik majd az előző konzolra való fejlesztést.

A későbbiekben folyamatosan pótolták a hiányzó készletet. A PlayStation 2 DVD-lejátszó funkciójának köszönhetően kiterjedt a konzol célközönsége, mert a konzol ára alacsonyabb volt, mint egy DVD-lejátszóé. Így a konzol alacsony költségvetésű belépője lett a házimozi piacnak.

Marketing stratégia

A PlayStation 2 alapvető marketingje ugyanaz volt, mint a PlayStation-é. A tinédzserek voltak a célközönség, mert a gyerekek felnőttnek akarták érezni magukat, a felnőttek meg újra akarták élni a kamaszkorukat.

A siker titka

A PlayStation 2 sikere okozta 2000 végén a Sega pénzügyi és versenyképességi problémáit, ami miatt 2001 márciusára, megszüntette a DreamCast forgalmazását, 18 hónappal a konzol sikeres debütálása után. Bár a DreamCast támogatását nem szüntették meg, közel félévig nem volt kihívója a PlayStation 2-nek. Az elemzők szoros versenyt vártak a PS2, a Microsoft XBOX-a és a Nintendo GameCube-ja között. A XBOX-nak erős hardware-e volt, a Nintendo konzolja mellett meg az alacsony ár szólt. Az is segítette a Nintendót, hogy megváltoztatta az üzletpolitikáját, és kifejezetten bátorította a csapatokat, hogy fejlesszenek az ő konzoljukra is. Bár elvileg a PlayStation 2 rendelkezett a leggyengébb hardware-rel, a beépített DVD-lejátszó sokat lendített a konzol népszerűségén. Az XBOX esetében külön adapterre volt szükség a DVD lejátszásához, a Nintendo eleve semmilyen multimédiás támogatással nem rendelkezett.

A PlayStation 2 kezdeti játékkínálatát inkább középszerűnek értékelték, de a 2001 karácsonyi szezonjára ez megváltozott. Ekkorra jöttek ki az első igazán nagy játékok, amiknek köszönhetően megugrottak a konzol eladásai, jelentősen lehagyva az új riválisokat. Az új Grand Theft Auto és a Metal Gear Solid 2: Sons of Liberty olyan Sony exkluzív játékok voltak, amelyek megjelenését szándékosan az ünnepi időszakra időzítették.

A Sony 2002 májusára 199 dollárra csökkentette a PlayStation 2 árát. Ezzel ugyanannyiba került, mint a GameCube, és 100 dollárral volt olcsóbb, mint az XBOX.

Online játékok

A Sony eleinte kevés hangsúlyt fektetett az online játékokra, de ez az XBOX megjelenése után megváltozott. AZ XBOX Live megjelenésével együtt a Sony piacra dobott egy PlayStation 2 hálózati adaptert, mellyel együtt számos online játék demonstrálta, hogy a konzol támogatta az internetes játékot. A Sony játékai mellett az Electronic Arts is komolyan segített a Sony-nak, olyannyira, hogy az első játékuk XBOX-ra, mely online támogatást kapott, csak 2004-ben jelent meg.

Bár a Sony és a Nintendo is relatíve későn lépett be az online játékok piacára, mind a ketten az online játékok decentralizált modelljét követték. Ez azt jelenti, hogy nem ők biztosították a szervert az online játékhoz, hanem külön céget bíztak meg rá. Az internetes játék komoly húzóereje volt a PlayStation 2 későbbi sikerének.

A slim változat

2004 szeptemberében a Sony bemutatta a PlayStation 2 kisebb, vékonyabb modelljét. Az új modellek piacra dobásával a Sony leállította a régebbi modellek gyártását, hogy az újakra elég kapacitás legyen. Ám egy gyártási probléma miatt akadozott az új modellek gyártása, ez az üzletekben átmeneti hiányt okozott. Az is gond volt, hogy a Sony alábecsülte a keresletet. A hiány leginkább Nagy-Britanniában volt érzékelhető, mert egy orosz olajszállító hajó elakadt a Szuezi-csatornán, és ez akadályozta a Kínából hajón érkező PS2 szállítmányt. 2004 novemberében mindössze 6000 PS2-t értékesítettek, szemben az előző havi 70.000-rel. A helyzet Észak-Amerikában sem volt sokkal jobb. Az ünnepi időszakra 1700 üzletben volt hiány PlayStation 2-ből.

A PlayStation 2 támogatása egészen 2013-ig tartott. Ezzel a PlayStation 2 12 évig volt aktív konzol, a mai napig a leghosszabb ideig üzletben kapható konzol. Új játékok egészen 2013 végéig jelentek meg PS2-re, még a FIFA14 is megjelent Sony második konzoljára. Az utolsó játék a Pro Evolution Soccer 2014 volt, ami 2013. november 8-án jelent meg Európában. A PlayStation 2 javítása 2018. szeptember 7-éig tartott Japánban.

Hardware

Technikai jellemzők

A PlayStation 2 központi processzora egy 64-bites R5900 alapú “Emotion Engine” processzor, melyek a Toshiba és a Sony közösen fejlesztett ki. Az Emotion Engine 8 különböző egységből áll, mindegyik különböző feladatot lát el. Az egységek egy központi CPU-magot tartalmaz, két tömbprocesszort, egy 10 csatornás DMA egységet, egy memóriavezérlőt és egy képfeldolgozó egységet. A processzor három interface-t tartalmaz. Egy I/O processzor, mely 36,864 MHz-es órajelen fut, egy grafikus interface-t és egy memória interface-t a rendszermemóriához. Az Emotion Engline processzor 294,912 MHz-es órajelen fut, és 6 milliárd feladatot képes másodpercenként ellátni, valamint 6,2 milliárd lebegőpontos műveletet képes másodpercenként végrehajtani. A I/O processzora a PlayStation processzorán alapul, ennek köszönhető, hogy a PlayStation 2 teljes mértékig kompatibilis az elődjével, továbbá tartalmaz egy 32 MB-os RDRAM-ot is.

A grafikus processzor is egyedi tervezésű, mely a “Graphics Synthesizer” nevet kapta. Kitöltési sebessége 2,4 gigapixel másodpercenként és 75 millió poligont képes másodpercenként renderelni. A GPU ezen felül 147,456 MHz órajelen fut, ez az Emotion Engine órajelének pont a fele. A 4 MB-os dinamikus RAM 1280×1024 pixel képernyőkimenetet biztosít mind PAL, mind NTSC televíziókon, 24 bites színmélységen. Ha beleszámítjuk a világítást, textúra-leképezést, mesterséges intelligenciát és a játék fizikáját, a konzol 25 millió poligont képes másodpercenként megjeleníteni.

A PlayStation 2 emellett 2 USB-portot és egy nagy sebességű IEEE 1394-es portot tartalmaz. Az utóbbit kivették az SCPH-5000x és későbbi modellekből. Külső merevlemez is csatlakoztatható a konzol hátoldalába, ami az olyan játékokhoz szükséges, mint például a Final Fantasy XI. A rendszer egy 4 MB-os video RAM-mal rendelkezik eDRAM formájában.

A PlayStation 2 játékokat elsősorban DVD-ROM-on forgalmazták. De képes lejátszani CD- és DVD lemezeket is. Visszafele szinte az összes PlayStation játékkal kompatibilis. Hasonlóképp használható a PS1 controller és memóriakártya is, de utóbbi csak a PlayStation játékok mentésére alkalmas.

A PlayStation 2 memóriakártya 8 MB-os, mely a Sony által szabadalmaztatott MagicGate titkosítással rendelkezik. Sok utángyártott memóriakártya is kapható, melyek akár lényegesen nagyobb, mint 8 MB tárhellyel is rendelkezhetnek.

A PlayStation 2 alapból 480i vagy 480p felbontást képes natív módon megjeleníteni. Néhány játék, mint például a Gran Turismo 4 képes akár felskálázott 1080i felbontást is megjeleníteni. A PS2 támogatja a kompozit video (480i), S-VIDEO (480i), RGB (480i/480p), VGA, komponens video és D-Terminal kimeneteket is. Mindegyikhez külön kábel kapható, sőt régi TV-khez is csatlakoztatható RF-kábel segítségével.

Modellek

Forrás: Reddit

A PlayStation 2-ből is több modell látott napvilágot, ám technikai fejlődés az egyes modellek között messze nem annyira szembetűnő, mint az első PlayStation esetében. Az alap kiadás, az SCPH-1000x szériaszámú csak Japánban jelent meg. Ennek hátuljáról hiányzott az Expansion Bay csatlakozó, helyette egy PC Card porttal rendelkezett. Ezáltal lehetett a külső merevlemezt és az ethetnet kábel a konzolba csatlakoztatni. A 10000-es modellből összesen 8 verzió jelent meg, mindegyik apróbb módosításokkal. Jellemzően a konzol belső mechanikáján változtattak. A V5 például megbízhatóbb lézerrel rendelkezett, a V6-ban a POWER/RESET gomb tájolását módosították, hogy megakadályozzák a forrasztás nélküli chipek használatát.

Az SCPH-3000x modellektől használták először az Expansion Bay-t. Ebbe közvetlen lehetett modem adaptert csatlakoztatni, mely megkönnyítette az internethez való csatlakozást. Az SCPH-5000x modellek beépített infravörös jelvevővel rendelkezett, így a DVD-lejátszó távirányítójához már nem volt szükség a távirányítóhoz csatlakoztatott jelvevőhöz.

2004 októberében megjelent egy vékonyabb, úgynevezett “slim” változat, melynek nemcsak az a funkciója, hogy mint új modell, tovább életben tartsa a PlayStation 2-t a piacon, hanem az idők során történt technológiai fejlődésnek köszönhetően egy kisebb házban is elfért minden, amihez 2000-ben egy nagyobb ház kellett. A slim változatba már több minden került egy alaplapra, a DVD-meghajtót is módosították. Nem olyan volt, a tálcája gombnyomásra kijött, hanem a fedelét kell kinyitni, valamint alapból beépítették az Ethernet portot, így az online játék is könnyebb.

Mivel a slim változatból kivették az Expansion Bay-t, ezért nem csatlakoztatható hozzá külső merevlemez. Ez problémás az olyan játékoknál, mint például a Final Fantasy XI, mely a több memória okán igényli a külső merevlemezt. A későbbi modellek a HDPro nében HDD-támogatást kaptak, de egyéb módosításokra is szükség volt. Jellemzően azért, mert az újabb modellek nem voltak kompatibilisek a PlayStation, sőt néhány PlayStation 2 játékkal sem.

A slim változatokat mechanikailag is fejleszteni kellett, mert például az első modellekben használt transzformátorok hibásak voltak, ezért a konzol könnyen túlmelegedett. Egyébként is problémás, hogy a slim változatban nincs beépített ventillátor. A későbbi modellekben egyre több minden került egy alaplapra, és mivel egyre kevesebb alkatrészre volt szükség a konzol mérete folyamatosan csökkent.

Japánban 2003-ban rövid időre újraélesztették a “PSX” munkacímet, ugyanis ezen a néven adtak ki egy videófelvevő eszközt, mely lejátszotta a PlayStation játékokat is. Az első 100.000-es készlet napok alatt elfogyott, de a magas ára miatt a későbbi eladások nagyon visszaestek, így elvetették a Japánon kívüli megjelenést. Ez volt az első olyan Sony termék, melynek XrossMediaBar grafikus interface-e volt. Ez azóta a Sony védjegye lett, minden későbbi PlayStation konzol, Blu-ray lejátszó megkapta ezt a grafikus felületet, de a BRAVIA TV-k is sokáig ezzel működtek.

2010-es kiadtak egy 22”-os BRAVIA TV modellt, mely beépített PlayStation 2-t tartalmazott. A TV 4 db beépített HDMI porttal volt ellátva, valamint a BRAVIA Internet Video Access-nek köszönhetően YouTube-ot és Video on Demand szolgáltatást vehettünk igénybe. A TV HD Ready volt.

Controller

A PlayStation 2 DualShock 2 controllerrel rendelkezett, mely lényegében teljes mértékig megegyezett az első PlayStation DualShock controllerével. Külsőre szinte ugyanúgy néz ki, inkább funkcionálisan fejlesztették tovább. Például több mint 100 szintig tartalmaz analóg nyomásérzékenységet, de a rezgő funkció is két további rezgésszinttel látták el.

Kiegészítők

A PlayStation 2-ből különböző kiegészítőkkel még többet hozhatunk ki. Mivel a konzolnak nincs háttértára, ezért továbbra is alapfelszereltség a memóriakártya. A Sony hivatalosan 8 MB-os memóriakártyákat gyártott. Emellett kedvelt kiegészítő volt a DVD távirányító, mellyel a konzol teljes mértékig DVD-lejátszóként funkcionált. Gyárilag csomagoltak a távirányító mellé infravörös portot, de a későbbi modellek már alapból kommunikáltak a távirányítóval.

További kedvelt kiegészítő volt a PlayStation EyeToy, mely egy webkamera. A PlayStation 2 volt az első olyan konzol, mely képet rögzítve érzékelte a mozgásunkat, ezzel irányíthattuk a játékot. Eredetileg az EyeToy sorozat játékai támogatták a kiegészítőt, de később sok játék használta. A SingStar nevű karaoke játéksorozathoz SingStar mikrofont is mellékeltek. Kiadtak egy “Buzz” controllert is a “Buzz!” kvízjátéksorozathoz. Ezen lényegében csak négy gomb van, mellyel a képernyőn megjelent kérdésre adhatjuk meg a négy válaszlehetőség közül az általunk helyesnek vélt választ.

Az első kiadású PlayStation 2 konzolhoz külön hálózati adapterre volt szükségünk, ha online akartunk játszani.

Emellett több külsős cég is adott ki különböző kiegészítőket a PlayStation 2-höz. A legismertebbek a különböző controllerek, a 8 MB-nál sokkal nagyobb memóriakártyák.

Játékkínálat

A PlayStation 2 büszkélkedhet a konzoltörténelem leghatalmasabb játékkínálatával. 2007 június 30-ig összesen 10035 játék jelent meg a különböző régiókban. A legsikeresebb játéksorozatok a Grand Theft Auto (A San Andreas alcímmel megjelent játék a konzol legsikeresebb játéka, több mint 17 millió eladott példánnyal) és a Gran Turismo. A Final Fantasy és a Metal Gear Solid PS2-n is szépen teljesített. Több játéksorozat is PS2-n indult, mint például a Jak & Daxter, Ratchet & Clank, Devil May Cry vagy a Kingdom Hearts. A legtöbb játék 2004-ben jelent meg. A konzol egészen 2014-ig támogatva volt játékokkal. Még a FIFA14 is megjelent PS2-re, ami már PS4-en is játszható volt.

Fogadtatás

Azt gondolnánk, hogy egy ennyire sikeres konzol csak dicséretet kaphat, hiszen az eladások jó eséllyel rászolgáltak a sikerre. Ám amennyire elismerősen nyilatkozta a kritikusok a Sony első konzoljáról, a PlayStation 2 inkább megosztotta az ítészeket. Eleinte dicsérték a PlayStation 2-t, később viszont inkább kritika tárgya lett a konzol, főleg a riválisak megjelenése után. Megjelenésekor méltatták a konzol technikai tudását, hogy kompatibilis a PlayStation játékokkal és hogy DVD-lejátszóként is funkcionál. De kritikaként már ekkor megfogalmazódott, hogy csak adapterrel képes az online játékra, a játékok magas ára, valamint hogy csak két controller bemenet van a konzolban. A korai játékok érezhetően nem használták ki teljes mértékig a PlayStation 2 tudását. A Rigde Racer V és a Tekken Tag Tournament esetében hiányzott az élsimítás, így enyhén homályosnak tűnt a grafika.

Ezt bár a későbbi játékokra korrigálták, de az XBOX és a Nintendo GameCube megjelenésekor szembetűnő lett, hogy a PlayStation 2 grafikailag nem annyira erős. Az online játékok hiánya is az XBOX megjelenésével vált feltűnővé, hiszen a konzol megjelenésével szinte egyidőben bevezette az XBOX Live-ot. Ugyanakkor a hatalmas játékkínálat és a DVD-lejátszás kompenzálta a technikai hiányosságokat.

A CNET internetes média 7,3 pontra értékelte a konzolt 10-es skálán. Azt megjegyezték, hogy a konzol nem annyira erős, a grafikai elemek élei “szaggatottak”. Bírálták azt is, hogy a DVD-lejátszó vezérlése kezdetleges, controllerrel nehézkes. Szerintük mindenképp meg kell venni a távirányítót, ha teljes körűen akarjuk DVD-lejátszóként használni a konzolt. A két controller bemenet és a memóriakártya magas ára szintén kritika tárgya volt.

A PS2 Slim esetében méltányolták, hogy a konzol nagyon kicsi, mégis ugyanannyit tud, mint a nagyobb testvére. A beépített ethernet port szintén pozitívum, ahogy az is elnyerte a kritikusok tetszését, hogy a DVD-meghajtót felülről kell kinyitni. A tálcás meghajtó könnyebben eltörik, és ha elromlik a mechanika, ami kiadja a tálcát, annak javítása szintén extra költség volt. Ugyanakkor a kis méret oltárán feláldozták a beépített ventillátort, így a konzol könnyen túlmelegedett.

Eladások

Már a megjelenéskori eladások is világosan jelezték, hogy siker tekintetében az előd nyomdokaiba lép a PS2. Az első hónapban 1,4 millió példányt adtak el a konzolból csak Japánban. A PlayStation nem csupán minden idők legsikeresebb konzolja volt, hanem a leggyorsabban értékesített asztali konzol volt. Egy év alatt 10,4 millió példányt adtak el a konzolból, 5 év és 9 hónap kellett ahhoz, hogy átlépje a 100 milliós álomhatárt. Ezt nem sokkal később a Nintendo DS felülmúlta. A kézikonzolnak 4 év 5 hónapra volt szüksége, hogy elérje a 100 milliós eladást.

A PlayStation 2 Európában fogyott a legjobban. 2009-es év feléig 138,8 millió példányt értékesítettek a konzolból, ebből 51 milliót Európában. Bár a PlayStation 2 eladási adatait hivatalosan 2012-ig frissítették, 2024 márciusában a hivatalos PlayStation podcast-ben elárulták, hogy a konzol elérte a 160 milliós összeladást, de ezt a Sony hivatalosan nem erősítette meg.

Összegzés

A PlayStation 2 történelmi mértékű sikeréről pedig a mai napig generációk beszélnek. Ezek után joggal gondolhatnánk, hogy a PlayStation 3 tovább jár az elődjei által kitaposott úton. Hogy ez miért nem sikerült, és miért szakadt meg a lendület, azt a következő részben tárgyaljuk ki.

Egy nagyon jó film egy kiváló szimulátorról - Gran Turismo

Ezidáig vártam azzal, hogy megnézzem a Gran Turismo filmet. Ennek egyik fő oka az, hogy az előző PlayStation filmadaptáció, az Uncharted nagyon nem tetszett és szkeptikus voltam az újabb Sony film kapcsán. De végül a kritikák és az előzetesek meggyőztek arról, hogy érdemes adni egy esélyt neki. És határozottan megérte.

Mindenképp ott jegyzem a legjobb filmélményeim között, minden kliséjével együtt nagyon szerettem nézni és végig érdeklődéssel néztem a filmet. Mivel egy versenyjátékhoz nem szokás történetet kitalálni (bár a Nintendo az F-Zero sorozattal erre is kísérletet tett), ezért a film egy, a játéksorozathoz kötődő, megtörtént eseményt dolgoz fel. 2011-ben találták ki a Gran Turismo akadémiát, elsősorban azért, hogy olyan autóversenyző palántáknak is lehetőséget biztosítson a versenyzéshez, akiknek anyagiak híján nem valósulhat meg az álmuk. Ennek az akadémiának egyik versenyzője Jann Mardenborough, az ő történetét dolgozza fel a film. Jann otthon, a PlayStation-je előtt vált nagy Gran Turismo játékossá. Feltett szándéka, hogy a való életben is autóversenyző lesz. Ezt persze a társai őrültségnek tartják a környezetében, hiszen hogyan lehet jó autóversenyző az, aki csak szimulátoron nevelkedett? Az autóversenyek rajongói ismerik a nagy versenyzők történetét, a legtöbben gokarttal kezdik, onnan fejlődik tovább ki-ki a maga útján. A film viszont azt a kérdést feszegeti, hogy lehet-e olyanból jó autóversenyző, aki szimulátorokon képezte magát?

A kérdésre a film megadja a választ, de az is tudható, hogy a Forma 1-es versenyzők is szoktak szimulátorokon játszani. Egyébként már csak azért is igen a válasz, mert ha egy játéksorozat ténylegesen komolyan veszi magát (ahogy a Gran Turismo komolyan veszi magát) és tényleg azon van, hogy az autó és a pályák fizikáját a lehető legélethűbben kivitelezzék, akkor egy szimulátor ténylegesen faraghat autóversenyzőt abból, aki kellőképp komolyan veszi a játékot. A film erre ráerősít. Jann Mardenborough-ban az anyján kívül senki nem hisz. Az apja annak ellenére, hogy igyekszik a maga szemszögéből helyes irányba terelni a fiát, a nézőpontja egyáltalán nem ítélhető el, hiszen észszerű keretek között állít fel a fiának valós alternatívákat. Vagy a munkájában követi őt (a vasútnál dolgozik) vagy az egyetemen tanul valamilyen autóversenyzéshez is köthető mérnöki tanulmányokat, nem emlékszem már pontosan melyiket. Pont ezért nem tudtam haragudni az apára, mert nem emlékszem, hogy valaha is láttam volna olyan filmet, ahol a szülő a gyereke álmaival szemben két valós alternatívát állít fel, melyek közül az egyik ráadásul még nem is áll messze a gyerek álmától.

A fiú természetesen csak azért is a harmadik utat választja és bebizonyítja, hogy ő is kiváló autóversenyző lehet. És nem remeg meg a lába, amikor adódik a lehetőség. Bekerül ugyanis a legjobbak közé, akik a nagy Gran Turismo bajnokságon összemérhetik a vezetői kvalitásaikat, melynek országos nyertese a Gran Turismo akadémia egyik növendéke lehet.

Már itt érződik, hogy a film élni fog a drámai, hatásvadász jelenetekkel, ugyanis Jann épp, hogy eléri a gépet, ahol játszania kell, az utolsó ezredmásodpercben ül a szimulátor elé. Több ilyen jelenet is van a filmben, hogy az utolsó másodperc lesz a sorsdöntő, de ezeket azért lehet elnézni, mert az egészben hihetetlen szív és lélek van. Nagyon éreztem a szereplők jellemfejlődését, a köztük lévő kémiát. Még el is érzékenyültem, amikor az apa könnyáztatta arccal kért bocsánatot a fiától, amiért nem hitt benne. Az egy igazi apa-fia jelenet volt, a legmélyebb szeretettel.

A film egyébként nemcsak az utolsó, mindent eldöntő másodpercei miatt mondható túlidealizáltnak, hanem mert bár mutat jeleneteket az autóversenyzés kegyetlen valóságáról, kezdve a kíméletlen edzésektől a szándékosan szabotáló csapattársakon át a háttérmunkásokig, de volt olyan érzésem, hogy az autóversenyzés valósága még ennél is sötétebb. De mondhatjuk azt, hogy egy egész estés film nem ad keretet arra, hogy mindent megmutasson, inkább egy sorozatot, meg talán nem is jó, ha mindent tudunk (amennyiben helyesek a megérzéseim). Az a bizony baleset (mely 2015-ben tényleg megtörtént) a film leghátborzongatóbb jelenete. Tudomásom szerint az akadémia ennek következében szünetelte be 2016-ban a tevékenységét.

Nagyon örültem ennek a filmnek. És annyira érdekes, mert már 30 éve játszok Super Mario játékokkal, nagyon vártam idén áprilisban a The Super Mario Bros. Movie-t is, és csalódottan konstatáltam, hogy csak középszerű filmet láttam tavasszal. Mindig is Nintendo párti voltam, csak az utolsó 10 évben érdeklődök komolyabban a PlayStation iránt, de most azt kell mondjam, hogy a Super Mario Bros. film és a Gran Turismo párharcát körökkel a PlayStation nyerte. Nagy örömmel fogom venni a DVD és a Blu-Ray megjelenést, és további hasonló színvonalú játékadaptációk esetén számíthat rám a Sony. A Gran Turismo egy nagyon jó játékszimulátor, a belőle készült film meg nagyon jó szimulációja az autóversenyzők életének.