PlayStation történelem - 5. rész

Ha egy konzol sikeres, onnan egyenes út vezet a következő generáció felé. Ez nagyon bevált a Sonynak, hiszen az elképesztően sikeres PlayStation után jött a még elképesztőbben sikeres PlayStation 2. Ám az idők és a trendek változnak, így nem egyértelmű, hogy a sikeres PlayStation 4 után is hasonló dicsőség vár a PlayStation 5-re. Főleg, hogy változnak a trendek.

Ha azt hinnénk, hogy a Sony nem gyárt hatalmasabb konzolt a PlayStation 3-nál, vessünk egy pillantást a PlayStation 5-re. Egy hatalmas régi projektorra emlékeztet a konzol külseje, ráadásul a formája sem szabályos. Hogy lesz ebből játszható konzol? Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről.

Fejlesztés

A Sony persze minden tőle telhetőt megtett, hogy rajtuk ne múljon a siker. A PlayStation vezető mérnöke Mark Cerny a PS4 megjelenése után kétéves ciklusokban gyűjtötte a visszajelzéseket. Ez azt jelenti, hogy kétévenként felkereste a Sony belső fejlesztőit, hogy információt gyűjtsön arról, hogy mit hiányolnak az aktuális konzolból, mivel lehetne a következő játékgépet javítani. Ezen visszajelzések alapján találták ki a PlayStation 5 koncepcióját, és hogy mi alapján fejlesszék azt.

Az egyik fő szempont játék betöltési idejének rövidítése volt. A merevlemez szabványos I/O sebessége már elavultnak számít, és korlátozó tényező a játékfejlesztésben. Hiszen a lassú átviteli sebesség korlátozza egy egyszerre betöltendő adat mennyiségét. Ez különösen azoknál a játékoknál volt fontos, ahol a dinamikusan töltődik be a játéktér, ahogy a karaktert irányítjuk a játékban.

Jim Ryan, a Sony Interactive Entertainment akkori elnöke elárulta, hogy keresték a lehetőségét a PlayStation 5 egy csökkentett teljesítményű verzióját is elkészítsék, ahogy a Microsoft tette az XBOX SERIES S-sel, de végül elvetették, mert túl hamar válna elavulttá.

A konzolról a nyilvánosságnak először a 2019 áprilisi Wired magazinnak adott interjújában beszélt Mark Cerny. A Sony a 2019 első negyedévében erősítette meg, hogy készül a PlayStation 5, de legkorábban csak 2020 áprilisában kerülhet forgalomba. A 2019 októberi Wired magazinban publikálták a konzol technikai specifikációit. A konzol logója az előzőekhez hasonlóan minimalista. A konzol teljes specifikációjának ismertetése 2020 márciusában már csak egy online konferencián történhetett meg. Április 2-án pedig „Deep Dive” néven a Deep Foundry Mark Cerny-vel készült interjú keretében további részleteket osztott meg a PS5-ről.

A játékkínálatot 2020. június 4-én tervezték bemutatni, de ez egy héttel elhalasztódott a George Floyd tüntetések miatt. Ekkor mutatták be a közönségnek a konzolt is.

Megjelenés

A PlayStation 5 hivatalos bemutatója 2020. szeptember 16-án volt, az előrendelést pedig másnap indították el. Több amerikai és brit üzlet ugyanakkor már aznap este elindította a rendelését. Az előrendelők azonnal megrohamozták az üzleteket, az első készletek gyakorlatilag aznap este elfogytak. A Sony elnézést kért az incidensért, és ígéretet tettek arra, hogy növelik a raktárkészletet.

A konzol Japánban és Amerikában 2020. november 12-én jelent meg, Európában egy héttel később. Több ázsiai országban, mint például Indiában, Vietnamban, Fülöp-Szigeteken csak 2021 elején jelent meg a PlayStation 5, de az utóbbi két országban a PlayStation szolgáltatások nem érhetők el.

A konzol két változatban látott napvilágot. Egy optikai meghajtós és egy digitális kiadás. Az optikai meghajtós kiadás támogatja az UHD Blu-Ray lemezeket is, míg a digitális változattal csak a PlayStation Store-ban vásárolt játékokkal lehetett játszani. Az utóbbi verzió valamivel olcsóbb volt.

Ugyanakkor a Sony hiába tett ígéretet a készlet növelésére, 2023-ig világszerte nehezen lehetett hozzájutni a konzolhoz a globális chiphiány miatt. Utána kezdett ténylegesen növekedni a bolti készlet. Bár azok sem jártak jól, akik várni kényszerültek, ugyanis 2022-ben az infláció és egyéb külső hatások miatt 20%-kal megemelték Európában és Japánban a PS5 árát.

Játékkínálat

A konzol előre telepített játékkal, az Astro's Playroom-mal jelent meg. Ezzel akarták demonstrálni a vadonatúj, DualSense controller technikai tudását. A nyitócímek között volt például az Assassin's Creed: Valhalla, a Borderlands 3, a Dirt 5 a Devil May Cry 5, a Mortal Kombat 11, és persze nem maradhatott ki a Fortnite sem.

Összességében azt lehet mondani, hogy folyamatosan jött egy-egy nagyobb játék a konzolra, de ekkor már erősen érezhető volt az a paradigmaváltás, amire a korábbi számokban már utaltam. Kevés igazán nagy játék jelent meg a konzolra, sokkal inkább domináltak az olcsóbb, kisebb, jellemzően független cégek által fejlesztett játékok. Ennek egyik nagy előnye, hogy egyedi, igazán jó ötletek is szárnyra kaphatnak, és mivel rövidebbek, könnyebben végigjátszhatók, így több játékkal volt lehetőségünk megismerkedni. Ez szélesítette a játékosok látókörét, több tapasztalatot, egyedi játékélményt lehetett szerezni.

Ugyanakkor sokan problémának élik meg, hogy ennyire kevés nagy játék jelenik meg. Viszont ahány elemzést olvastam, annyiféle magyarázat és verdikt látott napvilágot. Az világosan látszik, hogy jelentősen nőtt a programozás költsége az utóbbi években. Erre alapvetően két magyarázat van. Az egyik az utóbbi években történt nagy horderejű események: COVID-19 járvány, orosz-ukrán háború, most pedig Trump vámtarifája okoz komoly fejtörést nemcsak a játékosoknak, de a fejlesztőknek, kiadóknak is. Az ilyen világot rengető eseményeknek mind infláció-növelő hatása van, ami értelemszerűen valamennyi piaci szereplőt érint. A másik ok, hogy a játékok mind nagyobbak, egyre elterjedtebbek a nyílt világú (open world) játékok, emellett egyre inkább elvárás a játékosok részéről a 4K-s felbontás, és a minimum 60, de inkább 120 fps-es képfrissítés. Ezek mind növelik a fejlesztési költséget. Ugyanakkor szűk keresztmetszetet képez a játékosok pénztárcája, a hajlandóságuk az igazán nagy játékok megfizetésére. Így ahhoz, hogy megfizethetők legyenek, bizonyos kompromisszumokat kell kötni.

Az aggodalom egyáltalán nem alaptalan, ugyanis a PlayStation 5-re eddig körülbelül 900 játék jelent meg, és mindössze 8 lépte át az 1 milliós eladást. A képet ugyanakkor árnyalja (jelen esetben javítja), hogy ebbe csak a fizikai példány tartozik, a digitális nem. És évente egyre nagyobb arányban vásárolnak a játékosok digitális formában játékot. Ugyanakkor az igazán nagy kaliberű játékok esetében még mindig inkább a fizikai formátum a nyerő. Bár ezeket a játékokat elsősorban a veterán játékosok veszik, akik leginkább hagyományból vesznek játékot optikai lemezen, ugyanakkor irgalmatlan helyet foglalnak a konzol tárhelyén, így néhány nagy játékkal be is telne az.

Visszafele kompatibilitás

A PlayStation 5 teljes mértékig kompatibilis a PlayStation 4 játékokkal, emellett az előző generációs konzol továbbra is minden támogatást megkap. Olyannyira, hogy sok PS5 játék, melyet eredetileg a kurrens konzolra fejlesztettek, megjelentettek PS4-re is. Ám ez nemcsak a Sony az előző generáció híresen nagyvonalú támogatásának köszönhető, hanem a már fentebb ismertetett chiphiánynak, és hogy az amiatt akadozó PS5 eladások ne korlátozzák a játék ismertségét.
Ennek köszönhetően összesen több mint 4000 játék jelent meg PlayStation 4-re, ezzel ennek a konzolnak van az egyik legnagyobb játékkínálata. Nishino Hideaki, a Sony elnökhelyettese szerint úgy fejlesztették a PlayStation 5-öt, hogy a PS4 játékok „99%+”-a játszható PlayStation 5-ön. Emellett a Sony 2020 májusában elindított egy tanúsítványi programot, aminek értelmében minden 2020. július 13-tól megjelent PS4 játéknak natívan futnia kell PS5-ön.

Ugyanakkor a játékok, melyek mindkét konzolra megjelentek, a PS5 változatuk különböző extrákkal lettek ellátva, melyek kihasználják a kurrens konzol technikai képességeit. Amint normalizálódott a PlayStation 5 készlet az üzletekben, úgy szorult hátra az előző generációs konzol.

Technikai specifikációk

A PlayStation 5-öt egy AMD és Sony által közösen fejlesztett egylapkás chip működteti, mely egy nyolcmagos 7nm-es AMD Zen 2 processzort tartalmaz. Ez 3,5 GHz frekvencián működik A Zen 2 egy 64 bites x86-64 utasításkészletű mikroarchitektúra. Az integrált grafikus processzor, mely az AMD RDNA 2 grafikus architektúráján alapul. Mind a két processzor egyedi, kizárólag PlayStation 5 számára gyártott chipek. A grafikus chip 36 számítási egységgel rendelkezik, mely 2,23 GHz-en fut, így akár 10,28 teraFLOPS csúcsteljesítményre képes. Támogat egy olyan hardveresen gyorsított renderelési technikát, mely valósághű megvilágítást és visszaverődést tesz lehetővé.

A konzol egy 16 GB-os GDDR6 SDRAM-mal rendelkezik, mely 448 GB/s sávszélességgel működik és tartalmazza a Bluetooth 5.1-et és Wi-Fi 6-ot. A CPU és a GPU egységes memóriaként osztja meg az SDRAM-ot. Mindkét chipet egy AMD Smartshift technológiájú gyorsítórendszer felügyeli. Az aktuális tevékenységeik alapján állítja be a frekvenciát, ezzel optimalizálja a fogyasztást, és garantálja, hogy a chipek a lehető legtovább működjenek, valamint így a konzol is nagyobb teljesítménnyel működik. Összességében arra törekedtek, hogy a PlayStation 5 kevesebb energiát fogyasszon, mint a PlayStation 4.

A hűtőrendszer egy kétoldalas 120 mm átmérőjű, 45 mm vastag ventilátort és egy nagy hőbordát tartalmaz, szabványos hőcső kialakítással. Az egylapkás chip egy folyékony fém hővezetőt tartalmaz, mely a chip és a hűtőborda között helyezkedik el. A tápegység 350 wattos.

A konzol egy új, „Tempest Engine” audiotechnológiával van ellátva, mely többszáz hangforrást képes megszólaltatni egyidejűleg. A PlayStation 4 esetében ez a szám 50 volt.

Tárhely

A PlayStation 5 alapvetően 825 GB-s SSD meghajtóval lett ellátva, melyből 667 GB érhető el 12 csatornás interfésszel, 5,5 GB/s átviteli sebességgel. Ez a szokatlan méret bizonyult optimálisnak a 12 csatornás útvonalhoz. Az SSD alapvető követelmény volt a fejlesztők részéről, hiszen az egyre nagyobb játékoknak egyre nagyobb a tárhelyigényük, és hogy ne laggoljon, ezért elsődleges a gyors átviteli sebesség. Ezzel nemcsak hogy a PS5 százszor gyorsabb, mint a PS4, de további cél volt az I/O szűk keresztmetszetének kiküszöbölése, így hatékony lesz a teljesítmény. Ezért a Sony egy egyedi chipet fejlesztett kis több koprocesszorral, melyek együttműködnek a flash memóriavezérlővel. Így csökkentik a késleltetést. Így a konzol akár 22 GB/s tömöríthető adatot képes feldolgozni.

A tárhely 8 TB-ig bővíthető. A konzolba extra SSD helyezhető. A gyárilag behelyezett SSD nem szervizelhető, mert a chipjei és vezérlője be van építve a PlayStation 5 alaplapjába. Habár a játékot mindenképp telepíteni kell, a játékos maga döntheti el, hogy a játék mely részét telepíti a konzoljára. Ha valaki nem kíván egy játékkal barátaival játszani, lehetőség van csak az egyjátékos mód telepítésére. Ez azért fontos, mert amíg a PlayStation 4 esetében eldönthettük, hogy a konzolba telepített merevlemezre, vagy külső merevlemezre telepítjük a játékot, a PS5-nél eleinte csak a belső SSD-be volt telepíthető a játék. A 2021 áprilisi frissítéssel orvosolták és lehet külső SSD-re is telepíteni a játékot, de a játéknak továbbra is a belső SSD-n kell lenniük, hogy játszhatók legyenek.

A PlayStation 5 4K UHD Blu-ray meghajtót tartalmaz. Így a konzol lejátssza a 4K UHD Blu-ray lemezt, emellett a Blu-ray és a DVD lemezeket. Ahogy a PS4, úgy a kurrens konzol sem támogatja a CD- és a 3D Blu-ray lemezt. Mivel a játékok is UHD lemezen vannak, ezért a játékok akár 100 GB-osak is lehetnek. Ez azt hozza magával, hogy a Gran Turismo 7 PS4 változata 2 lemezen van, míg a PS5 verzió 1 lemezen.

Kialakítás

A PlayStation 5-öt 2020. június 11-én láthatta a nagyközönség. A Sony elnöke, Jim Ryan kijelentette, hogy a céljuk volt átformálni a megjelenést, a hangzást és a hangulatot. Az indítóegység kéttónusú, illeszkedik a DualSense controller kialakításához. A konzol vízszintes és függőleges elhelyezésben is használható. Elöl található a légbeszívó nyílások, hátul vezeti ki a hőt a konzolt. A szárnyak eltávolíthatók, így a konzolba is behelyezhetünk egy extra külső SSD-t, vagy Blu-ray meghajtót. Az oldalsó panelek alá „gyűjti össze” a konzol a bejutott port, így a játékos könnyedén kiszívhatja azokat. Morisawa Yujin a Sony vezető művészeti igazgatója szerint a konzolt az „öt dimenzió” jegyében alakították ki. Így a váza egy lekerekített téglatestre hasonlít. Bár a konzolt igyekeztek a lehetőségekhez mérten a legkisebbre alakítani, de a belső műszaki hardver és a megfelelő szellőzés okán a PS5 a legnagyobb Sony konzol lett.

A konzol elő- és hátlapján is található két-két USB port. Az egyik egy 2. generációs 3.1-es port, míg a másik 2.0-ás. Hátulján található továbbá az áramellátás, a HDMI-csatlakozó, és egy Gigabit Ethernet csatlakozó is a vezetékes internetnek.

Controller

A vezérlőt bár a korábbi DualShock controllerek alapján tervezték, új nevet kapott: DualSense. A fejlesztőktől és a játékosoktól gyűjtött visszajelzések alapján fejlesztették a controllert. Az analóg karok adaptívak, melyek erő-visszacsatolással vannak ellátva. Ennek jelentősége, hogy módosítják az ellenállást, illetve jobban érzékelhető a játékban például a nyíl kihúzása az íjból. A DualSense controller is a közösségi élményekre fókuszál, de a „SHARE” gombot „CREATE”-re nevezték át, mert tartalmat létre is lehet hozni, nemcsak megosztani. A beépített mikrofon segítségével tudnak a játékosok egymással beszélgetni.

A vezérlő színezése fekete-fehér, a fekete rész könnyedén lecsatlakoztatható. A fénysáv az érintőpad oldalára került. USB-C csatlakozással is rendelkezik, melynek köszönhetően gyorsan tölthető, de akár nagyobb teljesítményű fejhallgató is csatlakoztatható a controllerhez. A vezérlőn az akciógombok szimbólumai (X, kör, négyzet, háromszög) egészen pici méretben körbefut a controller burkolatán.

2022 augusztusában mutatták be a DualSense Edge nevű továbbfejlesztett controllert. Ez modulárisabb felépítésű, tehát több része is lecsatlakoztatható, cserélhető. Emellett több vezérlési lehetőséggel rendelkezik, például különböző bemenetek áthelyezésére. A controller 2023. február 23-án jelent meg. Hiába néz ki stílsusosan, az ár komoly visszatartó erő, hogy a kosarunkba tegyük, hiszen most is 95.000 forint körüli áron lehet kapni. Ennyit megközelítőleg nem kért el egy cég sem controllerért.

Későbbi modellek

PlayStation 5 Slim

Az új, vékonyabb kiadás 2023 novemberében jelent meg. Ez a modell nemcsak kisebb, de már az 1 TB-os SSD-t kapta meg, és mindegyik USB bemenet az új, 3.1-es csatlakozóval van ellátva. Ez a modell is lemezes és digitális formában jelent meg. A digitális változathoz külön lehet kapni lemezmeghajtót, ha később meggondolnánk magunkat. Beszerelhető, és ugyanúgy néz ki, mint a lemezes változat.

PlayStation 5 Pro

Egy évre rá, 2024 novemberében kijött a PlayStation 5 javított változata. Három fő komponensét fejlesztették a konzolnak. A GPU teljesítménye 45%-kal javult. „Mélytanulás” (Deep learning) alapon javítja a felbontást, ennek köszönhetően képes a konzol 4K-s felbontást 60 fps-ben megjeleníteni. A konzol 2 TB-s SSD-vel jelent meg, és csak digitális formában. Ugyanakkor a külön kapható lemezmeghajtó beszerelhető a konzolba. A konzol a PlayStation 4 játékokat is felskálázza 4K-ra.

A PlayStation 5 Pro a €799-es indulóárával minden idők legdrágább konzolja lett. Komoly felháborodás kísérte a rajongók körében az ár hírét, hiszen külön kell megvenni hozzá a lemezmeghajtót, ha valaki fizikai formában is gyűjti a játékokat. Technikailag is indokolatlannak tartották a magas árat, hiszen nem fejlesztették annyira a konzolt, ami ennyire felhajtaná az árakat. Ezzel szemben bejöttek a Sony számításai. A Sony elnöke, Totoki Hiroki elmondása szerint a PlayStation 5 Próval a hardcore rajongókat célozták meg, akik hajlandók kifizetni a nagyobb teljesítményért a magasabb árat. És hát kritikák ide vagy oda, nagy volt a kereslet a javított konzol iránt. Előrendelésben elfogyott, azóta is ritkaságszámba megy egy-egy eladó példány.

30. évfordulós kiadás

2024. december 2-án volt a PlayStation megjelenésének 30. évfordulója. Ennek emlékére a Sony kiadott egy 30. évfordulós kiadást a PlayStation 5 Slim-ből és Próból. A konzol teljesen az első konzol színében pompázik, valamint az eredeti logo díszeleg rajta. DualSense, DualSense Edge és PlayStation Portal is kijött eredeti PlayStation kiadásban.

Kiegészítők

A PlayStation 5 is kapott extra kiegészítőket. Az egyik nagy újdonsága a PlayStation Portal, mely lényegében a PlayStation 5 kézikonzolos változata. Segítségével PS5 játékkal játszhatunk bárhol, ha ugyanarra a netre csatlakoztunk, melyre a konzol van csatlakoztatva. A controller a DualSense Edge tulajdonságait kapta, a kijelző pedig 8” átmérőjű, 1080p és 60 fps megjelenítésre képes.

A másik említésre méltó kiegészítő a PlayStation VR2, mely PS4-re megjelent VR utódja. A szemüveg OLED kijelzős, 4K-s felbontásban jeleníti meg HDR minőségben a játékot. A szemüveg mellé járó controller a DualSense-nek megfelelő adaptív analóg karral rendelkezik, valamint 14 infravörös lámpával, mely pontosan követi a játékos mozgását. A vezérlő felülete ujjérintést is érzékel, melynek a játékban is hatással van. A sisakban négy kamerát helyeztek el, melyek élethűen követik a fej mozgását. Így az elődjével ellentétben a VR2-höz már nem szükséges külön kamera.

További előny a PlayStation 5 esetében, hogy előző PS konzolok kiegészítőivel is kompatibilis. Így használható az első VR, a PlayStation Move, vagy a PlayStation Camera.

Fogadtatás

A PlayStation 5 többségében kedvező fogadtatásban részesült. Méltatták a DualSense controller újításait, valamint remek választásnak tartották az Astro's Playroom játék előretelepítését, mely kiválóan mutatja be a vezérlő tudását. A PlayStation exkluzív játékokat, mint a Spider-Man Miles Morales és a Demon's Souls-t is dicsérték a kritikusok, ugyanakkor több nyitócímre lett volna szükség. A felhasználói felület gyors és könnyen kezelhető.

A konzol dizájnját ugyanakkor nem fogadta általános ováció. A kialakítása nem elegáns, ahogy a fekete-fehér színkontraszt nem nyerte el a kritikusok tetszését. A konzol a hatalmas mérete miatt túl sok helyet foglal, irreálisan nagynak mutatkozik a többi szórakoztató eszköz mellett. A 667 GB SSD tárhely meg már a PS5 megjelenésekor is kevésnek számított. Pozitívumként hozták fel ugyanakkor, hogy csendes és a hűtése megfelelő.

Eladás

A PlayStation 5 a chiphiány miatt nehézkesen indult a piacon. A Sony nagyjából 2022-ig számolt a készlethiánnyal. Ezt igyekeztek a skalperek kihasználni, és több ezer dollárért értékesítették a PS5-öt. A haszonlesőket megkerülve a Sony Európában kiterjesztette a PlayStation Direct programot, hogy konzolt kizárólag a játékosoknak adjanak el.

A Sony azt még meg tudta csinálni, hogy a konzol minden idők legnagyobb megjelenése legyen. A PS5 pár nap alatt meghaladta a PlayStation 4 első két heti 2,1 milliós eladását. Japánban is ígéretesen indult az első heti 118.082-es eladásával, amivel élen nyitott az ázsiai szigetországban. Az Egyesül Királyságban is a PlayStation 5 volt a legkelendőbb konzol a megjelenése után pár hónapig.

Ám ahogy elfogyott a nyitókészlet, úgy akadozott az eladás. A Sony, hogy enyhítse a hiányt, tovább gyártotta a PS4-et, hogy senki ne maradjon ki az újdonságokból. Így sokáig jelentek meg játékok az előző generációs konzolra is. A PS5 másfél év alatt érte el a 20 milliós eladást, és ahogy beindult a készletezés, úgy lendültek fel az eladások is. Alig egy év alatt megduplázódott az összeladás, a legfrissebb, 2025 februári adatok szerint a PlayStation 5 eladása 75 millió eladott példánynál jár.

És a jövő?

Talán most a legnehezebb megjósolni, hogy mi várható a jövőben. A Sony még nem tett hivatalos bejelentést a PlayStation 6-ra, és valószínű, hogy a cég is kivár még, hogy merre haladnak az események. Ezzel együtt a játékosok folyamatosan várják a fejlesztéseket, a minél hatalmasabb játékokat, ám ha arról van szó, hogy ezt meg kell fizetni… A PlayStation 5 Pro fejlesztése is sokkal visszafogottabb volt a PlayStation 4 Pro-hoz képest, az ára pedig mindennél magasabb volt. Azt gondolom, hogy a PlayStation 5 még egy pár évig kurrens konzol marad. Azért sem fog elavulni, mert nemrégiben volt hír, hogy a Sony nem gyárt több 8K-s TV-t. Tehát vélhetően a műszaki fejlődés üteme is lassulni fog. És azt gondolom, hogy ennek csak nyertesei lehetünk. Játsszunk a PlayStation 5-tel a lehető legtovább!

Kérdezd a fejlesztőt - Mario Kart World 2. rész

Forrás: Hivatalos Nintendo weboldal

Az első rész itt olvasható.

Mikor döntöttétek el, hogy a fejlesztés Nintendo Switch 2-re kerül át?
Sato: Yabuki hozta elő egy megbeszélésen 2020-ban. Ekkor volt már fogalmunk arról, hogy milyen specifikációja lesz a következő konzolnak, de eltartott egy ideig, amíg megkaptuk a fejlesztői példányokat. Addig az előzetes ismeretek alapján fejlesztettük a játékot.

Tehát a képzeleteteket kellett használni a fejlesztés során.
Sato: Amikor még Nintendo Switch-re fejlesztettünk játékokat, sokat aggódtunk azon, hogy megtaláljuk-e az egyensúlyt a tervek és a teljesítmény között. Természetesen a Nintendo Switch teljesítménye elegendő különböző játékok fejlesztésére, de ha mindent belezsúfoltunk volna egy hatalmas világba, amit akartunk volna, a 60 fps-es képfrissítés mindig csökkent volna. Szerintem a csapatban sok ember aggódott volna, hogy tudjuk-e tartani a képfrissítést. De amikor eldöntöttük, hogy áthozzuk a játékot Nintendo Switch 2-re, egyből éreztük, hogy minden aggodalmunk hóként olvad el. Most is emlékszem, mennyire örültem, amikor rájöttem, hogy még többet is kihozhatunk, mint amit eredetileg terveztünk.

A Nintendo Switch 2-re váltással olyat is meg lehetett valósítani, ami korábban nem volt lehetséges. De ez nem azt jelentette, hogy sokkal többet is kellett beletenni, mint korábban?
Ishikawa: De, így van. Természetesen a grafikának részletgazdagabbnak kellett lennie. De ahogy Sato-sannál, úgy nálam is megvolt az az érzés, hogy sokkal inkább megkönnyebbültem, semmint aggódtam volna. A tervezők a kezdetek óta mondták, hogy részletesebb grafikát akarnak csinálni, és én tudtam, hogy ezt már el tudjuk érni. Például az a fejlesztőcsapat, mely a terepet alkotta, sokkal boldogabb volt, mert például több fát tudtak a pályán elhelyezni, ami kulcsfontosságú volt, mert így tudtunk a világnak egy természetesebb megjelenést kölcsönözni.

Valóban, a fák tényleg gondoskodnak arról, hogy a környezet természetesebb hatást keltsen. A pályák a játékban valóban egy hatalmas világban elszórva vannak elhelyezve. Hogyan döntöttétek el az elrendezést és a környező táj tervezését?
Ishikawa: Jikumaru-san rajzolta meg a világtérképet, hogy megbeszéljük az elrendezést. Először az égtájak alapján helyeztük el a pályákat a térképen, majd megteremtettük a környezetet. Például nyugat felé haladva a klíma egyre szárazabb, ezért akartuk a Mario Kart 7-ből a Shy Guy Bazaar pályát ebbe a környezetbe helyezni, és talán a Desert Hills pályát mellé. Majd északkelet felé haladva gondoltuk, hogy ez a régió lehetne hidegebb. Tájegységként kerültek ide a meredek, hófödte hegycsúcsok, itt kialakíthatnánk egy olyan pályát, ahol a hegy csúcsán lehetne versenyezni. Amikor a különböző éghajlati viszonyokhoz terveztük a pályákat, próbáltunk kreatívak lenni. Azt akartuk, hogy a pályákat összekötő útvonalak kapcsolódjanak egymáshoz, így a környezet melyen áthaladunk, észrevétlenül változnának.
Jikumaru: Mivel minden pályának saját ismertetőjegye van, ezért igencsak nehéz volt ezeket összekapcsolni. Úgy kellett a pályákat elhelyezni, hogy úgy illeszkedjen a környezetébe, hogy ne veszítse el a karakterisztikáját.
Ishikawa: Emlékszem, a terepért felelős csapat vezetője arra kért minket, hogy vegyük figyelembe a kontextust. Minden pálya egy egyedi, saját koncepció köré épül, így ha a pályák közti környezet üres maradna, úgy tűnne, mintha a világ darabokra lenne osztva. Ezért volt fontos egy kontextus kiépítése, ahol a különböző elemek természetes módon kapcsolódnak egymáshoz, miközben a pályák közti különbséget érzékeltetve okoz meglepetést. Például érdekesnek tűnt számunkra, hogy a Mario Bros. Circuit pálya egy széles úton menjen végig, mintha a 66-os úton vezetnél. A táj fokozatosan kopárabb lesz, miközben a messzeségben feltárul a Monument Valley, és az út, mely végül egy nagyvárosba vezetett. Az akartuk, hogy a játékosoknak még azelőtt legyen olyan érzése, hogy egy másik helyre kerültek, mint ahogy tudatosodna bennük. Ezért át kellett gondolnunk, hogy hova tegyünk a látványosságokat, nevezetességeket, hogy úgy érzékeltetessék a környezet változását, hogy az ne legyen annyira feltűnő.

Forrás: Hivatalos Nintendo weboldal

Értem. Szóval elég nehéz volt a megfelelő pályákat az új világba elhelyezni. Hogy írtad meg a hangulathoz illő háttérzenét?

Asahi: Először a pályákhoz írtuk meg a zenét, ahogy mindig, majd azon gondolkodtunk, hogy mit tegyünk a pályán kívüli utakkal. Két különböző zene mellett döntöttünk, attól függően, hogy hol van épp a játékos. A Knockout Tour Mode-ban egyszerűen megpróbáltuk összekapcsolni a pályák témáit. De a kivitelezés nem működött jól. Furcsának tűnt, mivel a különböző számoknak különböző tempója és ritmusa van. Ezért úgy döntöttünk, hogy keresünk egy módot, hogyan tudjuk lezárni az egyes pályák témáját, annak ellenére, hogy a pályákat útvonalak kötik össze. A videojátékok zenéi gyakran ismétlődnek, ebben a játékban is ugyanaz a zene szól folyamatosan, ahogy körbemész a pályán. De a Knockout Tour-ban a zene a végére vált, ahogy közeledünk a következő pályához, hogy a téma megfelelően véget érjen. Minden pályatémához új bevezetőzenét is készítettünk, ami mindig röviddel azelőtt indul el, ahogy eléred a kaput, így a feszültség fokozódik. Ahogy behajtasz a kapun, a zene átvált az adott pálya témájára. Ennek ismétlése olyan érzést kelt, mintha egy egyveleg szólna élőben, így teljesen elmerülsz az élményben.

Milyen zenét terveztetek az olyan játékmódokban, mint a “Free Roam”, ahol az útvonal nincs meghatározva?
Asahi: Az olyan játékmódokban, mint a “Free Roam”, rengeteg zenét írunk, és úgy programozzuk a játékot, hogy a pályának megfelelő zenét automatikusan válassza ki. A fejlesztés során ezt zenegépnek neveztük el. Ehhez a Super Mario és Mario Kart játék zenéit újrahangszereltük.

Azt tudom, hogy nemcsak újrahangszereltétek a klasszikus dalokat, hanem módosítottátok a zene kiválasztásának és lejátszásának mechanizmusát is. Végül hány zenét adtatok a zenegéphez?
Asahi: Körülbelül 200 dalt. Ezek mind teljesen új hangszerelést kaptak, élő felvételeket is készítettünk. A zenei műfajok széles skáláját használtuk, zeneszerzéskor. Szerintem sokan élvezni fogják a zenét, akár felismerik az újraírt zenét, akár nem.

Tehát ebben a hatalmas világban nemcsak a pályák vannak összekapcsolva, hanem az időjárási viszonyok is változnak, hogy a nappalok és éjszakák is, igaz?
Ishikawa: Pontosan. Amikor a fejlesztők megkapják a lehetőséget, hogy egy ilyen hatalmas új tartalommal teli világot alkossanak, gyorsan felébreszti bennük a kalandvágyat. Teljes mértékig tisztában vannak azzal, hogy ez sokkal nagyobb mennyiségű tartalommal is jár, amivel dologzni is kell. Gondolkodnak például, mi lenne például, ha a napszaknak megfelelően változna a táj… Vagy mi lenne, ha egy olyan világot alkotnánk, amely úgy nézne ki, mintha hús-vér emberek élnének ott… Úgy gondoltuk, hogy ez annyira jó lesz, és annyira érzelemmel telivé teszi a játékot, hogy ez vezetett ilyen tervekhez.

Forrás: Hivatalos Nintendo weboldal

Jikumaru: De ezt nagyon sok megbeszélés követ. Azon tanakodtunk, hogy van-e tényleges haszna az a napszak- és az időjárási körülmények váltakozásának.
Ishikawa: Így van, hatalmas munka volt, hogy egy ilyen hatalmas világban állandóan váltakozzon az napszak- és az időjárási körülmények. Tudtunk, hogy őrület lesz. (nevet) Még azt is fontolgattuk, hogy feladjuk.
Sato: De a napszak- és az időjárási körülmények váltakozásának vonzereje győzött. De aztán ki kellett találni a legjobb módját, hogy ezt beépítsük a játékba.
Yabuki: A pályák tervezésének szempontjából, ha a napszak és az időjárás fix, könnyebb létrehozni egy pályát a legtisztább körülmények között. De még a legkisebb fényerő- és fény szögének változásai esetében is több lehetőséget kellett ellenőrizni és megfelelően alkalmazni. Tehát mindenki örült annak, hogy többet tudtunk most megvalósítani, de számos más problémával szembesültünk az alkalmazása során.
Ishikawa: Igen, még annál is rosszabb volt, mint amit elképzeltünk. (nevet) De a grafikusok valami nagyon szépet alkottak belőle. Lelkesen dolgoztak azért, hogy megvalósítsák a terveket, számos ember támogatását elnyerve.
Sato: A programozók amiatt is aggódtak, hogy működjenek együtt egy ilyen hatalmas mennyiségű tartalmon. Tudtuk, mit akarunk elérni, de nagy kihívás volt, hogy ezt hogyan tegyük meg. Úgy gondoltuk, hogy lehetséges lenne, ha kitalálnánk a fejlesztés egy új módját, ami munkát takarít meg nekünk.

Értem. Tehát megváltoztattad a programozási munkafolyamatot, hogy kezelni tudd a hatalmas mennyiségű tartalmat. Ennek eredményeként érezheted az idő múlását, miközben autózol, láthatod a táj természetes változását.
Jikumaru: Ezt úgy terveztük meg, hogy egy nap a játékban körülbelül 24 perc alatt telik el. Így érezhető igazán a körülmények váltakozása, mert gyorsabban múlik, mint a való életben. De az idő nem egyenletesen telik, nem igaz?
Ishikawa: Először megcsináltuk, hogy az idő múlásával ég színe fokozatosan váltakozzon, de sok esetben együtt vizsgáltuk az időt és a tájat. Például azt akartuk, hogy a játékosok éjszaka is felfedezzék a sivatagot. Azt szerettük volna, ha a játékos ténylegesen megéli a helyszínt, nem akartuk, hogy az idő egyenletesen teljen. Mert akkor a játékosok talán átmennek különböző helyszíneken az este és éjszaka közötti meglehetősen unalmas pillanatokban. Amikor ezt megbeszéltem a programozókkal, elhatároztuk, hogy a nap legvonzóbb pillanataira koncentrálunk, és jelentősen lerövidítjük a nappalok és az éjszakák közti átmenetet.
Yabuki: Ahelyett, hogy az idő úgy múlna, mint a valóságban, fontosabbnak tartottuk, hogy az idő múlása támogassa a játékmenetet. Ami az időjárás változását illeti, néha esik az eső, néha havazik, vagy egy villámcsapást követ hirtelen időjárás-változás. Ezeknél is arra gondoltunk, milyen maradandó benyomást kelteni a játékosokban, milyen hatást válthatnánk ki belőle vezetés közben. Háttérzene gyanánt sok különböző korábbi Super Mario játék zenéjét használtuk fel, és ezek külön vidám autós hangszerelést kaptak, ami szerintem plusz élményt nyújt majd a játékosoknak.
Asahi: A zenegép funkciónak köszönhetően, ahogy a Bowser’s Castle pálya felé mész, közben a Bowser’s Road zene szól a Super Mario 64-ből, vagy éjszaka utazol, miközben szól a Rainbow Road téma a Super Mario Kart-ból. Napközben különböző vidám dalokat hallhatsz. Este és éjszaka a hangszerelés valamivel nyugodtabb. Felvettünk egy zenekari hangszerelést a Mario Kart DS végefőcímzenéjéhez egy olyan stílusban, ami illik az új játékhoz. Én személy szerint meghatódtam, amikor éjszaka hallottam a játékban. Anélkül is élvezhetők ezek a zenék, hogy felismernénk, honnan származik, de szerintem, ha valakinek szép emlékei vannak a különböző Super Mario játékokról, egyfajta nosztalgia-hullámot fog átélni, amikor ezeket a dalokat hallgatod autózás közben.

Forrás: Hivatalos Nintendo weboldal

Értem. Szóval a kreativitásodnak széles tárházát kellett felhasználni ehhez az összekapcsolt világhoz. Kétségtelen, hogy sok új játékelem került a játékba. Mesélnétek arról, hogyan jöttek ezek létre?
Jikumaru: A Mario Kart sorozat az évek soroán komoly hangsúly fektetett a driftelésre, ezért mindig is ügyeltünk arra, hogy a pályákon sok kanyar legyen. De mivel ebben a játékban egy összekapcsolódó világban haladunk végig, gondoskodnunk kellett arról is, hogy ne csak az legyen szórakoztató, hogy bevesszük a kanyarokat, hanem az egyenesben való vezetés is.

Az egyenesben való vezetés? Ezt hogy csináltátok meg?
Jikumaru: Például amikor A-pontból B-pontba megyünk, először sok kanyart tettünk, ahogy eddig is csináltuk. De a túl sok kanyarral könnyen szem elől veszíthetjük az úticélt. Így aztán problémás lesz A-pontból B-pontba eljutni. Ahogy említettük, nem kellemes sokáig egyenesben vezetni. Rájöttünk arra, hogy hiányzik valamiféle játékmechanika az egyenes utakhoz, így kitaláltunk néhány olyan új elemet, mint a falon vagy a korláton való vezetés. Ezeket az új funkciókat csapaton belül gyorsan trükköknek neveztük el.

Forrás: Hivatalos Nintendo weboldal

Forrás: Hivatalos Nintendo weboldal

Yabuki: Ha mindenhol csak egyenes út lenne, minden ugyanolyannak tűnne.
Jikumaru: Azt gondoltuk, hogy egy ilyen hatalmas világban kár lenne csak egyenes vonalban vezetni. Ekkor találtunk egy tippet egy könyvben: “A gördeszkások végtelen lehetőséget teremtenek egy városban egyetlen fával.” A trükkök sok lehetőséget nyithatnak meg, akár fal mellett, akár egy földúton. Tetszett nekünk, hogy a játékosok más módon versenyezzenek, és a fantáziájukra is hatással lenne. Ezért gondoskodtunk a játékmenet változatosságáról. Olyan extrém sportok inspiráltak minket az olyan trükkök, mint a falon vagy a korláton való utazás kivitelezéséhez, mint a gördeszkázás, snowboarding vagy a BMX.
Yabuki: Szerintem ezek a trükkök megragadják majd a játékosok képzeletét. Azt gondolják: “Hadd hajtsak fel arra a falra” vagy “Használom azt az oszlopot” vagy “Áthajthatok azon a korláton vagy nagyfeszültségű vezetéken?”

Értem. De ahogy a játékosoknak több lehetőséget adsz, olyan pályákat is kell tervezni, amikbe ezek beilleszkednek. Hány pálya van a játékban?
Yabuki: Ebben a játékban nemcsak a pályákon versenyzel, hanem a pályák közötti utakon is. Olyan, mintha a világ minden táján versenyeznél, és az összeadod az összes variációt, könnyen túllépnénk 100-at.

Várj egy kicsit, Yabuki-san… De korábban nem azt mondtad, hogy nem a tartalom mennyiségének növeléséről van szó?
Mindenki: nevet
Yabuki: Minden most egy hatalmas összekapcsolódó világ van, nehéz közvetlen összehasonlítást tenni az előző játékokkal. De a hozzáférhetőség és a szórakozás iránti törekvésünkben ebben az új, hatalmas világban jelentősen megnőtt a tartalom mennyisége grafika, programozás, zene és létrehozandó tartalom tekintetében. Ennek eredményeképp a játékmenet változatosabb, mint valaha.

A játék, mely forradalmasította a műfaját

Tudjuk jól, hogy verekedős játékok a kezdetektől léteztek. Ezek főleg árkád gépeken élték virágkorukat, hiszen verekedős játékot is valóságos közösségi élmény még nézni is, nemhogy játszani. De nem volt olyan játék, mely oly módon forradalmasította a műfajt, mint a Street Fighter II.

Van az úgy, hogy egy játék annyira hatalmas, hogy lehetetlen elfogultság nélkül beszélni róla. Egyszerűen jelzőkkel kell ellátni, hogy beszélni tudjunk róla. Ugyanez a helyzet a Street Fighter II-vel is. A Capcom verekedős játéksorozatának első része nemcsak "hát el kell kezdeni valahol" érzését adja, hanem világosan megmutatja, hogy ez verekedős játékok egy olyan műfaj, mely csak bizonyos technikai fejlettség mellett működik igazán jól. Ezért van az, hogy a 16-bites konzolok korában élte ez a műfaj a virágkorát. Ekkor voltak a konzolok, számítógépek technikailag alkalmasak az igazán jó verekedős játékok kivitelezése, ezért van az, hogy a Street Fighter II és a Mortal Kombat sorozat az, ami új szintre emelte ezt a műfajt.

Bár nem ez volt a fejlesztői csapat első kísérlete a verekedős játékok műfajában, de messze ez volt a legjelentősebb, mely alapot szolgáltatott a későbbi játékainak, és a verekedős játékok nagyrésze is erre épül. A nyolc választható karakter forradalmi volt 1991-ben, ahogy a kombórendszer is köztudottan véletlenszerű funkcióként indult útjára.

A Street Fighter II másik komoly újdonsága, hogy frissítésekkel tartották hosszú éveken át életben a sorozatot. Mint például a főellenségek játszható karakterek lettek, gyorsabb lett a játék, szebb lett a grafika, újabb karakterek kaptak helyet, ahogy a "Szuper Kombó" is egy későbbi játékban kapott helyet.

Végül a Super Street Fighter II Turbo volt az, amiben a legtöbbet hozták ki a játékból. Nem is számított senki új kiadásra, ám a Capcom 2017-ben egy váratlan húzással újra elővette a sorozatot. Az Ultra Street Fighter II: The Final Challengers rajzfilmhatású karaktereivel és realisztikus harctereivel egyszerre keltett nosztalgikus érzést, és aktualizálta a játékot. Ez a kiadás ugyan megosztja a rajongókat, de az minden kétséget kizáró, hogy a Street Fighter II az a játék, ami nemcsak generációkra határozta meg a verekedős játékokat, de generációk rajonganak érte a mai napig.

Sonic the Hedgehog (Mega Drive)

Megjelenés Sega Mega Drive Japán: 1991. július 26. Amerika: 1991. június 23. Európa: 1991. június 23. Wii Japán: 2006. december 2. Amerika: 2006. november 19 Európa: 2006. december 8. Fejlesztő: Sonic Team Kiadó: Sega Műfaj: Platform Játékmód: 1 játékos Ár: 800 Wii pont Platform

Bár a Sega már 1986-ban belépett a konzolpiacra, 1991-ig kivárt a mascot-jával. Valószínűleg saját jogán akarta a cég magát ismertté tenni, ám azzal, hogy a Master System nem volt valami sikeres kénytelen-kelletlen be kellett látniuk, hogy nekik is szükségük van egy kabalára, amiről megjegyzi magának a céget a videojátékos közösség.

Utána viszont kabalájuk sebességével nőtt a Sega ismertsége! Sonic hozta meg a cég számára azt, hogy méltó kihívója lett a Nintendónak. És hála istennek, semmi másban nem másolta a kiotói cégóriást! Sonic ugyanis semmiben nem hasonlít Marióra, a Sega teljes mértékig egy saját világot alkotott. Ezzel saját jogán versengett Marióval, és meg kell hagyni, sokáig kiélezett volt a verseny. Nézzük is meg, honnan indult a nagy rivális, Sonic kalandja.

Nemcsak azért volt Sonic Mario méltó kihívója, mert nagyszerű játékkal lépett be a videojáték piacra, hanem mert a saját világával legalább annyi újdonságot mutatott be a gamereknek, amivel legalább annyira kinyitotta a lehetőségek tárházát, mint a Nintendo. A nagy sebesség legalább akkora szabadságérzetet adott, mint ahogy Mario meghódította a fellegeket. A Sonic the Hedgehog egyszerű, de nagyszerű mivoltára utal az, hogy a sündisznónak valójában nincs sok képessége: Nagyon gyors volt, magasra ugrott és tudott gurulni. És ez elég volt, hogy az egész játékot végigjátsszuk. Ám ez természetesen nem minden. A pályatervezéssel gondoskodtak a fejlesztők arról, hogy nem elég birtokolni a képességeket. Tudni is kell használni őket! A pályák zseniális és trükkös kivitelezése adja meg a játék egyediségét, egyben nehézségét. A játék hat világból (vagyis zónából) áll, mindegyik három részre van osztva. Mindegyiknek saját témája, tája van, melyet sajátosságai nemcsak megkülönböztethetővé teszik az egyes zónákat, hanem az abban rejlő lehetőségeket kihasználva más és más nehézségekkel találkozunk.

És ez nagy különbség az addig megjelent Mario játékokhoz képest. Mert bár a Mario játékok különböző világai és különböző tájakon, környezetben játszódnak, itt-ott más ellenségek bukkannak fel. De a környezet kevésbé válik el egymástól, így a Mario képességeit kis túlzással ugyan, de ugyanúgy kell használni az egész játék során. Ehhez képest a Sonic the Hedgehog-ban sokkal jobban elkülönülnek egymástól a zónák. Sokkal inkább kijönnek a sajátosságai, ami azt is hozza magával, hogy Sonic képességeit mindegyik zónában másképp kell használni. Minden egyes zónában valami más vár ránk, valami teljesen új, amivel korábban nem találkoztunk. Ebben rejlik a játék igazi kihívása.

Mindegyik zóna végén megütközünk Dr. Robotnikkal. Mindig másképp támad ránk, és nekünk is mindig más módon kell őt megölni. Az egyes pályák végén, amikor megpörgetjük a táblát, lehetőségünk van beugrani a rejtett hatalmas gyűrűbe. Itt nemcsak extra gyűrűket gyűjthetünk, hanem itt szerezhetjük meg a hat Chaos Emerald-ot is. A gyűrűkről a pályákon se feledkezzünk meg! Nemcsak azért érdemes gyűjteni, mert ha összegyűjtünk belőle 100-at egy élettel gazdagszunk (ennyi Nintendós utalást megengedhet magának a Sega), hanem mert ha megsebződünk, az összes gyűrűt elveszítjük. Így a gyűrűk mennyisége azt is mutatja, milyen sokáig tudunk sebződés nélkül játszani. És mivel elszórva találhatók gyűrűk a pályákon, kijelenthetjük, hogy ha összegyűjtünk 100-at, megérdemeljük az extra életet. Ha pedig végigmentünk mind a hat világon, jön a Final Zone, vele együtt a végső összecsapás Dr. Robotnikkal.

És utána kiszabadul minden foglyul ejtett állat. A játék változatossága, színes, élénk grafikája tesz arról, hogy generációk rajongjanak a játékért, és ma ugyanazzal a lelkesedéssel játsszunk vele, mint aktualitásakor. A pályák pedig nemcsak hosszúak, de olyan szinten részletgazdagok, amivel kitűnik a 16-bites játékok közül. A Sonic Team hamar kialakította a saját stílusát, ami grafikailag a mai napig egyedivé teszi a Sonic játékokat. Zenéje pedig legalább annyira egyedi, emblematikus, könnyen felismerhető mint a Mario játékoké.

Bár Sonic nem gyakorolt akkora hatást a videojáték-iparra, mint Mario, bőven megvannak az erényei, amik játékra ösztönözhetnek. Az elején ugyan meglehetősen könnyű, utána viszont fokozatosan nehezedik. A pályák hatalmasak, a változatossága pedig biztosan többszöri végigjátszásra fog inspirálni.

Grafika: 9/10 Játszhatóság: 10/10 Szavatosság: 8/10 Kihívás: 9/10 Zene / Hang: 9/10 Hangulat: 9/10 + Csodálatos, részletgazdag grafika + Változatos, egyre nehezedő pályák + Emblematikus zenék + Magával ragadó hangulatvilág – Mai szemmel talán rövid 89%

Kérdezd a fejlesztőt - Mario Kart World 1. rész

Ez az interjú a hivatalos Nintendo weboldalon található interjú magyar nyelvű fordítása. Nem hivatalos fordítás, teljesen saját munka. A fordítás a holland változat alapján készült, majd az angollal összevetve készült el a végleges változat. A japán nevek keleti (a magyaréval megegyező) sorrendben olvashatók.

A "Kérdezd a fejlesztőt" egy interjúsorozat, ahol a Nintendo fejlesztői mesélnek a termék fejlesztéséről és egyéb sajátságos részletekről, ami felmerült. Ebben a 18. részben a Mario Kart World fejlesztőivel beszélgetünk, mely a Nintendo Switch 2-vel együtt jelenik meg 2025. június 5-én.

Akik válaszolnak:

Forrás: Hivatalos Nintendo weboldal

• Yabuki Kosuke: Producer, szórakoztatási tervezés és fejlesztési részleg
• Sato Kenta: Szórakoztatási tervezés és fejlesztési osztály, 9-es számú gyártási csoport
• Ishikawa Masaaki: Szórakoztatási tervezés és fejlesztési osztály, 9-es számú gyártási csoport
• Jikumaru Shintaro: Szórakoztatási tervezés és fejlesztési osztály, 9-es számú gyártási csoport
• Asahi Atsuko: Szórakoztatási tervezés és fejlesztési osztály, 9-es számú gyártási csoport

1. rész: A sorozatot magasabb szintre emelni

Mindenekelőtt bemutatkoznátok röviden?
Yabuki: Üdv, Yabuki Kosuke vagyok, a Mario Kart World producere. A Mario Kart Wii óta dolgozok a Mario Kart sorozaton. Én voltam a Mario Kart 7 és a Mario Kart 8 rendezője és a Mario Kart 8 Deluxe óta producerként dolgozok a sorozaton. Utána az ARMS-on dolgoztam producerként.
Sato: Üdv, Sato Kenta vagyok, a programozási igazgató. Ennek a játéknak elsősorban a technikai részlegének vezetője voltam. A Mario Kart 8 óta programozója vagyok a Mario Kart sorozatnak. Emellett rendezőként dolgoztam az ARMS sorozaton és én feleltem a Wii Sports sorozat programozásáért. Leginkább azokon a játékokon dolgozok, melyek fő célja, hogy mindenki élvezze a játékot.
Ishikawa: Üdv, Ishikawa Masaaki vagyok, a művészeti rendező. Én voltam a játék vizuális irányításáért a felelős. Korábban a Mario Kart DS és Mario Kart 7 karakterdizájnereként is dolgoztam, aztán én voltam a Mario Kart 8 és az ARMS művészeti vezetője.
Jikumaru: Üdv, Jikumaru Shintaro vagyok. Én vezettem a tervezői csapatot, és a játékmenet tervezéséért voltam felelős. A Mario Kart 8 és az ARMS óta vagyok a csapat tagja.
Asahi: Üdv, Asahi Atsuko vagyok. Ennél a játéknál én voltam a zenei rendező, a dalok hangszereléséért feleltem. Én csináltam minden munkát, ami a háttérzenéhez kapcsolódik. A Mario Kart 8 óta dolgozok a sorozaton. Aztán írtam zenét a Super Mario Maker 2-höz és dolgoztam az ARMS hangjának rendezésén is.

Köszönöm! Yabuki, kezdhetnénk azzal, hogy mesélsz erről az új játékról, Mario Kart World-ről?
Yabuki: Természetesen! A Mario Kart World az első játék a sorozatban a Mario Kart 8 Deluxe óta, ami körülbelül nyolc éve jelent meg. A játék egy nagy, összekapcsolt világban játszódik. A versenyek mellett, ahogy az előző játékokban is, három kört mész egy pályán, tudsz különböző utakon is versenyezni, melyek összekötik a pályákat. Magad is bekapcsolódhatsz a Knockout Rallyba, mely az egész világon végigmegy. Ebben a világban magad is megtapasztalhatod a környezet változását. Elég csak arra gondolni, ahogy nappalról éjszakára vált és az időjárási körülmények megváltoznak, például elkezd esni az eső vagy havazni. A versenyzés mellett van Free Roam mód, ahol az összekapcsolt világban arra mehetsz, amerre csak szeretnél.

Forrás: Hivatalos Nintendo weboldal

Tehát a különböző pályák össze vannak kapcsolva. Mesélsz arról, hogyan kezdődtek a fejlesztési munkálatok?

Yabuki: Már a Mario Kart 8 Deluxe fejlesztésekor azon gondolkodtunk, hogyan fejlesztenénk a következő Mario Kart játékot és 2017. márciusában elkezdtünk a prototípuson dolgozni. Azon év végén kezdődtünk el hivatalosan a projekten dolgozni. Úgy éreztem, hogy a Mario Kart 8 Deluxe-ban tökéletesítettük azt a formulát, hogy a játékosok különböző pályákon versenyeznek. Ezért akartuk, hogy a játékosok ezúttal egy nagy világban versenyezzenek. Elkezdünk megtervezni a világtérképet, mint ezt itt.

Forrás: Hivatalos Nintendo weboldal

Ezt nézve könnyen megérthető, hogyan van a világ összekapcsolva. Ha jobban megnézzük, láthatjuk, mennyire részletesen van megtervezve.
Yabuki: A nagyobb sűrűségű területeken olyan pályák találhatók, mint például a Mario Circuit és a Bowser’s Castle az előző Mario kart játékokból. Az előző játékig a pályák egymástól különálló, független elemek voltak, de ezúttal egy ilyen térképet fejlesztettünk, mert egy világként össze lesznek kötve a pályák. Ahelyett, hogy egyszerűen több tartalmat és több pályát adtunk volna hozzá, ebben a játékban az egész koncepciót meg akartuk változtatni, és a játékosokat egy nagyobb világba helyezni.

Érdekel a cím. Mindig is Mario Kart World volt a cím a Mario Kart 9 helyett?
Yabuki: Ha az lett volna a szándékunk, hogy több pályát adjunk a játékba, akkor szerintem Mario Kart 9-nek hívtuk volna. De ezúttal nem ez volt a megközelítésünk. A sorozatot egy magasabb szintre akartuk emelni. Ezért döntöttünk úgy, hogy nem adjuk hozzá a számot a cím mellé, hanem egy teljesen új címet adunk neki: Mario Kart World. A "MARIO KART WORLD" már a fejlesztés kezdeti szakaszában koncepciós rajzokban szerepelt.

Forrás: Hivatalos Nintendo weboldal

Ó, igen, látom is, oda van írva. Ha már ezt a nevet használtátok, akkor már a kezdetektől fogva tudnotok kellett volna, hogy ezt akarjátok kihozni a játékból. Honnan jött az ötlet, hogy az egész világot összekapcsoljátok?
Yabuki: A korábbi Mario Kart játékokban, ha teljesítesz egy pályát, akkor átmész a következő pályára. Azt gondoltam, hogy a jelenlegi technológiával gond nélkül megvalósítható, hogy pályáról pályára autózzunk és egy hatalmas világot hozzunk létre. Ezt szem előtt tartva nekiláttunk egy újfajta Mario Kart tervezésének. És akkor kezdődtek a problémák (nevet)

Szóval egy fáradságos utazás kezdődött el. (nevet) Kíváncsi vagyok, hogy a többiek hogy élték meg ezt az utazást. Mit gondoltatok, amikor először hallottátok a koncepciót?
Sato: A kezdetektől dolgoztam a Mario Kart World projekten. Akkoriban több olyan játék is megjelent, mely egy hatalmas környezetben játszódott. Láttam és hallottam, hogy mennyire nehéz ezeket a játékokat fejleszteni. Éreztem a nyomást és azon tűnődtem, hogy ezt a Mario Kart-ban is meg tudjuk csinálni. Azt a kezdetektől fontosnak tartottuk, hogy a Mario Kart 60 fps-ben jelenjen meg. A többjátékos móka osztott képernyőn is lényeges eleme a játéknak. Lelkes voltam, ugyanakkor tudtam, hogy nehéz lesz.
Ishikawa: A Mario Kart 8 fejlesztésekor is az irányításért voltam felelős. Azáltal, hogy akkoriban váltottunk HD-ra, fantasztikus lehetőségünk nyílt arra, hogy részletgazdagabb pályákat és több karakterekt alkossunk meg. Ezenfelül DLC formájában tudtunk jeleneteket a The Legend of Zeldából és Animal Crossingból hozzáadni. Szóval megvolt bennem az az érzés, hogy mindent elértünk, amit akkoriban akartunk. Azután hallottam, hogy Yabuki egy olyan Mario Kart-ot fejlesztene, mely egy nagy világban játszódik, amit igencsak érdekesnek tartottam. Addig a Mario és karaktereinek világát különböző pályákon keresztül tudtuk kifejezni. Egy nagy világgal ezt a környezetet új módon tudtuk elképzelni, és ebben nagy lehetőségek voltak. Amikor hallottam a koncepcióról, a lelkesedésem felülkerekedett a nehézségekkel kapcsolatos aggodalmaimon. Bizonyos értelemben akkor kezdődtek a problémáink (nevet)
Jikumaru: Én is azt éreztem, hogy a Mario Kart 8 Deluxe-szel a formulát tökéletesítettük, ami egy olyan Mario Kart játékhoz kell, ahol minden pályát külön kell játszani. Ennek fényében fejlesztői szempontból úgy tűnt, hogy egy olyan Mario Kart játék, ahol egy összekapcsolt világban játszhatsz, minden nehézséget megért. De néha csalódnak a játékosok, ha egy folytatásban túl sok változtatás van. Mint a játékmenetért felelős személy, úgy éreztem, hogy első lépésként az a feladatunk, hogy kitaláljuk, hogyan tegyünk több elemet az új játékba ahhoz, hogy az élvezetesebb legyen a veterán Mario Kart játékosok számára.

Asahi-san, biztos voltak ötleteid a zenével kapcsolatban. Mit gondoltál a nagy világról?
Asahi: "A különböző pályák egy nagy világban összekötve… Hogy fogom én ezt megvalósítani?" Ez volt az első gondolatom. Addig a pályáknak írtam különböző zenéket, figyelembe véve az időjárást és a napszakot. De most minden össze van kötve, és bármerre lehetett menni, sokkal több dolgot kellett számításba venni. Sokkal több háttérzenére volt szükségünk, hogy a pályák közti részt kitöltsük. Mivel a játékosok különböző utakon járhattak és különböző sebességgel vezethenek, abból kellett kiindulnunk, hogy a zeneszámok közti átmenet különböző időpontokban történik. Azt gondoltam, soha nem fejezzük be a fejlesztést, ha úgy írom meg a zenéket, ahogy az előző játékokban. Aggódtam, hogy meg tudjuk-e ezt csinálni.

Értem. Úgy tűnik mindenkinek volt olyan érzése, hogy ez egy nagy irányváltás lesz a Mario Kart sorozatban. Pontosan miket tartottatok szem előtt, amikor ezt az új játékot terveztétek és fejlesztettétek?
Yabuki: Azért, mert egy egymással összekötött világon dolgozunk, nem volt okunk, azokon is változtatni, melyek mindig is fontosak voltak a Mario Kart sorozatban. Miközben szerettük volna megtartani a szórakozást a családdal és a barátokkal, mélységet is szerettünk volna adni a játékmenetnek, hogy lehetőséget adjunk a játékosok számára, hogy megmutassák a képességeiket az online versenyeken.
Jikumaru: Azt gondolom, hogy a sorozat rajongói egy ismerős sorozattal akartak játszani, és szerettük volna, hogy ez így is maradjon. Ebben a játékban a játékosok számos új technikát használhatnak, például a falakon és síneken vezethetnek. De gondoskodtunk arról, hogy a megszokott élményben is részed legyen csak az alap irányításokkal így nem kell feltétlen használni az új technikákat. Azzal a céllal valósítottuk meg és módosítottuk a funkciókat, hogy a korábbi Mario Kart játékok legjobb elemeit összegyűjtsük. A fejlesztés során Yabuki mindig ezt mondta: "Nos, így csináltuk az előző játékban." Mintha ez lett volna a szlogenje. (nevet)
Yabuki: Mivel egy összekapcsolt világ volt, újra kellett gondolnunk a funkciókat. Sokat vitáztunk arról, hogy az előző játékok funkciói maradjanak meg, vagy változzanak meg.
Sato: Ezúttal eszközöket is megújítottuk, amikkel fejlesztettük a játékot. Szóval minden, maga a programozási rendszer is teljesen újra lett építve. Yabuki ragaszkodott ahhoz, hogy ne csak a programokat és az eszközöket építsük teljesen újra, hanem hogy ezek ugyanazt a minőséget produkálják, mint az előző játékokban.
Yabuki: Biztos, hogy nem volt könnyű feladat. Gyakran mondtam: "Nem ugyanazt érzem, mint korábban, amikor játszom." (nevet)
Mindenki: nevet
Ishikawa: Másfelől a játék dizájnját is alaposan átterveztük. A Mario Kart 8-ban olyan járművekkel tudtál versenyezni, melyek légpárnás hajóvá alakultak át. Ezért döntöttünk egy futurisztikus, fejlett dizájn mellett. Mivel most a világ minden táján versenyzünk, egy kalandot akartunk közvetíteni ezzel a játékkal. Még egy hatalmas világban is egy vibráló, élettel teli légkört akartunk megteremteni, mely szórakozásra hívja a játékosokat. Arról is beszélgettünk, ugyan tudnánk a Super Mario Kart, a sorozat első játékának hangulatát visszahozni. Ezen megbeszélések alkalmával a csapat egyik tagja előállt a "játékos" témával. A témán felbuzdulva egy kaotikus közeget hoztunk létre, ahol bármi megtörténhet. Tehát egy eleven, zajos környezet, ahol sok játékos közel egymáshoz harcol az első helyért.

Megjegyzés: A "játékos"-nál nem a gamerre utalnak, hanem a játékos lelkű emberre.

A Super Mario Kart-nál valóban az volt a benyomásunk, hogy a versenyzőket egy keskeny pályára zsúfolták össze. Az eredeti játékban sok kerek forma volt, és mintha ezt látnám az új játékban is.
Ishikawa: A Mario Kart sorozat karaktereinek lekerekített ívei vannak, ezért a gokartoknak is lekerekített dizájnt akartunk adni, hogy illeszkedjenek egymáshoz. Azt is akartuk, hogy a karakterek élénkebbek legyenek, még akkor is, amikor a járművükben ülnek. A játékosságot akartuk a lekerekített formákkal, lágy arckifejezésekkel és szertelen mozdulatokkal visszaadni.

Forrás: Hivatalos Nintendo weboldal

Asahi: A hangok is a játékos témán alapulnak. Úgy módosítottuk a játék környezetének hangzását, hogy a hangeffektek életre keltsék a játék hatalmas világát és kiemeljék a Mario Kart élénk, nyüzsgő hangulatát. A háttérzene egy szájharmonika erős hangzását tartalmazza, mely a játékosságot is közvetíti. A hangzás az előző játékokban egy menő, futurisztikus fordulatot kapott, de ezúttal több élő hangszer hallható, hogy energikusabb hangzást hozzunk létre, kifejezve a világ vidámabb hangulatát.

Visszatérve az élénk, vibráló közegre, korábban utaltál arra, hogy ebben a játékban maximum 24 versenyző tud egymással versenyezni. Ez nagy változás az előzőekhez képest. Ezt viszonylag hamar eldöntöttétek?
Yabuki: Igen. Az előző játékban maximum 12 játékos versenyezhetett, és már az elején eldöntöttük, hogy ebben a játékban akár 24 játékos is versenyezhet. Mivel a nagy világnak köszönhetően hosszú pályákat terveztünk, a játékosok messzire kerülhetnek egymástól. Ez ugyan elveszi a versenyzés élményét, de úgy gondoltuk, hogy a versenyzők számának növelésével lesz itt-ott némi verseny. De talán ez kissé leegyszerűsítő. (nevet)
Sato: Amikor még Nintendo Switch-re fejlesztettük a Mario Kart World-öt, programozási szempontból elemeztük, hogy a játék alkalmas-e 24 játékos irányítására. Fejlesztéskor az elemeken külön-külön dolgozunk, aztán optimalizáljuk, hogy a rendszer tudja működtetni. De amikor 24 játékost szerettünk volna irányítani, már az elejétől mindenféle optimalizálási folyamatot kellett eszközölni.

Biztos nagy kihívás volt 12 fős versenyeket létrehozni. És most ezt megduplázni… Nem lettem volna a helyedben.
Ishikawa: De elégedett voltam a vizuális vázlattal, mert élénkebb, vibrálóbb érzetet adott. Korábban soknak tartottam a 12 játékost, de ahogy Yabuki mondta: “Amint a játékosok szétszélednek, a pálya gyérnek tűnik, így egy kicsit magányos érzetet ad.” Szóval azt gondoltam, hogy 24 játékos jobban működne, mert több interakció lenne több játékos között. Elég nagy kihívás volt, miután elkezdtük. Plusz munkát okozott, de megérte. (nevet)
Sato: Amikor még Nintendo Switch-re fejlesztettük, nehéz volt beépíteni mindent, amit akartunk, ezért mindig tudtuk mit veszünk ki a játékból. Szó volt arról, hogy a részleteken spórolunk, csökkentjük a felbontást, sőt, még a képfrissítés 30 fps-re való csökkentését is fontolóra vettük. Nehéz helyzet volt.

Mit kellett végül feladni?
Sato: Nos…
Jikumaru: Semmit nem tudtunk feladni (nevet)
Mindenki: nevet
Yabuki: Miközben azon gondolkodtunk, miről mondjunk le, Tudtuk, hogy egy ponton nehéz lesz. De aztán úgy döntöttünk, hogy kiadjuk a Mario Kart 8 Deluxe – Booster Course Pass-t, hogy több időnk legyen a Mario Kart World fejlesztéséhez. Aztán megvitattuk az ötletet, hogy a fejlesztés átkerüljön Nintendo Switch 2-re. Ez a lehetőségeknek egy teljesen új világát tárta elénk. Fellélegezhettünk.

A második rész itt olvasható.

A fogyás eredménye

Köztudottan a PlayStation 3 nagyon nehezen indult. Ez nagyban köszönhető annak is, hogy az első kiadású FAT konzol esetében nem is voltak a dizájnerek a topon, másrészt borzasztóan drága volt. Nemcsak a vásárlók hördültek fel az árcédula láttán, hanem a Sony-nál is komoly fejtörést okozott, hogy csak veszteséggel tudják eladni a PS3-at.

De megvolt ennek a maga oka. A PlayStation 2-vel szemben az egyik legfőbb kritika az volt, hogy generációjának leggyengébb konzolja volt. Ennek akart a Sony elé menni azzal, hogy egy mindennél erősebb konzolt gyártott. Ám átestek a ló túlsó oldalára, ugyanis nemcsak, hogy egy drága konzolt sikerült összehozni, hanem minden addiginál hatalmasabb gépet, ami ráadásul irdatlan nehéz is volt.

A kritikák ugyanakkor a rossz marketingről is szóltak. A Business Week magazin például úgy írt a PS3-ról, hogy sokkal inkább lenyűgözi őket az, hogy mire képes a konzol, mint az, amit kihoznak belőle. Ez leginkább annak a következménye, hogy a PS3 megjelenésekor megelőzte a korát, ezért évekig nem tudták kiaknázni a benne rejlő lehetőségeket. Fejleszteni is nehéz volt a konzolra, úgyhogy minden adott volt ahhoz, hogy a Nintendo visszavegye a piacvezetői pozíciót.

Ezzel szemben a 2009 őszén megjelent PlayStation 3 Slim valóságos sikertörténet volt. Pár nehéz év után a Sony végre önmagára talált! A PlayStation 3 Slim dizájnja sokkal megnyerőbb, a műanyag matt felület nemcsak robusztusabb érzetet ad, hanem a kosz sem látszik meg annyira a felületén, és takarítani is könnyebb. Kevesebb áramot fogyaszt a hűtése is csendesebb.

Nem utolsósorban lényegesen kisebb, mint az elődje! Ez leginkább annak köszönhető, hogy a technikai fejlődésnek köszönhetően ugyanazok komponensek kisebbekké válnak. Ennek köszönhető az, hogy a PS3 Slim úgy tudott 1/3-dal kisebb lenni, hogy technikailag semmiben nem marad el a FAT kiadástól! Ennek köszönhetően a PS3 Slimet nemcsak lényegesen olcsóbb volt gyártani, hanem a játékosok is lényegesen kedvezőbb árcédulával szembesültek a boltok polcain. Ráadásul játék is jelent meg rá szép számmal, és talán ez a utóbbi két érv volt az igazi ütőkártya a PlayStation 3 mellett.

És hogy Sony is lecserélte az eredeti "PlayStation 3" logót is "PS3"-ra, utal nemcsak a konzol vékonyabb mivoltára, hanem hogy az első kiadás után az új konzolt teljesen új alapokra helyezték. Ráadásul technikailag inkább kicsivel többet tudott, hiszen a FAT kiadás max. 80 GB volt, míg a PS3 Slim eleve 120 GB-os merevlemezzel indult, de később 160, illetve 320 GB-os merevlemezes kiadás is napvilágot látott.

Extra érdekesség a "Slim" szó, ugyanis amíg angolul "vékony" jelentéssel bír, addig hollandul az "okos" jelentést hordozza magában. Okos döntés volt vékonyabbá tenni a PS3-at!

Technikai specifikációk

• Memória: 256 MB XDR DRAM főmemória és 256 MB GDDR3 RAM videómemória
• Operációs rendszer: XrossMediaBar - Egyedi PS3 rendszersoftware
• Grafika: Sony/Nvidia RSX "Reality Synthesizer (500 MHz)
• Processzor: STI Cell 64-bit CPU (3,2 GHz)
• Média: Blu-ray lemez, DVD-, CD-ROM, USB
• Háttértár: Cserélhető merevlemez. Modelltől függően 120 GB, 160 GB, 320 GB gyári merevlemez.

PlayStation történelem - 4. rész

A PlayStation 3-ra erősen felborultak az erőviszonyok. A Sony a piacvezetői pozícióból egyik pillanatról a másikra sereghajtóvá avanzsált. Ebből, ha nehezen is, de ki tudott mászni a japán cégóriás és a hetedik generáció végére ismét magára talált. Menjünk is tovább a PlayStation-történelem sorozatunkban, és vizsgáljuk meg kicsit közelebbről a Sony első, mai értelemben vett multimédiás konzolját, a PlayStation 4-et.

Fejlesztés

A konzol fejlesztése 2008-ban kezdődött. A Sony semmiképp nem akarta elkövetni ugyanazt a hibát, mint a PS3-mal. Elgondolásuk szerint a konzol nehézkes indulását az is okozta, hogy a Microsoft egy évvel korábban jött ki az XBOX360-nal, ami hátráltatta a PS3 marketingjét.

Ezt elkerülendő, a Sony arra törekedett, hogy a következő konzoljuk úgy legyen a lehető legerősebb, hogy az ne menjen a fejlesztés hatékonyságának rovására. Első körben a Bungie fejlesztőcéggel dolgoztak együtt, akik felajánlották, hogy egy olyan controllert fejlesztenek, ami jobban használható lesz FPS játékokhoz. A Sony teljesen elvetette a Cell mikroprocesszor architektúrát, helyette az AMD Fusion Accelerated Microprocessing Unit (APU) rendszerét használták. Ez egyszerre volt központi (CPU) és grafikus (GPU) processzor. Az x86-64 architektúrájú processzor volt akkoriban a legerősebb. A cég nagy hangsúlyt fektetett a közösségi élmények fejlesztésére, a játékok streamelésére, a barátokkal való közös játékra, a kép- és videómegosztásra. A controllert is ennek megfelelően fejlesztették. Külön SHARE gombot kapott, valamint a felső részen érintőpaddal is lehet navigálni az interface-en. A gombokat és az analóg kart is fejlesztették.

A fejlesztések gördülékenyen mentek, a Sony cég 2012-ben küldte ki a fejlesztőcégeknek a PlayStation 4 fejlesztői példányát. 2013 elején a New York-ban megtartott PlayStation Meeting 2013-on pedig „Future of PlayStation” címmel ismertették a részleteket az új konzolról. Ekkor mutatták be először a nyilvánosságnak a PS4-et. Játékokat már ekkor bemutattak, illetve bemutatták, hogy technikailag mire képes a konzol. Magát a gépet először a 2013-as E3-on láthatta a közönség. Ekkor árulták el azt is, hogy a konzol ára 399 Euró lesz megjelenéskor. Hirdették a közösségi média élmények használatát is. Ezzel igyekeztek kihasználni, hogy amíg a Microsoft tarolt az XBOX360-nal, addig az XBOX ONE-nal nehézségei voltak. Magas árral indult (499 Euró) és erősen szabályozták a játék interneten való megosztásának lehetőségét.

Érdekesség, hogy a PlayStation 4 nyugaton 2013 végén jelent meg, míg Japánban csak 2014 elején. Sőt, ez volt az első olyan Sony konzol, amit hivatalosan a kínai piacon is forgalmaztak. Hirai Kazuo, a Sony akkori elnöke ezt óriási lehetőségnek nevezte, hiszen a kínai piac hatalmas. Úgy vélte, hogy a konzol a központi ázsiai országban is hatalmas siker lesz.

Játékok

A PlayStation 4 játékok fizikai formában, Blu-ray lemezen érhetők el, vagy digitálisan letölthetők a PlayStation Store-ból. A játékok régiófüggetlenek, és bármelyik PlayStation 4 konzolba, ha bejelentkezünk, feltelepíthetjük rá az összes megvásárolt játékukat. Nem kell megvárni a telepítés teljesen befejeződik, egy bizonyos ponttól indítható a játék. A Sony minden lehetőséget meg akar adni a független játékfejlesztőknek, hogy a konzoljukra is fejlesszék a játékaikat, erre igen kedvezőek a feltételek.

A PlayStation 4 ugyanakkor nem kompatibilis a korábbi konzolok játékaival. Azokat mind digitális formában elérhetők a PlayStation Store-ból. PlayStation Plus előfizetők számára alapértelmezetten elérhetők a játékok, ám ehhez a prémiumra kell előfizetni. A régi játékok ugyanakkor előfizetés nélkül is megvásárolhatók. Mindegyik játék HD felbontásra van felskálázva, és lehetséges velük a közösségi megosztás.

A konzol sikeres indulása jó eséllyel annak is köszönhető, hogy sok játékkal jelent meg a konzol. Nyitócímek között említésre méltó az Assassin’s Creed IV: Black Flag és az új Tomb Raider játék. Mivel a konzol Japánban jelent meg a legkésőbb, így ott lényegesen több játékot tehettek a vásárlók a konzol mellé a kosarukba.

A konzol legsikeresebb játéka a Marvel’s Spider-Man, melyből 20 millió példányt értékesítettek. Külön Spider-Man témájú PS4 is megjelent, jó eséllyel ez is növelte az eladásokat. De olyan játékoknak is sikerült meghaladni a 10 milliós összeladást, mint a Minecraft, Uncharted 4: The Thief’s End, God of War, Gran Turismo Sport vagy a The Last of Us játékok.

A PlayStation Plus egy kibővített előfizetési formája a PlayStation Now, ami egy felhőtárhelyet tartalmaz, melynek köszönhetően az összes PS2, PS3 és PS4 játék játszható PS4-en, PS5-ön és PC-n.

2017-ben indította el a Sony a PlayLink alkalmazást, amivel telefonról is irányíthatjuk a kompatibilis játékokat. Elsősorban azok a jellemzően egyszerűbb játékok kapták meg ezt a támogatást, melyeket jól lehet érintőképernyőn is irányítani.

Technikai paraméterek

A PlayStation 4 felépítése hasonló, mint az akkori modern számítógépeké. Ezáltal könnyebb a fejlesztőknek is játékot készíteni rá, hiszen így a lehető legszélesebb körben ki tudják használni a lehetőségeiket.

A PlayStation 4 fő processzora a „Accelerated Processing Unit”, amit a Sony az AMD-vel közösen fejlesztett. Ez egyszerre központi és grafikus processzor, ráadásul mindkét fő feladatát hatékonyan végzi. Emellett vezérli a memóriát és a videó dekódolását. A CPU 8 db. 64-bites x86-64 magot tartalmaz, ebből 7 dolgozza fel a játékot. A GPU rész 18 számítási egységet képes elvégezni, elméletileg 1,84×10¹² (millió milliószorosa) lebegőpontos számítást képes másodpercenként elvégezni. A rendszer 8 GB-os memóriája 2,75 GHz órajelen fut és 176 GB/s sávszélességben végez számításokat. Ez 16-szorosa a PS3 memóriájának, ami azt is jelenti, hogy a PlayStation 4 élettartama jelentősen hosszabb. A konzol másodlagos chipeket is tartalmaz, mely a letöltésekért, feltöltésekért és a közösségi megosztásokért felel. Ez képes a háttérben is működni. A konzol hangmodult is tartalmaz, ami nemcsak a játék közbeni csevegést teszi lehetőség, hanem streamelés közben a beszédünket is közvetíti. A konzol támogatja a nagy dinamikatartományú színeket is.

A PlayStation 4 lemezmeghajtója háromszor gyorsabban olvassa be a Blu-ray lemezeket, mint az elődje. A konzol alapból támogatja a Full HD megjelenítést, valamint mindegyik modell legalább 500 GB-os háttértárral rendelkezik, mely egészen 8 TB-ig bővíthető.

A PlayStation nemcsak beépített Wi-Fit tartalmaz, de Ethernet kábellel kapcsolódhatunk az internethez. Emellett támogatja Bluetooth csatlakozást, valamint két USB bemenetet is tartalmaz.

Controller

Ahogy a konzol, úgy a DualShock controller is számozva van. Így immár a DualShock 4 controllert vehetjük a kezünkbe, amint bekapcsoljuk a PlayStation 4-et. Szemmel láthatóan hasonlóképp néz ki, mint az előzőek, ám az internetes és közösségi élményekre fókuszálva ez a controller ment át a legnagyobb változáson. Kapott egy érintőpadot, valamint a START és a SELECT gombokat felváltotta az OPTIONS és a SHARE gombok. Ezeknek köszönhetően könnyedén navigálhatunk a Sony közösségi felületén, indíthatunk streamet, megoszthatjuk a képernyőnket, vehetünk fel videót a játékunkból.

A controller lítium-ion elemet tartalmaz, mely mini-USB csatlakozóval tölthető. Hátránya, hogy nem cserélhető, így, ha az nem veszi a töltést, többé nem használható vezeték nélkül. A controller tartalmaz egy Jack-csatlakozót is, így a controlleren keresztül beszélhetünk játék közben.

A konzol ugyan a Bluetooth segítségével kapcsolódik a controllerhez, nem kommunikál a PS3 vezérlőjével. Ugyanakkor a PlayStation Move a PlayStation Camera segítségével kompatibilis a PS4-gyel. A Bluetooth csatlakozásnak köszönhetően a DualShock 4 PC-hez is csatlakoztatható, de csak az alapfunkciókat látja el számítógépen. És hogy a Sony mennyire nincs ezellen, jelzi, hogy 2016 augusztusában piacra dobtak egy adaptert, amellyel a controller teljeskörűen használható számítógépen is. A kompatibilitás ráadásul oda-vissza él, ugyanis a Steam 2016 decemberi frissítése szintén teljes körű támogatást tesz lehetővé a Sony controllerével.

PlayStation Camera

A PlayStation 4 kamerát is kapott, melyik az XBOX Kinectjéhez hasonlóan működik. Ez két db. 1280×800 felbontású kamerát tartalmaz, mely 85°-os látószöggel rendelkezik. A két kamera együtt mélységérzékelővel van ellátva, így érzékeli, hogy egy-egy tárgy, vagy a személy milyen messze vannak a kamerától. A két kamera külön is működik. Az egyik készíti a videófelvételt, a másik meg a mozgásunkat érzékeli. A kamera négycsatornás mikrofontömböt is tartalmaz, mely veszi a hangutasításokat, ugyanakkor a nem kívánt háttérzajt is eltünteti.

PlayStation VR

A Sony a jövő felé is tekintett, a PlayStation 4 a virtuális valóság játékokat is támogatja. A Sony saját fejlesztésű VR-szemüvege fejhallgatót is tartalmaz, valamint 1080p felbontást biztosít. 2016-ban került a boltok polcaira és eddig 5 millió példányt értékesítettek belőle.

Későbbi modellek

A PlayStation 4 az elődjéhez hasonlóan további két kiadás jelent meg.

PlayStation 4 Slim

A PS4 is megkapta a lefogyasztott változatát. 2016-ban jelent meg, és közel 40%-kal kisebb, mint az eredeti kiadás. Sarkait lekerekítették, és az első kiadással ellentétben ez teljesen matt felületet kapott.

Ez a konzol nemhogy a maga kisebb mivoltában őrizte meg a FAT PlayStation 4 technikai tudását, hanem még extrákat is kapott. Az elülső részen lévő két USB csatlakozó immár 3.1-es csatlakozóval van ellátva, a Bluetooth-t is 4.0-sra fejlesztették, a Wi-Fi is 5 GHz-es.

PlayStation 4 Pro

Valószínűleg most is egy „Super Slim” kiadás volt az eredeti terv, ahogy a PS3 esetében, de annyi lehetőség volt egy új változat technikai fejlesztésében, hogy inkább erre helyezték a fókuszt. A PlayStation 4 volt az első olyan Sony konzol, mely megélt a Pro kiadást.

Ráadásul nem sokkal a Slim után, 2016 végén jelent meg, így a két új kiadás együtt szinte teljesen kiszorította a piacról az első változatot. A Pro kiadás képes volt a játékokat 4K-ra felskálázni, valamint a PlayStation VR-ral is jobban kommunikált. A konzol emellett erősebb chipet és több memóriát kapott.

Ugyanakkor mivel a konzol csak felskálázta a játékokat 4K-ra, nem volt natív 4K, így a 4K Blu-ray lejátszását nem támogatja. A PlayStation műszaki vezetője, Mark Cerny is nyilatkozta, hogy a konzol csak bizonyos kompromisszumok árán képes 4K-ban megjeleníteni a játékot. Hogy a kompromisszum a lehető legkisebb legyen, a PS4 Pro támogatja az áramvonalas renderelési technikát. A konzol „sakktábla-megjelenítést” alkalmaz, így a konzol csak a játék egyes részeit jeleníti meg, a többit részt algoritmussal tölti ki. Az eredetileg kockás kép, így élsimítással jelenik meg a TV képernyőjén. Így a konzol valójában ugyan nem támogatja a 4K-t, de az emberi szem számára nem érzékelhető a különbség.

A későbbi PS4 Pro modellt is tovább fejlesztették. Csendesebben működik, miközben ugyanarra a teljesítményre képes, mint a korábbi változat.

Szolgáltatások

Rendszer

A PlayStation 4 teljesen új operációs rendszert kapott. A XrossMediaBar helyét az Orbis operációs rendszer vette át. Ez sokkal több grafikus elemet tartalmaz, melynek köszönhetően azonnal látjuk a különböző internetes tartalmakat, megosztásokat. Ugyanakkor nem alapkövetelmény, hogy a konzol internethez legyen csatlakoztatva.

Alapból a profilunkat látjuk, mely megjeleníti a legutóbbi tevékenységünket, értesítéseket, barátok és követéseink által megosztott internetes tartalmakat. A megosztások valós idejűek. Több felhasználói profil kapcsolható a konzolhoz, mindegyik jelszóval védhető.

A PlayStation Camera vagy egy mikrofon segítségével hangvezérléssel is irányíthatjuk az operációs rendszert. A „PlayStation” szó kimondásával veszi a rendszer a rendszer az utasításokat (lényegében megszólítjuk), az „All commands” pedig az összes parancsot listázza.

A PlayStation 4 támogatja a Blu-ray, DVD és 3D Blu-ray lemezek lejátszását. A CD-t ugyanakkor nem játssza le, mivel a konzol nem tartalmazza a 78 nm-es infravörös lézert. USB-n keresztül is lejátszhatók a különböző videó és zenei fájlok.

PlayStation Network

A Sony továbbvitte a PlayStation Network profilt az új konzoljába, ami magába foglalja a PlayStation Store és PlayStation Plus feliratkozásunkat is. Ugyanakkor a PS3-mal ellentétben a PS4-nél már PlayStation Plus előfizetés szükséges az online játékhoz.

Második képernyő

A PlayStation 4 kommunikál okostelefonokkal, táblagépekkel is. A PlayStation Remote Play alkalmazással okoseszközünkkel is bekapcsolhatjuk, vezérelhetjük a konzolt. A Sony Xperia telefonok alapból kommunikálnak a PS4-gyel, de a PlayStation Vita kézikonzol is használható akár controllerként. Kompatibilis játékok esetében pedig útközben is játszhatunk PS4-gyel PS Vitán. Köszönhetően, hogy a DualShock 4 controller PC-hez is csatlakozik, PC-n keresztül is irányíthatjuk a konzolunkat.

Közösségi szolgáltatások

Mivel a Sony ráerősített az online közösségi játékokra, ezért jelentősen kibővítette ezen lehetőségeket.

A játékosoknak lehetőségük van saját közösséget létrehozni. Itt lehetőség van többen online játszani, valamint játékot, képernyőt, videót megosztani, valamint chatelni, beszélgetni játék közben. A Sony a következőképp promotálta a lehetőséget: „Az ilyen közösségek jó módja annak, hogy hasonló érdeklődésű játékosokkal találkozz, különösen, ha egy sokjátékos játékban akarsz győzedelmeskedni, de nincs annyi barátod, aki szintén játszik.”

A DualShock 4 controller SHARE gombjával lehetőségünk van az utolsó 60 perc játékából videórészletet, képet megosztani. De lehetőség van Facebookon, Twitteren, YouTube-on keresztül is megosztani a videónkat, képünket, ahogy USB-re is felmásolhatjuk a tartalmunkat, amit aztán bárhol megoszthatunk.

Ezzel együtt streamelhetjük is a játékunkat. Ezt nemcsak a PlayStation saját felülhetén tehetjük meg, de egyből meg is oszthatjuk a YouTube, Twitch és egyéb streaming csatornánkon is. Lehetőség van barátokat is meghívni az online játékunkba, akár streaming közben is, úgy, hogy nem kell, hogy csatlakozó feleknek meglegyen a játék. Még olyan játékban is lehetőség van társat behívni, melyet csak egyedül lehet játszani. Ha a játékos bajban van, akkor átadhatja a társának az irányítást, hogy segítsen rajta. Ez a lehetőség ugyanakkor csak a PlayStation Plus előfizetők számára érhető el, és maximum 1 órán keresztül streamelhetnek.

Fogadtatás

A PlayStation 4 volt a PS1 után az első olyan Sony konzol, melyet szinte csak pozitív kritikával illettek. Méltatták, hogy a Sony tanult a PS3 hibáiból, könnyű rá játékot fejleszteni és a mérnöki döntéseket is bölcsnek tartották.

A fejlesztők is kivétel nélkül a PS4-et tartották jobb konzolnak az XBOX ONE-nal szemben. A Sony konzoljának grafikus feldolgozó egysége komoly előny a versenytárssal szemben. A játékos ugyan nem lát szignifikáns különbséget a PS4 javára, de a fejlesztők munkáját nagyon megkönnyíti. A Sony saját fejlesztői pedig már az elejétől teljes mértékig ki tudták használni a konzolban rejlő lehetőségeket.

További előny az XBOX ONE-nal szemben, hogy amíg a Microsoft konzolja DRM-irányelveket alkalmazva korlátozza a használt játékok más konzolon történő lejátszását (ezzel nehezítve a játékok eladását), a Sony ezt elvetette. A PS4 kivehető és cserélhető merevlemezét is dicsérték. Ez is előny, ugyanis az XBOX ONE merevlemeze nem érhető el.

A PlayStation 4-et az újgenerációs játékosok választásának nevezték, mely elismeri és tiszteli a játékosokat.

A konzolt megjelenése után is méltatták. A DualShock 4 controllert kényelmesnek, kézhezállónak tartják. A közösségi funkciókat szintén értékelték, ugyanakkor a controller sokáig nem használta ki az érintőpadban rejlő lehetőségeket. A közösségi médiás támogatásnak is híján volt a konzol megjelenésekor.

Az IGN az olvasóit is megkérte, hogy hasonlítsa össze a PlayStation 4 tulajdonságait az XBOX ONE-éval. Mivel mindenben a Sony konzolját szavazták jobbnak, ezért a PS4 megkapta a „People’s Choice” díjat. A PlayStation 4 natív felbontás terén is jobb volt, mint a Microsoft konzolja, ugyanis több játék láthatóan natív Full HD, míg az XBOX ONE a játékokat 720p-ről vagy 900p-ről skálázza fel.

Eladások

A PlayStation 4 iránt hatalmas kereslet volt. Csak Amerikában 1 millió előrendelést adtak le, míg az Egyesült Királyságban az első 48 órában 250 ezer konzolt adtak el. 2013-ban összesen 4,2 millió konzolt adtak el, úgy, hogy a konzol november végén jelent meg nyugaton. És mivel Japánban csak 2014-ben jelent meg, ezért az év eleji eladás sem lesz sokkal kevesebb. Az ázsiai szigetországban 322 083 PS4 kelt el a megjelenésének hétvégéjén. A Sony 2014-ben, 8 év után visszaszerezte a Nintendótól a piacvezetői pozíciót.

2014 augusztusában a Nielsen közzé tett egy statisztikát, mely szerint a PS4 vásárlók 31%-a XBOX360 vagy Wii után vett PS4-et, de nem volt PS3 konzoljuk. A Kölnben megrendezett 2014-es Gamescomon bejelentették, hogy immár 10 millió PS4 konzol talált gazdára. Az eladások a későbbiekben is hasonló lendülettel emelkedtek. 2015 júniusában a Sony az egész konzolpiac 70%-át birtokolta Európában. 2022-ig mintegy 117 millió példányt szállítottak le, így többet adtak el PS4-ből, mint az első PlayStationből.

A paradigmaváltás hajnalán

A Sony tehát visszatalált önmagára, és újra a régi fényében ragyogott. Minden fejlesztés bejött, generációjának messze legjobb és legerősebb konzolja volt a PlayStation 4.

Ám ekkor már érződött az a paradigmaváltás a videojátékpiacon, mely a mai napig jelentősen formálja az ipart. Ez a Sony-t is komoly feladat elé állítja. Nem ülhetnek a babérjaikon, hiszen nem garantált, hogy a jelen generációban a PlayStation 5 hasonló sikereket könyvelhet el. Főleg annak fényében, hogy a Nintendo a Switch-csel ismét felrobbantotta az eladási statisztikákat. Hogyan küzd meg ezzel a Sony? A következő számból kiderül.

A cikk az Animagazin 84. számában jelent meg, mely a link alatt ingyenesen letölthető és olvasható.