A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Grand Theft Auto. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Grand Theft Auto. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. augusztus 7., csütörtök

PlayStation történelem 6. rész - Kézikonzolok

A Sony a PS2 sikere után annyira biztosítottnak érezte a helyét a konzolpiacon, hogy úgy érezték, a kézikonzolok piacán is egyeduralkodókká tudnak válni. Játékosok imádják a konzoljaikat, miért is ne vinnék magukkal a PlayStation játékélményt? Az elgondolás nagyon jó volt, és mind a két kézikonzol ígéretes volt, ám a csillagok állása mégsem kedvezett a Sony-nak. Többek között ennek okát is kutatni fogjuk a PlayStation történelem záróakkordjában, miközben felfedjük a kézikonzolokban rejlő potenciált is.

PlayStation Portable

Annak ellenére, hogy a Sony a kezdetektől sikeres volt, relatíve későn, csak 2005-ben jelentkeztek a kézikonzoljukkal. A PlayStation Portable-ről először a 2003-as E3-on beszéltek. A PlayStation alapítója, Kutaragi Ken úgy beszélt a kézikonzolról, mint a 21. század walkman-je, utalva a multimédiás képességeire. Újságírók érdeklődve várták a kézikonzolt, köszönhetően, hogy még a megjelenő Nintendo DS-nél is fejlettebb lesz.

Persze, a technikai fejlettség önmagában nem garancia a sikerre. A Nintendo a ’90-es években uralta a kézikonzol piacot, pedig volt néhány kihívója. Elég csak a Sega Game Gear-jére gondolni, de a Bandai is próbálkozott a WonderSwan konzoljával megvetni a lábát, ám egyik sem volt méltó kihívója a Nintendónak. De az IDC elemzői szerint a PlayStation Portable viszont méltó kihívója lehet a kiotói cégnek.

2003 novemerében mutatták be először a kézikonzolt. Ekkor még analóg kar nélkül, amit hiányoltak is a kritikusok. A konzol fejlesztése leginkább az akkumulátor életideje miatt volt kihívás. Ezt megoldandó, a Sony energiagazdálkodási stratégiákat vezetett be, melynek köszönhetően a processzor sebességét az eredeti kétharmadára korlátozták. A másik komoly kihívás a PSP egyedi adathordozója, a Universal Media Disc (UMD) jelentett, ami szintén nagyon merítette az akkumulátort, és lassan olvasta be az adatokat. Így a fejlesztőknek arra is gondjuk volt, hogy a játékadatokat optimálisan rendezzék el, hogy a beolvasás a lehető leggyorsabban menjen. Még így is akadtak problémák, hiszen vannak játékok, melyek 2 perc alatt töltődtek be.

A PSP 2004. december 12-én jelent meg Japánban, és sikeresnek volt mondható, 200 ezer példányt értékesítettek az első nap. Az európai megjelenést az amerikaival egyszerre, vagy 2005. március 24-ére tervezték, de a nagy amerikai érdeklődés miatt nem tudták elég példányban legyártani, így az európai megjelenést szeptember 1-jére halasztották. A konzol a magas ára ellenére ($249 / €249) ugyan sikeresen indult, a Sony tervezett várakozásait alulmúlta. Pedig Nagy-Britanniában három óra alatt elkelt a teljes nyitókészlet, és amíg a Nintendo DS-ből 87 ezer példány fogyott az első nap, addig a PSP-ből 185 ezer példány.

Hardware

A konzol 4,3” TFT kijelzővel van ellátva, mely 480×272 pixel felbontású, a színmélység 24 bites. Ezzel magasan felülmúlja a Nintendo DS kijelzőjének képességét. Bal oldalt találhatók az iránygombok és az analóg kar, míg jobb oldalt a jól ismert PlayStation akciógombok. Felül található az L és az R gombok, valamint az UMD lemez bemenete. A konzol tárhelyét memóriakártyával is lehet bővíteni, de csak a Sony által gyártott Memory Stick PRO-val kompatibilis. A kézikonzol Wi-Fihez csatlakoztatható, így a PlayStation Network segítségével online is lehet játszani, valamint a PlayStation Store-ból játékokat vásárolni.

A PSP két 333 MHz MIPS32 R4000-es microprocesszort tartalmaz. Közülük a főprocesszor, egyben egy Media Engine egy 166 MHz-en futó grafikus processzor, mely 32 MB-os RAM-mal van ellátva. A másik processzor egy 4 MB beágyazott DRAM-mal rendelkezik. Ez osztozik a GPU-n és a Media Engine között. A hardware eredetileg csak 222 MHz-cel futtathatta a játékot. Ezt a korlátot, vélhetően a későbbi modellek jobb minőségű technológiájának köszönhetően, egy 2007. május 31-én kijött 3,50-ös firmware frissítéssel eltörölték.

A kézikonzolt egy 1800 mAh akkumulátor működteti. Ez körülbelül 3-6 játékot, 4-5 óra filmnézést és 8-11 óra zenehallgatást tesz lehetővé. Töltése nagyjából 1,5 órát vesz igénybe. Az újabb modellek egy vékonyabb, 1200 mAh-os akkumulátort tartalmaznak, hogy maguk a kézikonzolok is vékonyabbak legyenek. Használhatók a nagyobb teljesítményű elemmel is, csak akkor a hátlap nem megy rá a konzolra.

Újabb modellek

A PlayStation Portable két újabb modellje is napvilágot látott. A PSP-2000-es modellt Európában „PSP Slim & Lite” néven reklámozták. Ez már a fentebb említett vékonyabb akkumulátort kapta meg, hogy maga a konzol is vékonyabb legyen. Emellett a kijelző is vékonyabb lett, és nagyobb fényerővel világít. Az első modell nagyon lassan töltötte be a játékokat és filmeket. Ezt kiküszöbölendő, 32 MB helyett 64 MB RAM-os processzort építettek a konzolba. A 2000-es változat 2007. szeptember 5-én jelent meg Európában.

Egy évvel később jött a PSP-3000-es modellje, melyet Európában „PSP Brite” néven promotálták. A kijelző fényereje még erősebb, sokkal több színt képes megjeleníteni, emellett a kontraszt is ötször erősebb. A lemeztálca, a logo és a gombok, mind új dizájnt kaptak, valamint mikrofonnal lett ellátva a kézikonzol. Európában 2008. október 17-én jelent meg.

PSP Go

A Sony 2009-ben gondolt egyet, és kiadott egy összecsukható kézikonzolt, PSP Go néven. A dizájnt teljesen új alapokra helyezték. 43%-kal könnyebb és 56%-kal kisebb, mint az első PSP modell. Az újratölthető akkumulátorhoz nem lehet hozzáférni. A kijelző 480×272 pixel felbontású, azt felhajtva érjük el a gombokat.

A PSP Go nemcsak Wi-Fivel van ellátva, hanem Bluetooth-tal is, ezáltal PSP játékok DualShock 3 controllerrel is játszhatók. A Sony kiadott egy PSP dokkolót (PSP-N340) is, amivel nemcsak tölteni lehet a kézikonzolt, hanem alkalmas adatátvitelre is, valamint videóbemenetet is tartalmaz. Ezzel köthető egy PlayStation 1 a PSP Go-hoz, és a kézikonzol szolgál az első PlayStation kijelzőjeként.

Mivel az UMD meghajtó nem volt sikeres, ezért ezt kivették a PSP Go-ból, helyette egy 16 GB-os belső flash memóriát kapott. Ez a Memory Stick Micro segítségével 32 GB-ra növelhető. Mivel nem tartalmazza a meghajtót a kézikonzol, ezért kizárólag a PlayStation Store-ból letöltött játékokkal lehet játszani. A PSP Go kommunikál a PlayStation 3-mal, a konzolon letölthető játékok átvihetők PSP Go-ra is. 2009. október 1-jétől minden fizikai változatban kapható PSP játék digitálisan is letölthető.

Annak ellenére, hogy a PSP Go gazdagon el van látva extrákkal, igencsak alulteljesített eladások terén. Ezért a Sony 2010 júniusában egy új kiadás látott napvilágot, melyre Európában 10 játék ingyenesen letölthető. Ám sem ez, sem az októberi árcsökkentés nem hozta a várt eredményt, így 2011. április 20-án bejelentették, hogy megszüntetik a PSP Go gyártását és a PS Vitára összpontosítanak.

PSP Street (E1000)

2011. október 26-án egy PSP Streettel próbálták a kézikonzolt Európában életben tartani. Ez egy olcsóbb modell, mely kevesebbet is tud. Nem tartalmaz Wi-Fit, a hangszóró mono, és a mikrofont is kivették belőle. A fényerősség gombot is kivették belőle, helyette a beállítások menüben lehet a kézikonzol fényerejét állítani. A felülete matt, mint a PlayStation 3 Slim konzolé.

Játékok

A PlayStation Portable 10 éves életideje alatt 1370 játék látott napvilágot. A legsikeresebb játék a Grand Theft Auto Liberty City Stories volt, melyből 7,5 millió példány kelt el. Sikeresek voltak még a Grand Theft Auto: Vice City Stories, a Monster Hunter és a Gran Turismo játékok is. Az utolsó PSP játék a Retro City Rampage volt, mely 2016. júliusában jelent meg.

A PlayStation 3-on rajtolt „Essentials” sorozatot kiterjesztették a PSP-re is, így a legsikeresebb játékokat később kedvezőbb áron is meg lehetetett vásárolni. A letölthető játékok méretét 1,8 GB-ban maximalizálták.

A PlayStation Portable a Nintendo DS-sel volt versenyben. A PSP a technikai teljesítménnyel, míg a DS a játékélménnyel hívta fel magára a figyelmet. A kezdetekben jobban indult a PSP, mert jobban kijött a Sony kézikonzoljának fejlettsége, ráadásul nehezen jöttek az igazán jó DS játékok. De amint megjelentek, a Nintendo kérlelhetetlenül vette át az uralmat, és olyan szinten uralta a kézikonzol piacot, a PSP-nek nem igazán volt szava a DS mellett. A fejlesztők is jobban szerettek Nintendóra fejleszteni, többek között az érintőképernyő és az abban rejlő interakciós lehetőségek miatt.

Fogadtatás

A PSP alapvetően kedvező fogadtatásban részesült. A kritikusok méltatták a kézikonzol erejét, multimédiás lehetőségeket. A konzol a GPS funkciójának köszönhetően is remek útitárs. Ugyanakkor hiányolták a kijelzőről a védőburkolatot, ahogy az UMD lemezek sincsenek lefedve. A kézikonzol dizájnját és a Wi-Fi támogatást is dicsérték, ahogy a kijelzőt is méltatták a jó fényereje miatt.

A PSP Go viszont inkább negatív kritikákat kapott. Nagyon drágának tartották, alig volt 50 Euróval olcsóbb, mint a PS3. Sokkal inkább a PSP-3000-es modellt javasolták helyette, hiszen nemcsak olcsóbb volt, de UMD lemezzel is használható volt. PSP Góra így értelemszerűen azokat a játékokat is le kellett tölteni, amik megvoltak már UMD-n, így különösen drágának számított az új kézikonzol. Az IGN szerint a PSP Go egy nehezen eladható kézikonzol. A gombok elhelyezkedése is kritika tárgya volt. Dicsérték ugyanakkor a kijelzőt, ami tiszta és éles volt. A képek és a videók nagyon szépen mutattak rajta. Méltatták ugyan, hogy PlayStation 3 controllerként is funkcionál a kézikonzol, de azt nem, hogy csak vezetékesen csatlakozik az asztali konzolhoz.

Összegzés

A PSP-ből összesen 76,4 millió példányt kelt el. Ami egyáltalán nem mondható bukásnak, ám a Nintendo DS-ből több mint a duplája ment el, így nem tudott igazán érvényesülni. Japánban volt messze a legnépszerűbb, 19 millió példány talált ott gazdára. Összehasonlításként egész Európában mindössze 12 millió került a kosarakba, míg Nintendo DS-ből 61 millió az öreg kontinensen.

PlayStation Vita

A Sony a PlayStation Vitával másodjára is megpróbálkozott a kézikonzolpiacot meghódítani. A konzolról először 2009-ben lehetett először hallani. Az Eurogamer cikkezett arról, hogy a Sony következő kézikonzolja valószínűleg az XBOX technikai tudásával fog vetekedni. Sokáig „PSP 2” néven illették a kézikonzolt. A 2010-es Tokyo Game Show-n jöttek jelentések arról, hogy a Sony egy zártkörű találkozón mutatta be a kézikonzolt a Sony Computer Entertainment központjában. Ekkor szállították ki a fejlesztői példányokat a fejlesztőcégeknek, hogy gyártsanak hozzá játékot. Ekkor már biztos volt a PlayStation Vita léte, de részleteket nem közöltek róla.

A Sony sokáig nem kommentálta a pletykákat. Hivatalosan 2011. január 27-én a PlayStation Meeting-ben mutatta be a sajtónak a kézikonzolt. Ekkor még „Next Generation Portable” projektnéven illették a kézikonzolt, a PlayStation 3 minőségű vizualitást célozták meg. De gyorsan tisztázták is, hogy ez nem azt jelenti, hogy technikailag egy hordozható PS3-at vehetünk majd a kezünkbe. Ez már csak azért sem lehetséges, mert akkor 2 GHz-en kell futnia, aminek következtében 5 perc alatt lemerülne az akkumulátor.

Megjelenés

Folyamatosan jöttek ki új információk a kézikonzolról. A Sony a 2011-es E3-on árulta el, hogy a konzol neve PlayStation Vita lesz, a latin „élet” szóból. Végül tartani tudták magukat ahhoz a tervhez, hogy a 2011-es Tohoku Földrengés és Tsunami ellenére még ebben az évben megjelenik a PS Vita. December 17 lett a jeles dátum, míg Amerikában és Európában egyaránt 2012. február 22-én jelent meg a kézikonzol. 25 játék, többek között az Uncharted: Golden Abyss, Wipeout 2048, FIFA12, Rayman Origins demonstrálták a kézikonzol tudását.

A PlayStation Vita sikeresen rajtolt, de az eladások nem sokkal a megjelenés után megtorpantak. Japánban több mind 300 ezer példányt adtak el a megjelenés hetében, de már a rá következő héten is csak 73 ezer példány talált gazdára. Végül 12 ezres heti eladásra állt be a számláló. Nyugaton sem volt sokkal jobb a helyzet. 200 ezres eladással indult Amerikában, majd heti 50 ezres eladást realizált a Sony cég. Miután mindenhol megjelent a PS Vita, 2012. február 26-án 1,2 milliós eladásról adott jelentést a Sony. Annak ellenére, hogy olyan nagy nevű játékok jelentek meg, mint az Assassin’s Creed III: Liberation, LittleBig Planet PS Vita, Persona 4 Golden vagy a Call of Duty: Black Ops, a konzol összeladása 10 hónappal a megjelenése után is 4 milliónál tartott. A Sony 2012 után végül úgy döntött, hogy a PSP-t is tovább élteti, és minden PS Vita játék megjelenik PSP-re is. A Sony bízott abban, hogy a két konzolból együtt elmegy 2013-ban 16 millió. De a várakozásokat az év során kétszer is korrigálni kellett 12 millióra, majd 10 millióra.

És mivel a nagyobb címek sem fogytak annyira, ezért a külsős fejlesztők kezdték hanyagolni a kézikonzolt. Arra is volt példa a Capcom részéről, hogy a soron következő Monster Hunter játékot megjelentették PSP-re, aminek fellendült az eladása, PS Vitára viszont nem, aminek következtében még jobban csökkentek az eladások. A Sony nem is igyekezett a nagy cégeket visszacsábítani, helyette a kisebb, független fejlesztőkre helyezte a hangsúlyt, hogy mobil és PC mellett Vitára is fejlesszék játékaikat. Bár ettől nem lendültek fel az eladások, a kisebb cégeknek érdemes volt a Sony kézikonzoljára fejleszteni, mert olcsó volt a portolás, így profitra szert tettek. Az olyan játékok, mint a Fez, OlliOlli, Hotline Miami sikeresek voltak PS Vitán, és ez életben tartotta a kézikonzolt.

Japánban viszont valamennyire sikeres tudott maradni a PS Vita is. Ez elsősorban köszönhető annak, hogy a japánok a sok utazás miatt a kézikonzolokat preferálják, de ez azt is hozta magával, hogy a nagy japán fejlesztőcégek, mint a Bandai Namco, Koei Tecmo, 5pb, Atlus továbbra is lelkesen támogatta a Vitát. Elsősorban a JRPG-k és a Visual Novelek határozták meg a kézikonzol sikerét a távol-keleti szigetországban. Ezen játékok egy része, mint például a Persona, Danganronpa, Trials, angolul nyugaton is megjelentek, melyek szintén segítették a PS Vitát nyugaton is a víz felszínén maradni. Emellett digitális formában PSP játékok is letölthetők voltak az új kézikonzolra.

Nemcsak a konzol ára volt magas, hanem a hozzá kapható egyedi memóriakártya is. A Sony 2013 augusztusában 199 Euróra csökkentette a PS Vita árát, ahogy a memóriakártya is olcsóbb árcédulát kapott.

Fókuszváltás

A PlayStation 4 megjelenése bizonyos szempontból tovább nehezítette a PlayStation Vita helyzetét. Az asztali konzol ugyanis annyira népszerű volt, hogy bár két évvel a PS Vita után jelent meg, néhány hét alatt többet adtak el PS4-ből mint a PS Vitából addig összesen. Bár igyekeztek azzal segíteni a kézikonzolon, hogy a Remote Play funkciónak köszönhetően valamennyi PS4 játék streamelhető PS Vitán. Ám ez végül azt hozta magával, hogy a PS Vita megszűnt önálló kézikonzolként funkcionálni. Mivel a PlayStation 4 magasan a legsikeresebb volt a kapható PlayStation konzolok közül, ezért az egész ökoszisztémát az asztali konzol köré építették, aminek a Vita is részese volt. Például a PlayStation VR-ra lehetett a kézikonzolt, mint második kijelző csatlakoztatni. Kijött egy PlayStation TV nevű kiegészítő, amivel PlayStation Vita játékokat lehetett TV-n játszani. Ennek is az volt a célja, hogy bővítsék a játékos bázist, de mivel még Japánban is szerény eladásokat produkált, ezért két évre rá megszüntették a gyártását. Végül maga a Sony cég is egyre kevesebb játékot fejlesztett PS Vitára. Az utolsó nagy Sony cím, a Freedom Wars viszont sikeres lett. Japánban 188 ezer példányban kelt el az első héten.

2015 szeptemberében jelentette be a Sony, hogy nincs kilátásban a PS Vita utódja. Ahogy fogalmaztak, a körülmények nem teszik lehetővé, hiszen a mobilos játékok uralják a piacot. A 2015-ös E3-on jelentette be a Sony, hogy nem fog több nagy játékot kiadni PS Vitára. Ezt októberben annyival módosították, hogy semmilyen játékot nem fognak fejleszteni a kézikonzolra. A PlayStation 4 elképesztő sikere minden fejlesztőt az asztali konzol felé irányít.

A PlayStation Vitára ugyanakkor szívesen fejlesztenek kisebb cégek. Ők továbbra is életben tartják a kézikonzolt, a Minecraft is sikeres volt. Japánban továbbra is a körülményekhez jól fogyott a kézikonzol, a nyugati felhasználóbázisról meg úgy nyilatkozott a Sony, hogy kicsi, de masszív. 2015 végére érte el a kézikonzol a 10 milliós összeladást. A kézikonzolt azon PS4 játékok is életben tartották, mely Vitára is kapható volt. Mivel ezeket a játékokat mindkét konzolon lehetett többen is játszani, ezért a Vita változat egy olcsóbb alternatíva volt a teljes játékélményhez.

Ám ez sem tartott sokáig, mert 2017 márciusában megjelent a Nintendo Switch, ami hibrid konzol lévén, PS4-PS Vita koncepciót ajánlott. Bár a kézikonzol az év végére elérte a 15 milliós eladást, a Nintendo Switch minden képzeletet felülmúló sikere beverte az utolsó szöget is a PS Vita koporsójába. A Sony végül a 2018-as Tokyo Game Show-n jelentette be, hogy 2019-ben leáll a PS Vita gyártása. A USGamer becslése szerint összesen 16 millió példány talált gazdára. Az online áruházat 2021. augusztus 27-én akarták bezárni, de a játékosok reakciójának köszönhetően az áruház a mai napig él.

Mindent egybevetve, a PS Vita bukásnak mondható. És nemcsak a mobilos játékok miatt nincs utódja, hanem a Nintendo Switch és a Steam Deck hatalmas sikere sem garantálja, hogy a Sony harmadik nekifutása sikeres lehet. Mindezek ellenére 2023. november 15-én megjelent a PlayStation Portal, mely a PlayStation Vita Remote Play funkcióját viszi tovább PlayStation 5-re.

Hardware

A Sony eredeti elképzelése az volt, hogy a PS Vita egy kombinációja lesz a hagyományos kézikonzoloknak és az okoseszközöknek, ezért a PS Vita különböző bemenetekkel lett ellátva. A külseje a PlayStation Portable-ön alapul. Közepén egy 5” qHD OLED kapacitív érintőképernyő kapott helyet. Két analóg kar mellett jobb oldalon megtalálhatók a megszokott akciógombok, felül az L és az R gombok. A mozgásérzékelés a Sony Sixaxis rendszerének köszönhetően lehetséges, ami egy háromtengelyes giroszkópból és gyorsulásmérőből áll. Mindezek mellett a PlayStation Vita a hátuljára is kapott egy érintőpadot.

Egy sztereó hangszórót és mikrofont is kapott a kézikonzol, valamint Wi-Fi és Bluetooth csatlakozás is lehetséges. A kézikonzol két kamerája 0,3 MPixeles, tehát 640×480 (VGA), felbontásban, 60 fps-ben készít videót. Fotót is lehet velük készíteni. A kamera arcfelismerő rendszerrel működik, és követi a fej mozgását is.

A készüléket egy egyedi, négymagos ARM Cortex-A9 MPCore processzortal és egy négymagos SGX543MP4+ grafikus chippel van ellátva. A Sony tisztázta, hogy a kézikonzol jóval a maximális órajel alatt fut, hogy ne melegedjen túl a PS Vita, és az akkumulátor fogyasztása optimális legyen. Ezzel együtt a cég álláspontja szerint a teljesítménye a PSP és a PS3 között van. Az akkumulátor teljes feltöltöttséggel 3-5 óra játékot tesz lehetővé, 5 órán keresztül lehet rajta videót nézni, 9 órán keresztül zenét hallgatni kikapcsolt képernyővel. A PS Vita 512 MB rendszermemóriával és 128 MB VRAM-mal rendelkezik, amivel alkalmas a kézikonzol a játék közbeni csevegésre is.

A játékok a „PlayStation Vita Game Card” nevű memóriakártyán találhatók, mely teljes mértékig kiváltja az UMD-t. A kártya memóriájának nagyjából 5-10%-án találhatók a játékmentések és a patchek. A PlayStation Vita nem használható normál SD kártyával. Kizárólag a Sony által kiadott PS Vita Memóriakártya helyezhető a kézikonzolba. A konzol eleinte 100 játék és alkalmazás tárolását tette lehetővé, ezt 2014-ben a 3.10-es frissítéssel 500-ra emelték.

Későbbi modell

2014. február 7-én megjelent a PCH-2000-es modellű PlayStation Vita, melyet „PlayStation Vita Slim” néven is említenek. 20%-kal vékonyabb és 15%-kal könnyebb, mint az első kiadás. Az OLED kijelzőt ugyanakkor LCD-re cserélték, hogy olcsóbb lehessen. Az új akkumulátor körülbelül 1 órával több játékot tesz lehetővé. A modell bár 1 GB belső tárhellyel rendelkezik, de ha memóriakártyát csatlakoztatunk a kézikonzolba, a kettő együtt használható. Ekkor a rendszer felajánlja, minden adat átkerül a memóriakártyára. Valamint egy Micro USB Type B porttal is el van látva, így standard USB csatlakozóval is tölthető a PS Vita.

Játékok

A PlayStation Vita pont akkor jelent meg, ahogy a digitálisan letölthető játékok egyre nagyobb hangsúlyt kaptak. Így fokozatosan állt át a kézikonzol a PlayStation Vita Game Card-ról a digitális letöltésre. Különösen hangsúlyossá vált ez akkor, amikor a kisebb független cégek jöttek a saját játékaikkal.

A konzolt úgy fejlesztették, hogy könnyen elkészülhessen a PlayStation 3 játékok hordozható változata. Ám ezek mind csak techdemóként funkcionáltak. Elsősorban japán cégek fejlesztették játékaikat PlayStation 3-ra és Vitára is. Ez a trend folytatódott a PlayStation 4 megjelenése után is. Sőt, csak fellendült a kézikonzol eladása, hiszen lehetett úgy is többen játszani, hogy az egyik a PS4 változattal rendelkezett, a másiknak PS Vitán volt meg a játék.

PlayStation 2 játékok PS Vitára portolásával is próbálkoztak, ám a PS2 bonyolult architektúrája miatt sokat kellett dolgozni a Final Fantasy X/X-2 és a Persona 4 Golden játékokon. Néhány játékot, mint például a Jak and Daxter Collection-t és a Ratchet and Clank Collection-t a PS3 változat alapján dolgozták át.

A PlayStation Vita valamennyi PlayStation Portable játék digitális kiadásával kompatibilis. Emellett azon PlayStation 1 játékok is játszhatók, melyek digitális formában elérhetők.

Verdikt

Oly sok cég próbálkozott a Nintendo kézikonzolok egyeduralmát megtörni, de ez még a Sony-nak sem sikerült. Erre az egyik legvalószínűbb ok az, hogy a hordozható játékélmény esetében sokkal kevésbé számít a technikai fejlettség, amiben jeleskedik a Sony. Sokkal inkább a tartalmasabb játékélményre vevők azok, akik útközben játszanak. Játékkínálatban a Nintendo egyszerűen verhetetlen.

A piac alakulása sem kedvezett a Sony-nak, így érthető, hogy nem gondolkodnak többet a kézikonzol piacon. Azt a cég is elismerte, hogy alábecsülték a mobilos játékok hatását. A PS Vita meg pont akkor jelent meg, amikor jelentősen kibővült a mobilos játékok piaca, így potenciális játékosokat vesztettek.

Az sem tett jót a kézikonzolnak, hogy a PlayStation 4 megjelenésének közelében jelent meg. A fejlesztők rendre az asztali konzolra fókuszáltak. Végsősoron a Sony fejlesztő cége is a PS4-re fejlesztett inkább, ami hatással volt a külsős fejlesztők hozzáállására is, így a PS Vitára nagyon kevés igazán jó játék jelent meg.

Ebből is látszik, hogy mennyi múlik a piacon, a marketingen és a jó időzítésen. Mivel a PlayStation kézikonzoljait szerették a vásárlók, a kritikusoknak is általánosságban bejött, ezért szerencsésebb csillagzat alatt a Sony méltó vetélytársa lehetett volna a Nintendónak.

Nos, ennyi volt a Sony cég videojátékos története. Megjelenésével felrobbantotta a konzolpiacot, de mint látható, mindennel együtt nekik is megvoltak a maguk hullámvölgyei. A PlayStation történetéről legalább annyira lehetne könyvet írni, mint a Nintendo történetéről. Ebbe a sorozatba ennyi fért. Remélem, sokaknak szolgáltam újdonsággal, érdekességgel.

A cikk eredetileg az Animagazin 86. számában jelent meg. A magazin ingyenesen letölthető innen.

2024. november 4., hétfő

PlayStation történelem - 2. rész

A Sony első konzolja, PlayStation minden rekordot megdöntött, és úgy tarolta le a konzolipart, hogy a riválisok örülhettek, ha egyáltalán szót kaphattak mellette. Ha ez nem lett volna elég, akkor a PlayStation 2-vel még tovább emelték a tétet. Hogyan tudta a Sony még jobban dominálni a konzolipart? Többek között erre is keressük a választ.

Előzmények

1999-ben jelentette be Kutaragi Ken, hogy készül a következő PlayStation konzol. A fókusz az “Emotion Engine”-en volt, mely a Sony és a Toshiba közös fejlesztése volt. Ígéretük szerint ez a PC-nél is erősebb lesz. A PlayStation 2 kompatibilis a PlayStation DualShock controllerrel és valamennyi PlayStation játékkal.

A PlayStation volt az első olyan konzol, mely átlépte a 100 milliós eladást, ezzel a Sony bebiztosította magát a konzolpiacra. Világszerte nagy siker volt, mely többek között a külsős cégek széleskörű támogatásának is köszönhető. Egyeduralkodó volt a konzoliparban, a Sega hatalmas veszteségeket volt kénytelen elkönyvelni a DreamCast megjelenésekor, de a Nintendo is csak úgy tudott talpon maradni, hogy a saját játékaival megtartotta a hű rajongóit.

Fejlesztés

A Sony sokáig titokban tartotta a PlayStation 2-t, az első munkálatok még az első PlayStation megjelenésekor, 1994 végén kezdődtek. A félvezető-gyártó LSI Corporation-nel szerződésben lévő Argonaut Games-t bízta meg a Sony a tervezze meg a renderelő chipet a PlayStation 2-höz. Jez San, az Argonaut Games alapítójának visszaemlékezése szerint nem volt közvetlen szerződése a Sony-val. Ennek egyik oka az volt, hogy a Sony maga is gyártott chipeket, de azért kértek meg más cégeket, hogy gyártsanak ők is renderelő chipeket, hogy lássák a különböző lehetőségeket.

1997 elején már számolt be sajtó arról, hogy készülőben van az új PlayStation konzol, amit a Sony akkoriban tagadott. Már ekkor tudható volt, hogy az új konzol majd kompatibilis lesz a PlayStation játékokkal, valami alkalmas lesz DVD-lejátszásra és képes lesz csatlakozni az internetre. Chris Deering, az SCEE akkori elnöke felidézte, hogy ekkor féltek attól, hogy az új konzol felül fogja múlni az előd sikerét.

A Sony végül 1999. március 2-án jelentette be hivatalosan a PlayStation 2-t. Először a az 1999 szeptemberi Tokyo Game Show-n volt kipróbálható a konzol. A Sony a Gran Turismo 3-Spec (ekkor Gran Turismo 2000) és Tekken Tag Tournament demójával promotálta a PS2-t, mellyel prezentálta a konzol erejét és grafikai képességeit.

Megjelenés

A PlayStation 2 2000. március 4-én jelent meg Japánban. Az első napi konzol-, játék- és kiegészítő eladások 250 millió dollárt hoztak, amivel messze megelőzték a Sega DreamCast 97 millió dolláros első napi bevételét. Közvetlen a megjelenés után a gyártási kapacitás korlátai miatt nehéz volt PlayStation 2-t találni a boltok polcain. Sok konzol felkerült az eBay-re, ahol egyes vásárlók képesek voltak több mint 1000 dollárt is fizetni egy példányért. Még márciusban elkelt Japánban a PlayStation 2 teljes 1,4 milliós készlete.

A visszafele kompatibilitás vonzó volt a vásárlók számára, hiszen rögtön 2 konzolt tudtak magukénak a PlayStation 2 megvásárlásával. Ezelőtt egyedül az Atari 7800 volt az egyedüli olyan konzol, mely kompatibilis volt az előző Atari gépek játékaival. Más cégek azért tartottak a visszafele kompatibilitástól, mert attól tartottak, hogy a vásárlók az előző konzolnak csupán új modelljeként gondolnak majd rá, és a fejlesztők is előnyben részesítik majd az előző konzolra való fejlesztést.

A későbbiekben folyamatosan pótolták a hiányzó készletet. A PlayStation 2 DVD-lejátszó funkciójának köszönhetően kiterjedt a konzol célközönsége, mert a konzol ára alacsonyabb volt, mint egy DVD-lejátszóé. Így a konzol alacsony költségvetésű belépője lett a házimozi piacnak.

Marketing stratégia

A PlayStation 2 alapvető marketingje ugyanaz volt, mint a PlayStation-é. A tinédzserek voltak a célközönség, mert a gyerekek felnőttnek akarták érezni magukat, a felnőttek meg újra akarták élni a kamaszkorukat.

A siker titka

A PlayStation 2 sikere okozta 2000 végén a Sega pénzügyi és versenyképességi problémáit, ami miatt 2001 márciusára, megszüntette a DreamCast forgalmazását, 18 hónappal a konzol sikeres debütálása után. Bár a DreamCast támogatását nem szüntették meg, közel félévig nem volt kihívója a PlayStation 2-nek. Az elemzők szoros versenyt vártak a PS2, a Microsoft XBOX-a és a Nintendo GameCube-ja között. A XBOX-nak erős hardware-e volt, a Nintendo konzolja mellett meg az alacsony ár szólt. Az is segítette a Nintendót, hogy megváltoztatta az üzletpolitikáját, és kifejezetten bátorította a csapatokat, hogy fejlesszenek az ő konzoljukra is. Bár elvileg a PlayStation 2 rendelkezett a leggyengébb hardware-rel, a beépített DVD-lejátszó sokat lendített a konzol népszerűségén. Az XBOX esetében külön adapterre volt szükség a DVD lejátszásához, a Nintendo eleve semmilyen multimédiás támogatással nem rendelkezett.

A PlayStation 2 kezdeti játékkínálatát inkább középszerűnek értékelték, de a 2001 karácsonyi szezonjára ez megváltozott. Ekkorra jöttek ki az első igazán nagy játékok, amiknek köszönhetően megugrottak a konzol eladásai, jelentősen lehagyva az új riválisokat. Az új Grand Theft Auto és a Metal Gear Solid 2: Sons of Liberty olyan Sony exkluzív játékok voltak, amelyek megjelenését szándékosan az ünnepi időszakra időzítették.

A Sony 2002 májusára 199 dollárra csökkentette a PlayStation 2 árát. Ezzel ugyanannyiba került, mint a GameCube, és 100 dollárral volt olcsóbb, mint az XBOX.

Online játékok

A Sony eleinte kevés hangsúlyt fektetett az online játékokra, de ez az XBOX megjelenése után megváltozott. AZ XBOX Live megjelenésével együtt a Sony piacra dobott egy PlayStation 2 hálózati adaptert, mellyel együtt számos online játék demonstrálta, hogy a konzol támogatta az internetes játékot. A Sony játékai mellett az Electronic Arts is komolyan segített a Sony-nak, olyannyira, hogy az első játékuk XBOX-ra, mely online támogatást kapott, csak 2004-ben jelent meg.

Bár a Sony és a Nintendo is relatíve későn lépett be az online játékok piacára, mind a ketten az online játékok decentralizált modelljét követték. Ez azt jelenti, hogy nem ők biztosították a szervert az online játékhoz, hanem külön céget bíztak meg rá. Az internetes játék komoly húzóereje volt a PlayStation 2 későbbi sikerének.

A slim változat

2004 szeptemberében a Sony bemutatta a PlayStation 2 kisebb, vékonyabb modelljét. Az új modellek piacra dobásával a Sony leállította a régebbi modellek gyártását, hogy az újakra elég kapacitás legyen. Ám egy gyártási probléma miatt akadozott az új modellek gyártása, ez az üzletekben átmeneti hiányt okozott. Az is gond volt, hogy a Sony alábecsülte a keresletet. A hiány leginkább Nagy-Britanniában volt érzékelhető, mert egy orosz olajszállító hajó elakadt a Szuezi-csatornán, és ez akadályozta a Kínából hajón érkező PS2 szállítmányt. 2004 novemberében mindössze 6000 PS2-t értékesítettek, szemben az előző havi 70.000-rel. A helyzet Észak-Amerikában sem volt sokkal jobb. Az ünnepi időszakra 1700 üzletben volt hiány PlayStation 2-ből.

A PlayStation 2 támogatása egészen 2013-ig tartott. Ezzel a PlayStation 2 12 évig volt aktív konzol, a mai napig a leghosszabb ideig üzletben kapható konzol. Új játékok egészen 2013 végéig jelentek meg PS2-re, még a FIFA14 is megjelent Sony második konzoljára. Az utolsó játék a Pro Evolution Soccer 2014 volt, ami 2013. november 8-án jelent meg Európában. A PlayStation 2 javítása 2018. szeptember 7-éig tartott Japánban.

Hardware

Technikai jellemzők

A PlayStation 2 központi processzora egy 64-bites R5900 alapú “Emotion Engine” processzor, melyek a Toshiba és a Sony közösen fejlesztett ki. Az Emotion Engine 8 különböző egységből áll, mindegyik különböző feladatot lát el. Az egységek egy központi CPU-magot tartalmaz, két tömbprocesszort, egy 10 csatornás DMA egységet, egy memóriavezérlőt és egy képfeldolgozó egységet. A processzor három interface-t tartalmaz. Egy I/O processzor, mely 36,864 MHz-es órajelen fut, egy grafikus interface-t és egy memória interface-t a rendszermemóriához. Az Emotion Engline processzor 294,912 MHz-es órajelen fut, és 6 milliárd feladatot képes másodpercenként ellátni, valamint 6,2 milliárd lebegőpontos műveletet képes másodpercenként végrehajtani. A I/O processzora a PlayStation processzorán alapul, ennek köszönhető, hogy a PlayStation 2 teljes mértékig kompatibilis az elődjével, továbbá tartalmaz egy 32 MB-os RDRAM-ot is.

A grafikus processzor is egyedi tervezésű, mely a “Graphics Synthesizer” nevet kapta. Kitöltési sebessége 2,4 gigapixel másodpercenként és 75 millió poligont képes másodpercenként renderelni. A GPU ezen felül 147,456 MHz órajelen fut, ez az Emotion Engine órajelének pont a fele. A 4 MB-os dinamikus RAM 1280×1024 pixel képernyőkimenetet biztosít mind PAL, mind NTSC televíziókon, 24 bites színmélységen. Ha beleszámítjuk a világítást, textúra-leképezést, mesterséges intelligenciát és a játék fizikáját, a konzol 25 millió poligont képes másodpercenként megjeleníteni.

A PlayStation 2 emellett 2 USB-portot és egy nagy sebességű IEEE 1394-es portot tartalmaz. Az utóbbit kivették az SCPH-5000x és későbbi modellekből. Külső merevlemez is csatlakoztatható a konzol hátoldalába, ami az olyan játékokhoz szükséges, mint például a Final Fantasy XI. A rendszer egy 4 MB-os video RAM-mal rendelkezik eDRAM formájában.

A PlayStation 2 játékokat elsősorban DVD-ROM-on forgalmazták. De képes lejátszani CD- és DVD lemezeket is. Visszafele szinte az összes PlayStation játékkal kompatibilis. Hasonlóképp használható a PS1 controller és memóriakártya is, de utóbbi csak a PlayStation játékok mentésére alkalmas.

A PlayStation 2 memóriakártya 8 MB-os, mely a Sony által szabadalmaztatott MagicGate titkosítással rendelkezik. Sok utángyártott memóriakártya is kapható, melyek akár lényegesen nagyobb, mint 8 MB tárhellyel is rendelkezhetnek.

A PlayStation 2 alapból 480i vagy 480p felbontást képes natív módon megjeleníteni. Néhány játék, mint például a Gran Turismo 4 képes akár felskálázott 1080i felbontást is megjeleníteni. A PS2 támogatja a kompozit video (480i), S-VIDEO (480i), RGB (480i/480p), VGA, komponens video és D-Terminal kimeneteket is. Mindegyikhez külön kábel kapható, sőt régi TV-khez is csatlakoztatható RF-kábel segítségével.

Modellek

Forrás: Reddit

A PlayStation 2-ből is több modell látott napvilágot, ám technikai fejlődés az egyes modellek között messze nem annyira szembetűnő, mint az első PlayStation esetében. Az alap kiadás, az SCPH-1000x szériaszámú csak Japánban jelent meg. Ennek hátuljáról hiányzott az Expansion Bay csatlakozó, helyette egy PC Card porttal rendelkezett. Ezáltal lehetett a külső merevlemezt és az ethetnet kábel a konzolba csatlakoztatni. A 10000-es modellből összesen 8 verzió jelent meg, mindegyik apróbb módosításokkal. Jellemzően a konzol belső mechanikáján változtattak. A V5 például megbízhatóbb lézerrel rendelkezett, a V6-ban a POWER/RESET gomb tájolását módosították, hogy megakadályozzák a forrasztás nélküli chipek használatát.

Az SCPH-3000x modellektől használták először az Expansion Bay-t. Ebbe közvetlen lehetett modem adaptert csatlakoztatni, mely megkönnyítette az internethez való csatlakozást. Az SCPH-5000x modellek beépített infravörös jelvevővel rendelkezett, így a DVD-lejátszó távirányítójához már nem volt szükség a távirányítóhoz csatlakoztatott jelvevőhöz.

2004 októberében megjelent egy vékonyabb, úgynevezett “slim” változat, melynek nemcsak az a funkciója, hogy mint új modell, tovább életben tartsa a PlayStation 2-t a piacon, hanem az idők során történt technológiai fejlődésnek köszönhetően egy kisebb házban is elfért minden, amihez 2000-ben egy nagyobb ház kellett. A slim változatba már több minden került egy alaplapra, a DVD-meghajtót is módosították. Nem olyan volt, a tálcája gombnyomásra kijött, hanem a fedelét kell kinyitni, valamint alapból beépítették az Ethernet portot, így az online játék is könnyebb.

Mivel a slim változatból kivették az Expansion Bay-t, ezért nem csatlakoztatható hozzá külső merevlemez. Ez problémás az olyan játékoknál, mint például a Final Fantasy XI, mely a több memória okán igényli a külső merevlemezt. A későbbi modellek a HDPro nében HDD-támogatást kaptak, de egyéb módosításokra is szükség volt. Jellemzően azért, mert az újabb modellek nem voltak kompatibilisek a PlayStation, sőt néhány PlayStation 2 játékkal sem.

A slim változatokat mechanikailag is fejleszteni kellett, mert például az első modellekben használt transzformátorok hibásak voltak, ezért a konzol könnyen túlmelegedett. Egyébként is problémás, hogy a slim változatban nincs beépített ventillátor. A későbbi modellekben egyre több minden került egy alaplapra, és mivel egyre kevesebb alkatrészre volt szükség a konzol mérete folyamatosan csökkent.

Japánban 2003-ban rövid időre újraélesztették a “PSX” munkacímet, ugyanis ezen a néven adtak ki egy videófelvevő eszközt, mely lejátszotta a PlayStation játékokat is. Az első 100.000-es készlet napok alatt elfogyott, de a magas ára miatt a későbbi eladások nagyon visszaestek, így elvetették a Japánon kívüli megjelenést. Ez volt az első olyan Sony termék, melynek XrossMediaBar grafikus interface-e volt. Ez azóta a Sony védjegye lett, minden későbbi PlayStation konzol, Blu-ray lejátszó megkapta ezt a grafikus felületet, de a BRAVIA TV-k is sokáig ezzel működtek.

2010-es kiadtak egy 22”-os BRAVIA TV modellt, mely beépített PlayStation 2-t tartalmazott. A TV 4 db beépített HDMI porttal volt ellátva, valamint a BRAVIA Internet Video Access-nek köszönhetően YouTube-ot és Video on Demand szolgáltatást vehettünk igénybe. A TV HD Ready volt.

Controller

A PlayStation 2 DualShock 2 controllerrel rendelkezett, mely lényegében teljes mértékig megegyezett az első PlayStation DualShock controllerével. Külsőre szinte ugyanúgy néz ki, inkább funkcionálisan fejlesztették tovább. Például több mint 100 szintig tartalmaz analóg nyomásérzékenységet, de a rezgő funkció is két további rezgésszinttel látták el.

Kiegészítők

A PlayStation 2-ből különböző kiegészítőkkel még többet hozhatunk ki. Mivel a konzolnak nincs háttértára, ezért továbbra is alapfelszereltség a memóriakártya. A Sony hivatalosan 8 MB-os memóriakártyákat gyártott. Emellett kedvelt kiegészítő volt a DVD távirányító, mellyel a konzol teljes mértékig DVD-lejátszóként funkcionált. Gyárilag csomagoltak a távirányító mellé infravörös portot, de a későbbi modellek már alapból kommunikáltak a távirányítóval.

További kedvelt kiegészítő volt a PlayStation EyeToy, mely egy webkamera. A PlayStation 2 volt az első olyan konzol, mely képet rögzítve érzékelte a mozgásunkat, ezzel irányíthattuk a játékot. Eredetileg az EyeToy sorozat játékai támogatták a kiegészítőt, de később sok játék használta. A SingStar nevű karaoke játéksorozathoz SingStar mikrofont is mellékeltek. Kiadtak egy “Buzz” controllert is a “Buzz!” kvízjátéksorozathoz. Ezen lényegében csak négy gomb van, mellyel a képernyőn megjelent kérdésre adhatjuk meg a négy válaszlehetőség közül az általunk helyesnek vélt választ.

Az első kiadású PlayStation 2 konzolhoz külön hálózati adapterre volt szükségünk, ha online akartunk játszani.

Emellett több külsős cég is adott ki különböző kiegészítőket a PlayStation 2-höz. A legismertebbek a különböző controllerek, a 8 MB-nál sokkal nagyobb memóriakártyák.

Játékkínálat

A PlayStation 2 büszkélkedhet a konzoltörténelem leghatalmasabb játékkínálatával. 2007 június 30-ig összesen 10035 játék jelent meg a különböző régiókban. A legsikeresebb játéksorozatok a Grand Theft Auto (A San Andreas alcímmel megjelent játék a konzol legsikeresebb játéka, több mint 17 millió eladott példánnyal) és a Gran Turismo. A Final Fantasy és a Metal Gear Solid PS2-n is szépen teljesített. Több játéksorozat is PS2-n indult, mint például a Jak & Daxter, Ratchet & Clank, Devil May Cry vagy a Kingdom Hearts. A legtöbb játék 2004-ben jelent meg. A konzol egészen 2014-ig támogatva volt játékokkal. Még a FIFA14 is megjelent PS2-re, ami már PS4-en is játszható volt.

Fogadtatás

Azt gondolnánk, hogy egy ennyire sikeres konzol csak dicséretet kaphat, hiszen az eladások jó eséllyel rászolgáltak a sikerre. Ám amennyire elismerősen nyilatkozta a kritikusok a Sony első konzoljáról, a PlayStation 2 inkább megosztotta az ítészeket. Eleinte dicsérték a PlayStation 2-t, később viszont inkább kritika tárgya lett a konzol, főleg a riválisak megjelenése után. Megjelenésekor méltatták a konzol technikai tudását, hogy kompatibilis a PlayStation játékokkal és hogy DVD-lejátszóként is funkcionál. De kritikaként már ekkor megfogalmazódott, hogy csak adapterrel képes az online játékra, a játékok magas ára, valamint hogy csak két controller bemenet van a konzolban. A korai játékok érezhetően nem használták ki teljes mértékig a PlayStation 2 tudását. A Rigde Racer V és a Tekken Tag Tournament esetében hiányzott az élsimítás, így enyhén homályosnak tűnt a grafika.

Ezt bár a későbbi játékokra korrigálták, de az XBOX és a Nintendo GameCube megjelenésekor szembetűnő lett, hogy a PlayStation 2 grafikailag nem annyira erős. Az online játékok hiánya is az XBOX megjelenésével vált feltűnővé, hiszen a konzol megjelenésével szinte egyidőben bevezette az XBOX Live-ot. Ugyanakkor a hatalmas játékkínálat és a DVD-lejátszás kompenzálta a technikai hiányosságokat.

A CNET internetes média 7,3 pontra értékelte a konzolt 10-es skálán. Azt megjegyezték, hogy a konzol nem annyira erős, a grafikai elemek élei “szaggatottak”. Bírálták azt is, hogy a DVD-lejátszó vezérlése kezdetleges, controllerrel nehézkes. Szerintük mindenképp meg kell venni a távirányítót, ha teljes körűen akarjuk DVD-lejátszóként használni a konzolt. A két controller bemenet és a memóriakártya magas ára szintén kritika tárgya volt.

A PS2 Slim esetében méltányolták, hogy a konzol nagyon kicsi, mégis ugyanannyit tud, mint a nagyobb testvére. A beépített ethernet port szintén pozitívum, ahogy az is elnyerte a kritikusok tetszését, hogy a DVD-meghajtót felülről kell kinyitni. A tálcás meghajtó könnyebben eltörik, és ha elromlik a mechanika, ami kiadja a tálcát, annak javítása szintén extra költség volt. Ugyanakkor a kis méret oltárán feláldozták a beépített ventillátort, így a konzol könnyen túlmelegedett.

Eladások

Már a megjelenéskori eladások is világosan jelezték, hogy siker tekintetében az előd nyomdokaiba lép a PS2. Az első hónapban 1,4 millió példányt adtak el a konzolból csak Japánban. A PlayStation nem csupán minden idők legsikeresebb konzolja volt, hanem a leggyorsabban értékesített asztali konzol volt. Egy év alatt 10,4 millió példányt adtak el a konzolból, 5 év és 9 hónap kellett ahhoz, hogy átlépje a 100 milliós álomhatárt. Ezt nem sokkal később a Nintendo DS felülmúlta. A kézikonzolnak 4 év 5 hónapra volt szüksége, hogy elérje a 100 milliós eladást.

A PlayStation 2 Európában fogyott a legjobban. 2009-es év feléig 138,8 millió példányt értékesítettek a konzolból, ebből 51 milliót Európában. Bár a PlayStation 2 eladási adatait hivatalosan 2012-ig frissítették, 2024 márciusában a hivatalos PlayStation podcast-ben elárulták, hogy a konzol elérte a 160 milliós összeladást, de ezt a Sony hivatalosan nem erősítette meg.

Összegzés

A PlayStation 2 történelmi mértékű sikeréről pedig a mai napig generációk beszélnek. Ezek után joggal gondolhatnánk, hogy a PlayStation 3 tovább jár az elődjei által kitaposott úton. Hogy ez miért nem sikerült, és miért szakadt meg a lendület, azt a következő részben tárgyaljuk ki.