Sonic Origins Plus

Megjelenés Sonic Origins: 2022. június 23. Sonic Origins Plus: 2023. június 23. Fejlesztő: Sonic Team Kiadó: Sega Műfaj: Platform Játékmód: 1 játékos Ár: €29.99 Platform PlayStation 4 PlayStation 5 Nintendo Switch XBOX SERIES X Steam

A Sonic lassan olyan helyzetbe kerül, mint a DOOM: Könnyebb felsorolni, hogy mely konzolra nem jelentek meg a játékai. Amióta a Sega letette a lantot konzolgyártás terén, azóta meglépte azt az egyébként nagyon üdvös lépést, hogy kiadja a játékait más és más konzolra. Így generációk élvezhetik a '90-es évek egyébként méltán népszerű játékait. Több gyűjtemény is megjelent azóta, nézzük is meg közülük a legújabbat, a Sonic Originst.

Ha szabad rögtön egy kritikával kezdenem, elkéstek vele egy évet, hiszen 2022-ben jelent meg a gyűjtemény. Ha korábban látott volna napvilágot, jó alapja lehetett volna megünnepelni ezzel a kiadvánnyal az első Sonic the Hedgehog megjelenésének 30. évfordulóját. A válogatást egyébként a Sonic the Hedgehog film sikere hívta életre. A filmnek köszönhetően sok új Sonic rajongó lett, elsősorban nekik akartak ezzel a gyűjteménnyel kedvezni, hogy lássák, honnan indult a világ leggyorsabb sündisznójának kalandja. Bár eleinte digitális formában látott napvilágot. Ezen a Sega Mega Drive-ra megjelent négy klasszikus Sonic játszható, egészen pontosan az alábbiak:

• Sonic the Hedgehog
• Sonic the Hedgehog 2
• Sonic the Hedgehog 3 & Knuckles
• Sonic CD

Mindegyik játék játszható eredeti és szélesvásznú remasterelt formában. Az eredetiben (Classic Mode) teljesen a Sega Mega Drive-val megegyező módon játszhatunk, míg az "Anniversary Mode" a szélesvásznú, ahol nemcsak gyűrűket gyűjtünk, hanem érméket is. Nem, a Sega nem a Nintendót kívánja ezzel másolni, csupán arról van szó, hogy a kiadvány egyik extrája a múzeum, ahol különböző képek, videók nézhetők meg, dalok hallgathatók meg. Ezek folyamatosan nyílnak meg, ahogy játszunk a játékokkal, néhányat pedig a játékban szerzett érmékért vásárolhatunk meg.

További újdonság a Mission, ahol a játékok egy-egy pályáin kell bizonyos feladatokat teljesíteni. Úgysmint megadott időn belül célba érni, vagy meghatározott mennyiségű robotból kiszabadítani a kisállatokat, esetleg a bónusz pályán meghatározott mennyiségű gyűrűket összegyűjteni. Ezeket rangsorolja is a játék: S, A, B, C, amit szemléletesen tábláz is, így azt is figyelemmel követhetjük, hányadán állunk a játékkal. Érdemes próbára tenni magunkat. A Sega Master System és a Mega Drive Európában annyira népszerűek voltak, hogy külön bajnokságot rendeztek a játékokból! Megnéznék egy igazi hardcore Sonic rajongót, hogy vágtat végig a pályákon úgy, hogy mindent összeszed, amit csak tud.

Külön érdekessége a kiadásnak az úgynehezett "Boss Rush" mód, ahol lényegében annyi történik, hogy csak a Dr. Robotnik pályákon megyünk végig és a végén megküzdünk vele. Tehát jól látható, hogy elsősorban az új rajongókat célozták meg a játékkal. Veterán hardcore Sonicosok számára el tudom képzelni, hogy ez a kiadvány kevés. Egyrészt számtalanszor végigjátszották már ezeket a játékokat, másrészt kapható bőven ennél jóval szebb és igényesebb gyűjteményes kiadás az egyes játékokból, gyűjteményekből.

A játék pontosan egy évvel később kijött egy update, Sonic Origins Plus néven, amivel további extrákat adtak a játékhoz. Nem utolsósorban kapott egy fizikai kiadást is. Az ára szerencsére kedvező, ráadásul külön papíron kódként váltható be az adott konzol Store-jában a DLC. Ennek ellenére felzúdulást keltett a rajongók körében a fizikai kiadás, hiszen akik már megvették a digitális változatot, azok feleslegesen veszik meg a gyűjteményes kiadást. Már csak azért is, mert bár vastagabb tokban kapható a játék, de csak egy 20 oldalas artbook kapott benne helyet. Ez egyrészt nyugodtan bekerülhetett volna a tokba, másrészt nehezen tudom elképzelni, hogy a fentebb említett hardcore rajongók számára bármi újdonságot rejtene. A Wii-s Super Mario All-Stars artbookja ebből a szempontból jobb volt.

Ráadásul a belbecsről is elmondható, hogy összességében ront az összképen. A 12 Sega Game Gear játék kizárólag eredeti formájában játszható, mindenféle kiegészítés nélkül. Az "eredeti formája" leginkább azért fájdalmas, mert még csak annyira sem remasterelték az eredeti játékokat, hogy legalább ne laggoljon. A Game Gear egyik nagy problémája az volt, hogy bár jóval fejlettebb volt a Nintendo Game Boyához képest, de pont emiatt a hat ceruzaelem nem bírta az iramot. A Sonic játékok pedig arról tanúskodnak a Game Gear technikai tudását szinte a végsőkig kizsigerelték, hogy egy hordozható Master System legyen a kézikonzolból. Ráadásul ezek a Sonic játékok javarészt mind megjelentek Master Systemre is, amik kivétel nélkül jobban mutatnak a 8-bites asztali konzolon. Ott is előfordul lag, de jóval ritkábban. A Sonic Originsben a játékok ugyanannyira glitchesek, mint Game Gearen. Sajnálatos, hogy a Sega egyáltalán nem zavartatta magát a minőséget illetően.

Az egyrészről ugyan örvendetes, hogy a Sega újra kiadja a játékait, hisz így generációk ismerhetik meg a nagy klasszikusaikat, másfelől problémás, hogy csak a Mega Drive-ra, és néha a Game Gearre helyezik a hangsúlyt. Ezen sajnos nincs mit csodálkozni, hiszen a Master System csak Európában menetelt nagyot, a Saturn és a DreamCast pedig szinte sehol, így az arra megjelent játékok teljesen a háttérben maradnak. Ami egyrészről nagy kár, hiszen azokra is jelentek meg nagyszerű alkotások.

És ne feledkezzünk meg az új karakterekről sem, hiszen immár Amy Rose-zal is végigjátszhatjük a játékokat, ahogy Knuckles-szel a Sonic CD-t játszhatjuk végig. Ezek egy kicsit érdekessé teszik a játékot, hiszen a saját egyedi képességeikkel más fénytörésbe helyezik a játékot.

A kifordítharó Mega Drive-stílusú borító szintúgy jó ötlet, de én nagyon szívesen vennék egy Sonic Ultimate Collection-szerű játékot, amely az összes Segára megjelent Sonic játékot tartalmazná. Az jó eséllyel nagyot szólna. A Sonic Origins mindent egybevetve megéri, de az nagyon furcsa, hogy pont a DLC-k rontják a kiadvány összhatását. Mindent egybevetve megéri ugyan megvenni, de csak a fizikai, gyűjteményes kiadást, és csak ha széltében-hosszában kijátsszuk a játékot. Aki szerette a Game Gear játékokat, azoknak jobban be fog jönni ez a kiadás, hiszen nincs még egy olyan gyűjtemény, mely valamennyi, Sega kézikonzolra megjelent játékot tartalmaz. De ha valaki retro közegben vágyik újdonságra, az a Sonic Maniával biztos, hogy nem lőhet mellé!

Grafika: 7/10 Játszhatóság: 7/10 Szavatosság: 7/10 Kihívás: 8/10 Zene / Hang: 7/10 Hangulat: 9/10 + Alapgyűjtemény klasszikusokból + Van okunk közbenézni a múzeumban + Néhány extra ötletesre sikeredett – A DLC-k érdemben nem adnak semmit a gyűjteményhez – A Game Gear játékokat egyáltalán nem javították. 73%

Nintendo termékek Magyarországon 2. rész - Super Mario Világa DVD

Folytassuk is azon Nintendo termékek bemutatását, melyek Magyarországon is megjelentek! Ne is menjünk messzire, maradjunk a DVD-knél. Egyébként is a Super Mario World játék rajzfilmadaptációjának magyar kiadása egyszerre, vagyis 2006 szeptemberében jelent meg a Super Mario Bros. 3 játékból készült animációjával.

Már az önmagában egyedi ízt az a rajzfilmnek, hogy a DiC Entertainment stúdiónál szó szerint vették a Dinosaur Landet, ahol játszódik a játék, ezért nemcsak a játék dimenziójába jutnak el a csőrendszer segítségével, hanem egy időutazáson is részt vesznek, méghozzá egészen az őskorig! Érdekes volt látni, ahogy a történelem előtti időkben próbálnak szót érteni a Mario fivérek a lakosokkal, próbáltak maguk is boldogulni. Princess Toadstool ebben a rajzfilmben is megtalálható, Toadot ugyanakkor Yoshi helyettesíti. Igyekezték kihozni belőle azt a személyiséget, amit annyira szeretünk mi, Nintendo rajongók, és ez nagyrészt sikerült is. Meg egy ősember gyerek, nevezetesen Oogtar is a Mario fivérekkel tart.

Bowser és gyerekei is megjelennek, hogy galibát okozzanak Mario életében. Külön érdekességnek tartom, hogy Bowser nem közvetlen tör borsot Dinosaur Land lakosságának orra alá, hanem látszólag jót tesz velük, de a valódi szándék... Tehát manipulálja őket, és így megjelenik némi társadalomkritika is a rajzfilmben.

Ugyanakkor a rajzfilm nem adja vissza annyira a játék hangulatát, mint a The Adventures of Super Mario Bros. 3. Nem is jelenik meg a világtérkép az epizódok elején, meg az ősemberek is teljesen ismeretlen elemei a játéknak. A gomba lakosok a Super Mario Bros. 3-ba jobban beilleszthetők, mint az ősemberek. Ami a világtérképet illeti, valószínűleg azért sem került be a rajzfilmbe, mert nem annyira egyedi, mint a Super Mario Bros. 3 térképe. Igazából a mai napig egyedibbnek látom a Mario 3-at, mint a Mario World-öt. Bár kétségtelen, hogy a SNES játék a konzol képességeinek köszönhetően fejlettebb, szabadabb, de a Mario 3 a Super Mario All-Stars-ban egyenrangú partnere lett a Mario World-nek. Azt gondolom, hogy a The Adventures of Super Mario Bros. 3 azzal együtt lett hűbb a játékhoz, hogy alkalmanként látogatást tesznek hőseink a való világban.

A Super Mario World egyik érdekessége, hogy annak idején együtt adták a Captain N: The Game Master rajzfilm harmadik évadával. Ennek oka pedig az, hogy a harmadik évadra megvágták a Captain N költségvetését, így csak félidőt kapott. És mivel a Super Mario World egy epizódja eleve csak 11 percet kapott, mint a Mario 3 rajzfilm, ezért a műsoridőn osztozott a két rajzfilm. És azt kell mondjam, hogy nem tett jót a Captain N: The Game Masternek, hogy megfelezték a műsoridejét, hiszen nem tud egy történet rendesen kibontakozni. Az első két évad a maga teljes 22-23 percével rendben van, epizodikusan elmeséltek egy történet.

De miről is szól a Captain N: The Game Master? Hősünket, a 16 éves Kevint annyira beleéli magát a Punch-Out!-ba, hogy szó szerint beszippantja a játék. Így közvetlen kapcsolata lesz a karakterekkel, maga lesz a játéktér szemtanúja, maga küzd meg az ellenségekkel. Ehhez rendelkezésére áll egy NES controller valamint egy Zapper. A Zapperből is a második kiadás, tehát a szürke-narancssárga színű. Igazából Kevin Keene az én gyerekkori vágyamat valósította meg, hiszen én is álmodoztam arról, hogy Super Mario valójában létezik, és egy nap együtt indulunk közös kalandra. Egyébként ugyanerre reflektál a Mario 3 azon néhány epizódja is, melyek a való világban játszódnak és a Mario fivérek találkoznak néhány emberrel a való világban.

A Captain N háttértörténete érdekes. A karaktert Raddy Stundard rajzolta meg a Nintendo Power magazinban. Eredetileg a Nintendónál dolgozott volna, aki ideiglenesen életre tudta kelteni a Nintendo játékainak karakterekeit és tárgyait. A DiC Entertainment annyit változtatott a koncepción, hogy Kevin egy kamasz játékos, a videojátékok világába kerül, amelyet megment Mother Brain-től, aki a Metroid játékok főgonosza. Az eredeti terv is úgy szólt, hogy Mother Brain legyen Kevin főellensége.

Az ötlet alapvetően érdekes, egyben azt is kifejezi, hogy Kevin teljes mértékig Nintendo rajongó, ugyanis mindig más és más játékba kerül be. Ezzel elvileg a NES játékok széles tárházába nyerünk betekintést, de összességében hibának tartom, mert egy játékban sem lehet igazán elmélyedni. Az volt a személyes benyomásom, hogy aki nem ismeri az adott játékot, ahonnan az elemek származnak, az érdemben nem kap képet a játékról. Nem tudom elképzelni, hogy kedvet kapjon a játék kipróbálásához. Talán ez a rajzfilm adja át a legkevésbé a Nintendo játékok feelingjét.

Kevinnek különböző karakterek lesznek társai kalandja során. Itt van rögtön Mega Man, de nagyon jók voltak a The Legend of Zelda részek is, ahol Linkkel már-már bajtársakként dolgoztak együtt. Ugyanakkor az is nagy furcsasága a rajzfilmnek, hogy a Kid Icarus játékok főhősét "Kid Icarus"-nak hívják. Pedig utánanéztem, már az első játékokban ismert volt a "Pit" név, tehát ez egyértelműen baki az stúdió részéről. Tehát vannak jó ötletek a rajzfilmben, összességében érdemes megnézni, de leginkább azért, ha valaki korombeliként nézte a hétvégi matiné keretében az amerikai rajzfilmeket, és hogy ezekre visszaemlékezzen. Illetve, ha valaki kíváncsi arra, hogy milyenek voltak a rajzfilmek a TV-zés aranykorában. A rajzfilmnek csak mellesleg van Nintendós hangulata.

Ami a magyar kiadást illeti, a Super Mario rajzfilm szinkronja megmaradt. Illetve Toad személyében nem halljuk Molnár Ilonát, helyette viszont Yoshi hangjaként Seszták Szabolcsot. Ez meglepő számomra. Valami megvan abból, hogy Seszták Szabolcs képes több hangon is megszólalni, de Yoshi kifejezetten egyedi színfoltja a munkásságának. Illetve az ősemberek kaptak természetesen saját hangot. Ugyanakkor az igazat megvallva, annak nem néztem utána, hogy ki adja a Captain N: The Game Master karaktereinek hangját, így arról nem tudok nyilatkozni. Még a magyar wikipédia is csak angol szinkronhangokat listázza.

Ebből a DVD-ből is két változat jelent meg Magyarországon. Egyszer a rendes műanyag tokos, ami ugyanúgy 990 forint volt, másszor a papírtokos, mely szintúgy 299 forint volt, mint a Mario 3 két kiadása. Viszont nagy örömünkre a papírtokon nem éktelenkedik az ár, így egy fokkal szebb. Ezt is a tokos kiadás oldalában tárolom, hogy védve legyen a külső hatásoktól.

Tehát a Super Mario World rajzfilm sokkal inkább ambivalens összképet ad. Erre még talán azt lehet mondani, hogy minden hibájával együtt érdemes a gyűjteménybe tudni, de összességében nem csodálkoznék, ha lenne, akinek, akinek nem tetszene ez a kiadás. Ráadásul a Captain N költségvetésének megvágása is utalás arra, ami végül bekövetkezett, hogy nem készült több Nintendo témájú rajzfilm a DiC Entertainmentnél. Ennek okáról nem találtam infót.

Bővebb információ a Hungarian Super Mario Fan Club rajongói oldalamon olvasható.

Nintendo termékek Magyarországon 1. rész - Super Mario Kalandjai III. DVD

A '90-es évek elején a Nintendo ontotta magából a különböző licenszkiadásokat világszerte. Így jöttek a különböző rajzfilmek, adaptációk, végül az 1993-as Super Mario film, amivel a Nintendo is úgy megégette magát, hogy évtizedekig szinte teljesen visszahúzódtak és a japán piacra korlátozták a termékeik megjelentetését.

De addig is mit kaptunk, mi nyugatiak? Többek között a Super Mario Bros. 3 rajzfilmadaptációt "The Adventures of Super Mario Bros. 3" címmel. Ez a DiC Entertainment animációs stúdió negyedik Nintendós rajzfilmadaptációja. Ennek egy része magyar szinkronnal is eljutott hozzánk. Első ízben 1993-ban videokazettán a VICO gondozásában kaptunk 6 szinkronizált epizódot. Bár a szöveg itt-ott meglehetősen furcsára sikeredett a magyar hang minőségére nem lehet panaszunk.

De 2006 szeptemberében a Budapest Film jóvoltából megérkezett a DVD kiadás, melyen 12 rész kapott magyar szinkront. Már akkor is budget áron tehettük a kosarunkba, hiszen 990 forintos árcédulát kapott. Emlékszem, izgatottan vitten haza, bízva abban, hogy a VHS-en hallott szinkron kapott egy jobb minőségű változatot. Eleinte csalódottan konstatáltam, hogy újraszinkronizálták, de hamar túltettem magam rajta. Ennek a rajzfilmnek a szinkronja remek példa arra, hogy az új szinkron se nem jobb, se nem rosszabb, hanem más. És a maga "másságában" jó. Bár Kerekes József, mint Mario és Fekete Zoltán, mint Luigi hangja egy enyhén komikus hatást kelt, de Faragó András pontosan azt hozta ki Koopa Királyból, amilyennek megrajzolták. Egyértelműen ő a DVD-kiadás magyar szinkronjának a koronázatlan királya! A magyar szöveg megítélésem szerint rendben van.

Ráadásul ez az a kiadás, amiben a címeket is magyarra fordították. Igyekeztek hűek lenni az angol szinkronhoz, ahogy a magyar szöveg is jobban illik az eredetihez. Logikusabb is a szöveg. A DVD extrákat ugyan nem tartalmaz, de a a borítón diszkréten elhallgatták, hogy angol szinkronnal megnézhető a rajzfilm. Felirat sajnos nincs rajta, így ez teljes mértékig a magyar piacra készült kiadvány.

A borítót illetően a minőségén nem érdemes fennakadni, hiszen a külföldi kiadások is hasonló minőséggel bírnak. Ez teljes mértékig az animációs cég által rajzolt borító, nem feltétlen kell hogy megegyezzen a Nintendo által használt artworkökkel. De azt fontos tudni, hogy valamennyi DiC Entertainment rajzfilmet, így ezt is felügyelte a Nintendo. A cég azt azér tnem engedi, hogy a karaktereiből bóvlit készítsenek. Mindegyik rajzfilm képvisel legalább egy közepes minőséget. És azt kell mondjam, hogy leginkább a Super Mario Bros. 3 esetében érezhető leginkább a játék hangulatvilága a rajzfilmben. Az epizódok elején lévő világtérkép remekül megadja az alaphangulatot. Nintendósabb lesz tőle a rajzfilm. Nem utolsósorban az epizód helyszíne hű a térképhez! Ezért megítélésem szerint ez a rajzfilm sikerült a legjobban.

Később megélt egy másodkiadást is ez a DVD, egyszerű papírtokban kiszórták a még megmaradt példányokat. Ez aztán már tényleg a budgetárak budgetára volt a maga 299 forintjával. Ezt is megvettem, érdekességként jó a gyűjteménybe tudni. Mellesleg a tokos kiadás bal oldalán úgysincs semmi, így én ott tárolom.

Bár a borító szinte teljesen ugyanaz, de a papírtokos kiadástól megszokhattuk a gyengébb minőséget, hiszen nincs semmi, ami védené a külső hatásoktól. Ezért is tárolom a tokos kiadás oldalában, hogy a lehető legtovább megőrizze az eredeti minőségét. Bár a Mario hasán lévő árjelzés borzasztóan bezavar az összképbe, de nincs mit tenni. Nekem ezzel együtt a Nintendo gyűjtemény része.

De ahogy elfogyott a boltokban, úgy vált beszerezhetetlenné a DVD. "Ötévente egyszer" sűrűséggel látom használtpiacon, szerintem a Budapest Film sem gyártott belőle sokat. Ha esetleg valakinek valamilyen csoda folytán sikerült beszereznie egy példányt jól jár vele. Minden hibájával együtt is azt mondom, hogy kedves darabja a Nintendo gyűjteményemnek.

További információk a Hungarian Super Mario Fan Club oldalon.

Erik Voskuil: Before Mario

Szerencsére ahogy terjed a Nintendo híre Magyarországon, úgy tudják egyre többen, hogy a céget 1889-ben alapították. Itt az idő, hogy az 1889–1983 közötti időszakot tartalommal is megtöltsünk! Ebben segít ez a kiváló könyv!

A könyv egy holland Nintendo-gyűjtő munkája, aki nemcsak játékos, de a konzol előtti időszakból is tekintélyes gyűjteménye van. Ezeket osztotta meg a nagyérdeművel ebben a könyvben, melyben 50 Nintendo által kitalált és forgalmazott játék kapott helyet.

Nagyon érdekes látni ezeket a játékokat. Tisztán látszik, hogy a Nintendo sosem volt híján a kreativitásnak. Mindig is tudta a módját, hogyan szórakoztassa a gyerekeket, családokat. Vannak köztük sportjátékok (japánok lévén nem maradhat ki a baseball), családi játékok, kreativitálst, motoros képességeket fejlesztő játékok. Mindezt a már megszokott Nintendós tálalásban. Ezek közül jó néhányat régen is láttam digitális formában, hiszen a Game Boy Advance-es WarioWare, Inc. játékban, valamint a Nintendo DS-es folytatásban játszható volt.

Az még kevésbé ismert, hogy a Nintendo már 1977-ben próbálkozott videojátékokkal (Color TV-Game), ezek is szerepelnek a könyvben, és azt is érdekes látni, hogy a Nintendo talán a legelső videojáték megjelenéskor elhatározta, hogy megveti a lábát a konzolpiacon is, hiszen a ’80-as évek elején már olyan játékok jöttek ki, amik szinte azonnal videojáték-adaptációt kaptak (Duck Hunt, Wild Gunman, Mach Race… ezek mind játszhatók játék formájában is!), csak ki kellett várni a megfelelő időt és a mascotot, hogy népszerűek legyenek.

A könyv hihetetlen jó! Elsősorban képeskönyvként érdemes forgatni. Nagyon sok képet tartalmaz játékokról, több kameraállásban, használat közben, sőt, még leírások is, és ami a legjobb: A képek KIVÉTEL NÉLKÜL kiváló minőségűek! Pixelnek nyoma nincs, mind a legjobb szemszögből fényképezve. Tehát szemléletesek is, szinte magunk előtt látjuk a játékokat.
A könyv kétnyelvű, angol és francia, de ezt inkább hátránynak tartom, mert így a leírás nem eléggé informatív. Ha csak egy nyelven lett volna, akkor sokkal több érdekességet, információt lehetett volna megosztani a játékokról, akár „kulisszatitkokat” is, amivel akár a képes lexikon is lehetett volna. Nem tudom, hogy a gyűjtő osztott meg ennyi kéziratot angolul és a francia kiadó döntött úgy, hogy teljesebb legyen a könyv, lefordítják franciára az angol szöveget, vagy eleve kétnyelvű könyvről szólt a szerződés, de ez a része sajnálatos.

De a képek, illusztrációk csodálatosak. A leírást meg felfoghatjuk úgy, hogy ha valamelyik játék felkelti az érdeklődésünket, utánaolvashatunk mi magunk. Mondanám, hogy érdemes beszerezni, de már 10 éve, hogy megjelent, és nemhogy az összes példány elfogyott, de a kiadó sem tervezi újranyomtatni, ahogy a használt piacon sem lelhető fel egy sem. Pedig érdemes lenne terjeszteni, nagyon jó képes Nintendo dokumentumkönyv.

A könyv kölcsönpéldány, bagszitól kaptam. Köszönet érte!

PlayStation történelem 6. rész - Kézikonzolok

A Sony a PS2 sikere után annyira biztosítottnak érezte a helyét a konzolpiacon, hogy úgy érezték, a kézikonzolok piacán is egyeduralkodókká tudnak válni. Játékosok imádják a konzoljaikat, miért is ne vinnék magukkal a PlayStation játékélményt? Az elgondolás nagyon jó volt, és mind a két kézikonzol ígéretes volt, ám a csillagok állása mégsem kedvezett a Sony-nak. Többek között ennek okát is kutatni fogjuk a PlayStation történelem záróakkordjában, miközben felfedjük a kézikonzolokban rejlő potenciált is.

PlayStation Portable

Annak ellenére, hogy a Sony a kezdetektől sikeres volt, relatíve későn, csak 2005-ben jelentkeztek a kézikonzoljukkal. A PlayStation Portable-ről először a 2003-as E3-on beszéltek. A PlayStation alapítója, Kutaragi Ken úgy beszélt a kézikonzolról, mint a 21. század walkman-je, utalva a multimédiás képességeire. Újságírók érdeklődve várták a kézikonzolt, köszönhetően, hogy még a megjelenő Nintendo DS-nél is fejlettebb lesz.

Persze, a technikai fejlettség önmagában nem garancia a sikerre. A Nintendo a ’90-es években uralta a kézikonzol piacot, pedig volt néhány kihívója. Elég csak a Sega Game Gear-jére gondolni, de a Bandai is próbálkozott a WonderSwan konzoljával megvetni a lábát, ám egyik sem volt méltó kihívója a Nintendónak. De az IDC elemzői szerint a PlayStation Portable viszont méltó kihívója lehet a kiotói cégnek.

2003 novemerében mutatták be először a kézikonzolt. Ekkor még analóg kar nélkül, amit hiányoltak is a kritikusok. A konzol fejlesztése leginkább az akkumulátor életideje miatt volt kihívás. Ezt megoldandó, a Sony energiagazdálkodási stratégiákat vezetett be, melynek köszönhetően a processzor sebességét az eredeti kétharmadára korlátozták. A másik komoly kihívás a PSP egyedi adathordozója, a Universal Media Disc (UMD) jelentett, ami szintén nagyon merítette az akkumulátort, és lassan olvasta be az adatokat. Így a fejlesztőknek arra is gondjuk volt, hogy a játékadatokat optimálisan rendezzék el, hogy a beolvasás a lehető leggyorsabban menjen. Még így is akadtak problémák, hiszen vannak játékok, melyek 2 perc alatt töltődtek be.

A PSP 2004. december 12-én jelent meg Japánban, és sikeresnek volt mondható, 200 ezer példányt értékesítettek az első nap. Az európai megjelenést az amerikaival egyszerre, vagy 2005. március 24-ére tervezték, de a nagy amerikai érdeklődés miatt nem tudták elég példányban legyártani, így az európai megjelenést szeptember 1-jére halasztották. A konzol a magas ára ellenére ($249 / €249) ugyan sikeresen indult, a Sony tervezett várakozásait alulmúlta. Pedig Nagy-Britanniában három óra alatt elkelt a teljes nyitókészlet, és amíg a Nintendo DS-ből 87 ezer példány fogyott az első nap, addig a PSP-ből 185 ezer példány.

Hardware

A konzol 4,3” TFT kijelzővel van ellátva, mely 480×272 pixel felbontású, a színmélység 24 bites. Ezzel magasan felülmúlja a Nintendo DS kijelzőjének képességét. Bal oldalt találhatók az iránygombok és az analóg kar, míg jobb oldalt a jól ismert PlayStation akciógombok. Felül található az L és az R gombok, valamint az UMD lemez bemenete. A konzol tárhelyét memóriakártyával is lehet bővíteni, de csak a Sony által gyártott Memory Stick PRO-val kompatibilis. A kézikonzol Wi-Fihez csatlakoztatható, így a PlayStation Network segítségével online is lehet játszani, valamint a PlayStation Store-ból játékokat vásárolni.

A PSP két 333 MHz MIPS32 R4000-es microprocesszort tartalmaz. Közülük a főprocesszor, egyben egy Media Engine egy 166 MHz-en futó grafikus processzor, mely 32 MB-os RAM-mal van ellátva. A másik processzor egy 4 MB beágyazott DRAM-mal rendelkezik. Ez osztozik a GPU-n és a Media Engine között. A hardware eredetileg csak 222 MHz-cel futtathatta a játékot. Ezt a korlátot, vélhetően a későbbi modellek jobb minőségű technológiájának köszönhetően, egy 2007. május 31-én kijött 3,50-ös firmware frissítéssel eltörölték.

A kézikonzolt egy 1800 mAh akkumulátor működteti. Ez körülbelül 3-6 játékot, 4-5 óra filmnézést és 8-11 óra zenehallgatást tesz lehetővé. Töltése nagyjából 1,5 órát vesz igénybe. Az újabb modellek egy vékonyabb, 1200 mAh-os akkumulátort tartalmaznak, hogy maguk a kézikonzolok is vékonyabbak legyenek. Használhatók a nagyobb teljesítményű elemmel is, csak akkor a hátlap nem megy rá a konzolra.

Újabb modellek

A PlayStation Portable két újabb modellje is napvilágot látott. A PSP-2000-es modellt Európában „PSP Slim & Lite” néven reklámozták. Ez már a fentebb említett vékonyabb akkumulátort kapta meg, hogy maga a konzol is vékonyabb legyen. Emellett a kijelző is vékonyabb lett, és nagyobb fényerővel világít. Az első modell nagyon lassan töltötte be a játékokat és filmeket. Ezt kiküszöbölendő, 32 MB helyett 64 MB RAM-os processzort építettek a konzolba. A 2000-es változat 2007. szeptember 5-én jelent meg Európában.

Egy évvel később jött a PSP-3000-es modellje, melyet Európában „PSP Brite” néven promotálták. A kijelző fényereje még erősebb, sokkal több színt képes megjeleníteni, emellett a kontraszt is ötször erősebb. A lemeztálca, a logo és a gombok, mind új dizájnt kaptak, valamint mikrofonnal lett ellátva a kézikonzol. Európában 2008. október 17-én jelent meg.

PSP Go

A Sony 2009-ben gondolt egyet, és kiadott egy összecsukható kézikonzolt, PSP Go néven. A dizájnt teljesen új alapokra helyezték. 43%-kal könnyebb és 56%-kal kisebb, mint az első PSP modell. Az újratölthető akkumulátorhoz nem lehet hozzáférni. A kijelző 480×272 pixel felbontású, azt felhajtva érjük el a gombokat.

A PSP Go nemcsak Wi-Fivel van ellátva, hanem Bluetooth-tal is, ezáltal PSP játékok DualShock 3 controllerrel is játszhatók. A Sony kiadott egy PSP dokkolót (PSP-N340) is, amivel nemcsak tölteni lehet a kézikonzolt, hanem alkalmas adatátvitelre is, valamint videóbemenetet is tartalmaz. Ezzel köthető egy PlayStation 1 a PSP Go-hoz, és a kézikonzol szolgál az első PlayStation kijelzőjeként.

Mivel az UMD meghajtó nem volt sikeres, ezért ezt kivették a PSP Go-ból, helyette egy 16 GB-os belső flash memóriát kapott. Ez a Memory Stick Micro segítségével 32 GB-ra növelhető. Mivel nem tartalmazza a meghajtót a kézikonzol, ezért kizárólag a PlayStation Store-ból letöltött játékokkal lehet játszani. A PSP Go kommunikál a PlayStation 3-mal, a konzolon letölthető játékok átvihetők PSP Go-ra is. 2009. október 1-jétől minden fizikai változatban kapható PSP játék digitálisan is letölthető.

Annak ellenére, hogy a PSP Go gazdagon el van látva extrákkal, igencsak alulteljesített eladások terén. Ezért a Sony 2010 júniusában egy új kiadás látott napvilágot, melyre Európában 10 játék ingyenesen letölthető. Ám sem ez, sem az októberi árcsökkentés nem hozta a várt eredményt, így 2011. április 20-án bejelentették, hogy megszüntetik a PSP Go gyártását és a PS Vitára összpontosítanak.

PSP Street (E1000)

2011. október 26-án egy PSP Streettel próbálták a kézikonzolt Európában életben tartani. Ez egy olcsóbb modell, mely kevesebbet is tud. Nem tartalmaz Wi-Fit, a hangszóró mono, és a mikrofont is kivették belőle. A fényerősség gombot is kivették belőle, helyette a beállítások menüben lehet a kézikonzol fényerejét állítani. A felülete matt, mint a PlayStation 3 Slim konzolé.

Játékok

A PlayStation Portable 10 éves életideje alatt 1370 játék látott napvilágot. A legsikeresebb játék a Grand Theft Auto Liberty City Stories volt, melyből 7,5 millió példány kelt el. Sikeresek voltak még a Grand Theft Auto: Vice City Stories, a Monster Hunter és a Gran Turismo játékok is. Az utolsó PSP játék a Retro City Rampage volt, mely 2016. júliusában jelent meg.

A PlayStation 3-on rajtolt „Essentials” sorozatot kiterjesztették a PSP-re is, így a legsikeresebb játékokat később kedvezőbb áron is meg lehetetett vásárolni. A letölthető játékok méretét 1,8 GB-ban maximalizálták.

A PlayStation Portable a Nintendo DS-sel volt versenyben. A PSP a technikai teljesítménnyel, míg a DS a játékélménnyel hívta fel magára a figyelmet. A kezdetekben jobban indult a PSP, mert jobban kijött a Sony kézikonzoljának fejlettsége, ráadásul nehezen jöttek az igazán jó DS játékok. De amint megjelentek, a Nintendo kérlelhetetlenül vette át az uralmat, és olyan szinten uralta a kézikonzol piacot, a PSP-nek nem igazán volt szava a DS mellett. A fejlesztők is jobban szerettek Nintendóra fejleszteni, többek között az érintőképernyő és az abban rejlő interakciós lehetőségek miatt.

Fogadtatás

A PSP alapvetően kedvező fogadtatásban részesült. A kritikusok méltatták a kézikonzol erejét, multimédiás lehetőségeket. A konzol a GPS funkciójának köszönhetően is remek útitárs. Ugyanakkor hiányolták a kijelzőről a védőburkolatot, ahogy az UMD lemezek sincsenek lefedve. A kézikonzol dizájnját és a Wi-Fi támogatást is dicsérték, ahogy a kijelzőt is méltatták a jó fényereje miatt.

A PSP Go viszont inkább negatív kritikákat kapott. Nagyon drágának tartották, alig volt 50 Euróval olcsóbb, mint a PS3. Sokkal inkább a PSP-3000-es modellt javasolták helyette, hiszen nemcsak olcsóbb volt, de UMD lemezzel is használható volt. PSP Góra így értelemszerűen azokat a játékokat is le kellett tölteni, amik megvoltak már UMD-n, így különösen drágának számított az új kézikonzol. Az IGN szerint a PSP Go egy nehezen eladható kézikonzol. A gombok elhelyezkedése is kritika tárgya volt. Dicsérték ugyanakkor a kijelzőt, ami tiszta és éles volt. A képek és a videók nagyon szépen mutattak rajta. Méltatták ugyan, hogy PlayStation 3 controllerként is funkcionál a kézikonzol, de azt nem, hogy csak vezetékesen csatlakozik az asztali konzolhoz.

Összegzés

A PSP-ből összesen 76,4 millió példányt kelt el. Ami egyáltalán nem mondható bukásnak, ám a Nintendo DS-ből több mint a duplája ment el, így nem tudott igazán érvényesülni. Japánban volt messze a legnépszerűbb, 19 millió példány talált ott gazdára. Összehasonlításként egész Európában mindössze 12 millió került a kosarakba, míg Nintendo DS-ből 61 millió az öreg kontinensen.

PlayStation Vita

A Sony a PlayStation Vitával másodjára is megpróbálkozott a kézikonzolpiacot meghódítani. A konzolról először 2009-ben lehetett először hallani. Az Eurogamer cikkezett arról, hogy a Sony következő kézikonzolja valószínűleg az XBOX technikai tudásával fog vetekedni. Sokáig „PSP 2” néven illették a kézikonzolt. A 2010-es Tokyo Game Show-n jöttek jelentések arról, hogy a Sony egy zártkörű találkozón mutatta be a kézikonzolt a Sony Computer Entertainment központjában. Ekkor szállították ki a fejlesztői példányokat a fejlesztőcégeknek, hogy gyártsanak hozzá játékot. Ekkor már biztos volt a PlayStation Vita léte, de részleteket nem közöltek róla.

A Sony sokáig nem kommentálta a pletykákat. Hivatalosan 2011. január 27-én a PlayStation Meeting-ben mutatta be a sajtónak a kézikonzolt. Ekkor még „Next Generation Portable” projektnéven illették a kézikonzolt, a PlayStation 3 minőségű vizualitást célozták meg. De gyorsan tisztázták is, hogy ez nem azt jelenti, hogy technikailag egy hordozható PS3-at vehetünk majd a kezünkbe. Ez már csak azért sem lehetséges, mert akkor 2 GHz-en kell futnia, aminek következtében 5 perc alatt lemerülne az akkumulátor.

Megjelenés

Folyamatosan jöttek ki új információk a kézikonzolról. A Sony a 2011-es E3-on árulta el, hogy a konzol neve PlayStation Vita lesz, a latin „élet” szóból. Végül tartani tudták magukat ahhoz a tervhez, hogy a 2011-es Tohoku Földrengés és Tsunami ellenére még ebben az évben megjelenik a PS Vita. December 17 lett a jeles dátum, míg Amerikában és Európában egyaránt 2012. február 22-én jelent meg a kézikonzol. 25 játék, többek között az Uncharted: Golden Abyss, Wipeout 2048, FIFA12, Rayman Origins demonstrálták a kézikonzol tudását.

A PlayStation Vita sikeresen rajtolt, de az eladások nem sokkal a megjelenés után megtorpantak. Japánban több mind 300 ezer példányt adtak el a megjelenés hetében, de már a rá következő héten is csak 73 ezer példány talált gazdára. Végül 12 ezres heti eladásra állt be a számláló. Nyugaton sem volt sokkal jobb a helyzet. 200 ezres eladással indult Amerikában, majd heti 50 ezres eladást realizált a Sony cég. Miután mindenhol megjelent a PS Vita, 2012. február 26-án 1,2 milliós eladásról adott jelentést a Sony. Annak ellenére, hogy olyan nagy nevű játékok jelentek meg, mint az Assassin’s Creed III: Liberation, LittleBig Planet PS Vita, Persona 4 Golden vagy a Call of Duty: Black Ops, a konzol összeladása 10 hónappal a megjelenése után is 4 milliónál tartott. A Sony 2012 után végül úgy döntött, hogy a PSP-t is tovább élteti, és minden PS Vita játék megjelenik PSP-re is. A Sony bízott abban, hogy a két konzolból együtt elmegy 2013-ban 16 millió. De a várakozásokat az év során kétszer is korrigálni kellett 12 millióra, majd 10 millióra.

És mivel a nagyobb címek sem fogytak annyira, ezért a külsős fejlesztők kezdték hanyagolni a kézikonzolt. Arra is volt példa a Capcom részéről, hogy a soron következő Monster Hunter játékot megjelentették PSP-re, aminek fellendült az eladása, PS Vitára viszont nem, aminek következtében még jobban csökkentek az eladások. A Sony nem is igyekezett a nagy cégeket visszacsábítani, helyette a kisebb, független fejlesztőkre helyezte a hangsúlyt, hogy mobil és PC mellett Vitára is fejlesszék játékaikat. Bár ettől nem lendültek fel az eladások, a kisebb cégeknek érdemes volt a Sony kézikonzoljára fejleszteni, mert olcsó volt a portolás, így profitra szert tettek. Az olyan játékok, mint a Fez, OlliOlli, Hotline Miami sikeresek voltak PS Vitán, és ez életben tartotta a kézikonzolt.

Japánban viszont valamennyire sikeres tudott maradni a PS Vita is. Ez elsősorban köszönhető annak, hogy a japánok a sok utazás miatt a kézikonzolokat preferálják, de ez azt is hozta magával, hogy a nagy japán fejlesztőcégek, mint a Bandai Namco, Koei Tecmo, 5pb, Atlus továbbra is lelkesen támogatta a Vitát. Elsősorban a JRPG-k és a Visual Novelek határozták meg a kézikonzol sikerét a távol-keleti szigetországban. Ezen játékok egy része, mint például a Persona, Danganronpa, Trials, angolul nyugaton is megjelentek, melyek szintén segítették a PS Vitát nyugaton is a víz felszínén maradni. Emellett digitális formában PSP játékok is letölthetők voltak az új kézikonzolra.

Nemcsak a konzol ára volt magas, hanem a hozzá kapható egyedi memóriakártya is. A Sony 2013 augusztusában 199 Euróra csökkentette a PS Vita árát, ahogy a memóriakártya is olcsóbb árcédulát kapott.

Fókuszváltás

A PlayStation 4 megjelenése bizonyos szempontból tovább nehezítette a PlayStation Vita helyzetét. Az asztali konzol ugyanis annyira népszerű volt, hogy bár két évvel a PS Vita után jelent meg, néhány hét alatt többet adtak el PS4-ből mint a PS Vitából addig összesen. Bár igyekeztek azzal segíteni a kézikonzolon, hogy a Remote Play funkciónak köszönhetően valamennyi PS4 játék streamelhető PS Vitán. Ám ez végül azt hozta magával, hogy a PS Vita megszűnt önálló kézikonzolként funkcionálni. Mivel a PlayStation 4 magasan a legsikeresebb volt a kapható PlayStation konzolok közül, ezért az egész ökoszisztémát az asztali konzol köré építették, aminek a Vita is részese volt. Például a PlayStation VR-ra lehetett a kézikonzolt, mint második kijelző csatlakoztatni. Kijött egy PlayStation TV nevű kiegészítő, amivel PlayStation Vita játékokat lehetett TV-n játszani. Ennek is az volt a célja, hogy bővítsék a játékos bázist, de mivel még Japánban is szerény eladásokat produkált, ezért két évre rá megszüntették a gyártását. Végül maga a Sony cég is egyre kevesebb játékot fejlesztett PS Vitára. Az utolsó nagy Sony cím, a Freedom Wars viszont sikeres lett. Japánban 188 ezer példányban kelt el az első héten.

2015 szeptemberében jelentette be a Sony, hogy nincs kilátásban a PS Vita utódja. Ahogy fogalmaztak, a körülmények nem teszik lehetővé, hiszen a mobilos játékok uralják a piacot. A 2015-ös E3-on jelentette be a Sony, hogy nem fog több nagy játékot kiadni PS Vitára. Ezt októberben annyival módosították, hogy semmilyen játékot nem fognak fejleszteni a kézikonzolra. A PlayStation 4 elképesztő sikere minden fejlesztőt az asztali konzol felé irányít.

A PlayStation Vitára ugyanakkor szívesen fejlesztenek kisebb cégek. Ők továbbra is életben tartják a kézikonzolt, a Minecraft is sikeres volt. Japánban továbbra is a körülményekhez jól fogyott a kézikonzol, a nyugati felhasználóbázisról meg úgy nyilatkozott a Sony, hogy kicsi, de masszív. 2015 végére érte el a kézikonzol a 10 milliós összeladást. A kézikonzolt azon PS4 játékok is életben tartották, mely Vitára is kapható volt. Mivel ezeket a játékokat mindkét konzolon lehetett többen is játszani, ezért a Vita változat egy olcsóbb alternatíva volt a teljes játékélményhez.

Ám ez sem tartott sokáig, mert 2017 márciusában megjelent a Nintendo Switch, ami hibrid konzol lévén, PS4-PS Vita koncepciót ajánlott. Bár a kézikonzol az év végére elérte a 15 milliós eladást, a Nintendo Switch minden képzeletet felülmúló sikere beverte az utolsó szöget is a PS Vita koporsójába. A Sony végül a 2018-as Tokyo Game Show-n jelentette be, hogy 2019-ben leáll a PS Vita gyártása. A USGamer becslése szerint összesen 16 millió példány talált gazdára. Az online áruházat 2021. augusztus 27-én akarták bezárni, de a játékosok reakciójának köszönhetően az áruház a mai napig él.

Mindent egybevetve, a PS Vita bukásnak mondható. És nemcsak a mobilos játékok miatt nincs utódja, hanem a Nintendo Switch és a Steam Deck hatalmas sikere sem garantálja, hogy a Sony harmadik nekifutása sikeres lehet. Mindezek ellenére 2023. november 15-én megjelent a PlayStation Portal, mely a PlayStation Vita Remote Play funkcióját viszi tovább PlayStation 5-re.

Hardware

A Sony eredeti elképzelése az volt, hogy a PS Vita egy kombinációja lesz a hagyományos kézikonzoloknak és az okoseszközöknek, ezért a PS Vita különböző bemenetekkel lett ellátva. A külseje a PlayStation Portable-ön alapul. Közepén egy 5” qHD OLED kapacitív érintőképernyő kapott helyet. Két analóg kar mellett jobb oldalon megtalálhatók a megszokott akciógombok, felül az L és az R gombok. A mozgásérzékelés a Sony Sixaxis rendszerének köszönhetően lehetséges, ami egy háromtengelyes giroszkópból és gyorsulásmérőből áll. Mindezek mellett a PlayStation Vita a hátuljára is kapott egy érintőpadot.

Egy sztereó hangszórót és mikrofont is kapott a kézikonzol, valamint Wi-Fi és Bluetooth csatlakozás is lehetséges. A kézikonzol két kamerája 0,3 MPixeles, tehát 640×480 (VGA), felbontásban, 60 fps-ben készít videót. Fotót is lehet velük készíteni. A kamera arcfelismerő rendszerrel működik, és követi a fej mozgását is.

A készüléket egy egyedi, négymagos ARM Cortex-A9 MPCore processzortal és egy négymagos SGX543MP4+ grafikus chippel van ellátva. A Sony tisztázta, hogy a kézikonzol jóval a maximális órajel alatt fut, hogy ne melegedjen túl a PS Vita, és az akkumulátor fogyasztása optimális legyen. Ezzel együtt a cég álláspontja szerint a teljesítménye a PSP és a PS3 között van. Az akkumulátor teljes feltöltöttséggel 3-5 óra játékot tesz lehetővé, 5 órán keresztül lehet rajta videót nézni, 9 órán keresztül zenét hallgatni kikapcsolt képernyővel. A PS Vita 512 MB rendszermemóriával és 128 MB VRAM-mal rendelkezik, amivel alkalmas a kézikonzol a játék közbeni csevegésre is.

A játékok a „PlayStation Vita Game Card” nevű memóriakártyán találhatók, mely teljes mértékig kiváltja az UMD-t. A kártya memóriájának nagyjából 5-10%-án találhatók a játékmentések és a patchek. A PlayStation Vita nem használható normál SD kártyával. Kizárólag a Sony által kiadott PS Vita Memóriakártya helyezhető a kézikonzolba. A konzol eleinte 100 játék és alkalmazás tárolását tette lehetővé, ezt 2014-ben a 3.10-es frissítéssel 500-ra emelték.

Későbbi modell

2014. február 7-én megjelent a PCH-2000-es modellű PlayStation Vita, melyet „PlayStation Vita Slim” néven is említenek. 20%-kal vékonyabb és 15%-kal könnyebb, mint az első kiadás. Az OLED kijelzőt ugyanakkor LCD-re cserélték, hogy olcsóbb lehessen. Az új akkumulátor körülbelül 1 órával több játékot tesz lehetővé. A modell bár 1 GB belső tárhellyel rendelkezik, de ha memóriakártyát csatlakoztatunk a kézikonzolba, a kettő együtt használható. Ekkor a rendszer felajánlja, minden adat átkerül a memóriakártyára. Valamint egy Micro USB Type B porttal is el van látva, így standard USB csatlakozóval is tölthető a PS Vita.

Játékok

A PlayStation Vita pont akkor jelent meg, ahogy a digitálisan letölthető játékok egyre nagyobb hangsúlyt kaptak. Így fokozatosan állt át a kézikonzol a PlayStation Vita Game Card-ról a digitális letöltésre. Különösen hangsúlyossá vált ez akkor, amikor a kisebb független cégek jöttek a saját játékaikkal.

A konzolt úgy fejlesztették, hogy könnyen elkészülhessen a PlayStation 3 játékok hordozható változata. Ám ezek mind csak techdemóként funkcionáltak. Elsősorban japán cégek fejlesztették játékaikat PlayStation 3-ra és Vitára is. Ez a trend folytatódott a PlayStation 4 megjelenése után is. Sőt, csak fellendült a kézikonzol eladása, hiszen lehetett úgy is többen játszani, hogy az egyik a PS4 változattal rendelkezett, a másiknak PS Vitán volt meg a játék.

PlayStation 2 játékok PS Vitára portolásával is próbálkoztak, ám a PS2 bonyolult architektúrája miatt sokat kellett dolgozni a Final Fantasy X/X-2 és a Persona 4 Golden játékokon. Néhány játékot, mint például a Jak and Daxter Collection-t és a Ratchet and Clank Collection-t a PS3 változat alapján dolgozták át.

A PlayStation Vita valamennyi PlayStation Portable játék digitális kiadásával kompatibilis. Emellett azon PlayStation 1 játékok is játszhatók, melyek digitális formában elérhetők.

Verdikt

Oly sok cég próbálkozott a Nintendo kézikonzolok egyeduralmát megtörni, de ez még a Sony-nak sem sikerült. Erre az egyik legvalószínűbb ok az, hogy a hordozható játékélmény esetében sokkal kevésbé számít a technikai fejlettség, amiben jeleskedik a Sony. Sokkal inkább a tartalmasabb játékélményre vevők azok, akik útközben játszanak. Játékkínálatban a Nintendo egyszerűen verhetetlen.

A piac alakulása sem kedvezett a Sony-nak, így érthető, hogy nem gondolkodnak többet a kézikonzol piacon. Azt a cég is elismerte, hogy alábecsülték a mobilos játékok hatását. A PS Vita meg pont akkor jelent meg, amikor jelentősen kibővült a mobilos játékok piaca, így potenciális játékosokat vesztettek.

Az sem tett jót a kézikonzolnak, hogy a PlayStation 4 megjelenésének közelében jelent meg. A fejlesztők rendre az asztali konzolra fókuszáltak. Végsősoron a Sony fejlesztő cége is a PS4-re fejlesztett inkább, ami hatással volt a külsős fejlesztők hozzáállására is, így a PS Vitára nagyon kevés igazán jó játék jelent meg.

Ebből is látszik, hogy mennyi múlik a piacon, a marketingen és a jó időzítésen. Mivel a PlayStation kézikonzoljait szerették a vásárlók, a kritikusoknak is általánosságban bejött, ezért szerencsésebb csillagzat alatt a Sony méltó vetélytársa lehetett volna a Nintendónak.

Nos, ennyi volt a Sony cég videojátékos története. Megjelenésével felrobbantotta a konzolpiacot, de mint látható, mindennel együtt nekik is megvoltak a maguk hullámvölgyei. A PlayStation történetéről legalább annyira lehetne könyvet írni, mint a Nintendo történetéről. Ebbe a sorozatba ennyi fért. Remélem, sokaknak szolgáltam újdonsággal, érdekességgel.

A cikk eredetileg az Animagazin 86. számában jelent meg. A magazin ingyenesen letölthető innen.

Nintendo Switch 2 - Hosszabb távú kilátások

Dübörög a Nintendo Switch 2, eladási rekordokat dönt meg, az internet gaming szekciója szinte csak a Nintendo új konzoljáról szól. A vélemények ugyanakkor megosztóak, sokan imádják, a Nintendo egy új szenzációjának tartják, míg másokat jobb esetben nem győz meg arról, hogy megvegyék, rosszabb esetben erősítik az online gyűlöletcunamit, amit a Nintendót és az újonnan megjelent Donkey Kong Bananza játékot igyekszik elsodorni. Újabban divat lett szidni a Nintendót.

Az igazat megvallva, én tartottam attól, hogy mivel eléggé hasonlít külsőre a Nintendo Switchhez, ugyanúgy el fog bukni, mint a Wii U, hiszen a hasonlósága okán azt is új kiadású Wii konzolnak tartották. A Ninendo ráadásul soha nem számozta a konzoljait. De úgy tűnik, hogy a kiotói cég javította az egyik korábbi hibáját, hiszen a Wii U a rossz marketingje miatt is bukott. A Switch 2 esetében viszont mindent megtettek azért, hogy minél több emberhez eljusson az, hogy egy új konzolt vásárolnak a boltokban az emberek.

Ennek rendje és módja szerint hatalmasat robbantott a konzol. Hiszen a PlayStation 2 sem tudott ekkorát szólni nyitáskor, mint a Nintendo Switch 2. Az első havi eladások is 5 millió eladott konzolról szólnak. Persze azt hozzá kell tenni, hogy becsült adatok alapján, hiszen később a Nintendo hozzátette, hogy ezek a számok nem pontosak. Vélhetően hibahatáron belül van, annyira biztos, hogy nem pontatlan, hogy a valós szám az 5 millió fele vagy harmada lenne.

Ugyanakkor valós észrevételeket, kritikákat olvasva azért elgondolkodok azon, hogy a Nintendo Switch 2 akármennyire is fejlődött technikailag, azért itt-ott érezhető, hogy a konzol csak kompromisszumok árán jelenhetett csak meg. Gondolok például arra, hogy vannak cartridge-ek, melyeken csak a letöltőkulcs van, ami alapján letölti a játékot a konzolunkra. Tehát cartridge formájában a játék digitális formáját vesszük meg. A fejlesztők pedig hálásak érte, hiszen ehhez elég csak a legkisebb tárhelyű kártyát megvenni, ami csökkenti a fejlesztési költségüket. Én a magam részéről ezt is annak tudom be, hogy a játékok fejlesztési költségei az utóbbi években nagyon megemelkedtek, és ez a cartridge segíti őket az anyagi nehézségekben. Ugyanakkor, ha belegondolunk, ez részint olyan, mint amikor az áremelkedést a boltok áthárítják a vevőkre, hiszen ez azzal jár, hogy a Nintendo Switch 2 256 GB-os tárhelye (aminek egy kisebb részét egyébként is fenntartja az operációs rendszer számára) gyorsan el fog fogyni. Amilyen hatalmas manapság a játék, egyáltalán nem sok az a 256 GB, és akkor nekünk kell az SD kártyát megvenni, amiből egyáltalán nem mindegy, melyiket vesszük meg. Hiszen a Nintendo Switch 2 csak az Express kártyát fogadja el, mégpedig azért, mert annak annyira gyors az adatátviteli sebessége, a komplex játék egyenletesen, akadozás nélkül jelenjen meg a képernyőn. Ugyanakkor mivel az Express kártya még új, ezért drága is. És ha a játék digitális változatát vesszük meg, plusz x játékonként az Express kártyát, akkor végsősoron a vásárló jár rosszabbul. Így teljes mértékig érthető, hogy a vásárlóknak nem tetszik a letöltőkulcsos cartridge.

Hasonlót tapasztaltam a minap személyesen is. Történt a héten, hogy bementem Békéscsabán a Media Marktba és ahogy szoktam, a Nintendo játékok között is szétnéztem. Volt két darab Nintendo Switch 2 is és pont akkor jött oda egy kissrác is és mutatta az apjának az új konzolt. Szegény gyerek azt hitte, hogy a Mario Kart World is jár mellé, mire mutattam, hogy nincs az alján a Mario a kocsijában, tehát nincs mellékelve a játék. Aztán hozzátettem, hogy az a kiadás egyébként is digitális formában tartalmazza a játékot, amire az apuka húzta a száját. Vissza is tették a gépet, meg aztán mondtam is, hogy ha dobozában vesszük a játékot, akkor sem biztos, hogy rajta van a játék maga. Hirtelen nem ugrik be, hogy melyik letöltőkódos volt játék volt épp készleten, de mutattam, hogy van olyan dobozos játék, amiben a kártya csak a letöltőkódot tartalmazza. Tehát le kell tölteni a játékot, és csak akkor játszhatja. Neki is mondtam, hogy a fentebb említett okok miatt a fejlesztők ennek csak örülnek, de összességében ez még kevésbé tetszett neki.

Úgyhogy ennyiben maradt Switch 2, és az az igazság, hogy azért éreztem, hogy lesznek majd, akik a hiányosságai miatt visszateszik a konzolt az áruház polcaira. A fő kérdés szerintem az, hogy hogyan alakul a konzol hosszútávú eladása? Mennyire fogja befolyásolni azok a hiányosságok, ami miatt lesznek, akik visszateszik az áruházak polcaira a konzolt? Vagy egyszerűen a Nintendo olyan hírnevet alapozott meg magának a Switchcsel, hogy hosszútávú érdeklődést, rajongást váltott ki a kiotói cég irányába. Az eddigi eladások szerencsére nagyon szépek, az átmeneti készlethiányból meg arra lehet következtetni, hogy a Nintendo sem számított ekkora keresletre. Aztán a Donkey Kong Bananza megjelenésére a Nintendo utolérte magát. Szóval nagyon jól indult a Switch 2, de hogy mi várható hosszútávon, ez a nagy kérdés. Eddig minden jel arra utal, hogy hosszútávon marad ez a trend, hiszen a Nintendo azzal is nagy hírnevet szerzett magának, hogy visszatértek a franchise-aik a mozivászonra. A 2023-as Super Mario Bros. Movie több mint 1 milliárd dollár bevételt termelt. Biztosra vehető, hogy ez is hozzájárult a Nintendo Switch 2 sikeréhez. És várható folytatás is, hiszen a második részt már bejelentették, sőt jön a The Legend of Zelda film is.

Így végsősoron elmondható, hogy ugyan mindig lesz valaki, aki az új konzol hiányosságaira hivatkozva nem veszi meg, de minden jel arra utal, hogy az eladások hosszútávon is a csúcson tartják a Switch 2-t.

PlayStation történelem - 5. rész

Ha egy konzol sikeres, onnan egyenes út vezet a következő generáció felé. Ez nagyon bevált a Sonynak, hiszen az elképesztően sikeres PlayStation után jött a még elképesztőbben sikeres PlayStation 2. Ám az idők és a trendek változnak, így nem egyértelmű, hogy a sikeres PlayStation 4 után is hasonló dicsőség vár a PlayStation 5-re. Főleg, hogy változnak a trendek.

Ha azt hinnénk, hogy a Sony nem gyárt hatalmasabb konzolt a PlayStation 3-nál, vessünk egy pillantást a PlayStation 5-re. Egy hatalmas régi projektorra emlékeztet a konzol külseje, ráadásul a formája sem szabályos. Hogy lesz ebből játszható konzol? Vizsgáljuk meg kicsit közelebbről.

Fejlesztés

A Sony persze minden tőle telhetőt megtett, hogy rajtuk ne múljon a siker. A PlayStation vezető mérnöke Mark Cerny a PS4 megjelenése után kétéves ciklusokban gyűjtötte a visszajelzéseket. Ez azt jelenti, hogy kétévenként felkereste a Sony belső fejlesztőit, hogy információt gyűjtsön arról, hogy mit hiányolnak az aktuális konzolból, mivel lehetne a következő játékgépet javítani. Ezen visszajelzések alapján találták ki a PlayStation 5 koncepcióját, és hogy mi alapján fejlesszék azt.

Az egyik fő szempont játék betöltési idejének rövidítése volt. A merevlemez szabványos I/O sebessége már elavultnak számít, és korlátozó tényező a játékfejlesztésben. Hiszen a lassú átviteli sebesség korlátozza egy egyszerre betöltendő adat mennyiségét. Ez különösen azoknál a játékoknál volt fontos, ahol a dinamikusan töltődik be a játéktér, ahogy a karaktert irányítjuk a játékban.

Jim Ryan, a Sony Interactive Entertainment akkori elnöke elárulta, hogy keresték a lehetőségét a PlayStation 5 egy csökkentett teljesítményű verzióját is elkészítsék, ahogy a Microsoft tette az XBOX SERIES S-sel, de végül elvetették, mert túl hamar válna elavulttá.

A konzolról a nyilvánosságnak először a 2019 áprilisi Wired magazinnak adott interjújában beszélt Mark Cerny. A Sony a 2019 első negyedévében erősítette meg, hogy készül a PlayStation 5, de legkorábban csak 2020 áprilisában kerülhet forgalomba. A 2019 októberi Wired magazinban publikálták a konzol technikai specifikációit. A konzol logója az előzőekhez hasonlóan minimalista. A konzol teljes specifikációjának ismertetése 2020 márciusában már csak egy online konferencián történhetett meg. Április 2-án pedig „Deep Dive” néven a Deep Foundry Mark Cerny-vel készült interjú keretében további részleteket osztott meg a PS5-ről.

A játékkínálatot 2020. június 4-én tervezték bemutatni, de ez egy héttel elhalasztódott a George Floyd tüntetések miatt. Ekkor mutatták be a közönségnek a konzolt is.

Megjelenés

A PlayStation 5 hivatalos bemutatója 2020. szeptember 16-án volt, az előrendelést pedig másnap indították el. Több amerikai és brit üzlet ugyanakkor már aznap este elindította a rendelését. Az előrendelők azonnal megrohamozták az üzleteket, az első készletek gyakorlatilag aznap este elfogytak. A Sony elnézést kért az incidensért, és ígéretet tettek arra, hogy növelik a raktárkészletet.

A konzol Japánban és Amerikában 2020. november 12-én jelent meg, Európában egy héttel később. Több ázsiai országban, mint például Indiában, Vietnamban, Fülöp-Szigeteken csak 2021 elején jelent meg a PlayStation 5, de az utóbbi két országban a PlayStation szolgáltatások nem érhetők el.

A konzol két változatban látott napvilágot. Egy optikai meghajtós és egy digitális kiadás. Az optikai meghajtós kiadás támogatja az UHD Blu-Ray lemezeket is, míg a digitális változattal csak a PlayStation Store-ban vásárolt játékokkal lehetett játszani. Az utóbbi verzió valamivel olcsóbb volt.

Ugyanakkor a Sony hiába tett ígéretet a készlet növelésére, 2023-ig világszerte nehezen lehetett hozzájutni a konzolhoz a globális chiphiány miatt. Utána kezdett ténylegesen növekedni a bolti készlet. Bár azok sem jártak jól, akik várni kényszerültek, ugyanis 2022-ben az infláció és egyéb külső hatások miatt 20%-kal megemelték Európában és Japánban a PS5 árát.

Játékkínálat

A konzol előre telepített játékkal, az Astro's Playroom-mal jelent meg. Ezzel akarták demonstrálni a vadonatúj, DualSense controller technikai tudását. A nyitócímek között volt például az Assassin's Creed: Valhalla, a Borderlands 3, a Dirt 5 a Devil May Cry 5, a Mortal Kombat 11, és persze nem maradhatott ki a Fortnite sem.

Összességében azt lehet mondani, hogy folyamatosan jött egy-egy nagyobb játék a konzolra, de ekkor már erősen érezhető volt az a paradigmaváltás, amire a korábbi számokban már utaltam. Kevés igazán nagy játék jelent meg a konzolra, sokkal inkább domináltak az olcsóbb, kisebb, jellemzően független cégek által fejlesztett játékok. Ennek egyik nagy előnye, hogy egyedi, igazán jó ötletek is szárnyra kaphatnak, és mivel rövidebbek, könnyebben végigjátszhatók, így több játékkal volt lehetőségünk megismerkedni. Ez szélesítette a játékosok látókörét, több tapasztalatot, egyedi játékélményt lehetett szerezni.

Ugyanakkor sokan problémának élik meg, hogy ennyire kevés nagy játék jelenik meg. Viszont ahány elemzést olvastam, annyiféle magyarázat és verdikt látott napvilágot. Az világosan látszik, hogy jelentősen nőtt a programozás költsége az utóbbi években. Erre alapvetően két magyarázat van. Az egyik az utóbbi években történt nagy horderejű események: COVID-19 járvány, orosz-ukrán háború, most pedig Trump vámtarifája okoz komoly fejtörést nemcsak a játékosoknak, de a fejlesztőknek, kiadóknak is. Az ilyen világot rengető eseményeknek mind infláció-növelő hatása van, ami értelemszerűen valamennyi piaci szereplőt érint. A másik ok, hogy a játékok mind nagyobbak, egyre elterjedtebbek a nyílt világú (open world) játékok, emellett egyre inkább elvárás a játékosok részéről a 4K-s felbontás, és a minimum 60, de inkább 120 fps-es képfrissítés. Ezek mind növelik a fejlesztési költséget. Ugyanakkor szűk keresztmetszetet képez a játékosok pénztárcája, a hajlandóságuk az igazán nagy játékok megfizetésére. Így ahhoz, hogy megfizethetők legyenek, bizonyos kompromisszumokat kell kötni.

Az aggodalom egyáltalán nem alaptalan, ugyanis a PlayStation 5-re eddig körülbelül 900 játék jelent meg, és mindössze 8 lépte át az 1 milliós eladást. A képet ugyanakkor árnyalja (jelen esetben javítja), hogy ebbe csak a fizikai példány tartozik, a digitális nem. És évente egyre nagyobb arányban vásárolnak a játékosok digitális formában játékot. Ugyanakkor az igazán nagy kaliberű játékok esetében még mindig inkább a fizikai formátum a nyerő. Bár ezeket a játékokat elsősorban a veterán játékosok veszik, akik leginkább hagyományból vesznek játékot optikai lemezen, ugyanakkor irgalmatlan helyet foglalnak a konzol tárhelyén, így néhány nagy játékkal be is telne az.

Visszafele kompatibilitás

A PlayStation 5 teljes mértékig kompatibilis a PlayStation 4 játékokkal, emellett az előző generációs konzol továbbra is minden támogatást megkap. Olyannyira, hogy sok PS5 játék, melyet eredetileg a kurrens konzolra fejlesztettek, megjelentettek PS4-re is. Ám ez nemcsak a Sony az előző generáció híresen nagyvonalú támogatásának köszönhető, hanem a már fentebb ismertetett chiphiánynak, és hogy az amiatt akadozó PS5 eladások ne korlátozzák a játék ismertségét.
Ennek köszönhetően összesen több mint 4000 játék jelent meg PlayStation 4-re, ezzel ennek a konzolnak van az egyik legnagyobb játékkínálata. Nishino Hideaki, a Sony elnökhelyettese szerint úgy fejlesztették a PlayStation 5-öt, hogy a PS4 játékok „99%+”-a játszható PlayStation 5-ön. Emellett a Sony 2020 májusában elindított egy tanúsítványi programot, aminek értelmében minden 2020. július 13-tól megjelent PS4 játéknak natívan futnia kell PS5-ön.

Ugyanakkor a játékok, melyek mindkét konzolra megjelentek, a PS5 változatuk különböző extrákkal lettek ellátva, melyek kihasználják a kurrens konzol technikai képességeit. Amint normalizálódott a PlayStation 5 készlet az üzletekben, úgy szorult hátra az előző generációs konzol.

Technikai specifikációk

A PlayStation 5-öt egy AMD és Sony által közösen fejlesztett egylapkás chip működteti, mely egy nyolcmagos 7nm-es AMD Zen 2 processzort tartalmaz. Ez 3,5 GHz frekvencián működik A Zen 2 egy 64 bites x86-64 utasításkészletű mikroarchitektúra. Az integrált grafikus processzor, mely az AMD RDNA 2 grafikus architektúráján alapul. Mind a két processzor egyedi, kizárólag PlayStation 5 számára gyártott chipek. A grafikus chip 36 számítási egységgel rendelkezik, mely 2,23 GHz-en fut, így akár 10,28 teraFLOPS csúcsteljesítményre képes. Támogat egy olyan hardveresen gyorsított renderelési technikát, mely valósághű megvilágítást és visszaverődést tesz lehetővé.

A konzol egy 16 GB-os GDDR6 SDRAM-mal rendelkezik, mely 448 GB/s sávszélességgel működik és tartalmazza a Bluetooth 5.1-et és Wi-Fi 6-ot. A CPU és a GPU egységes memóriaként osztja meg az SDRAM-ot. Mindkét chipet egy AMD Smartshift technológiájú gyorsítórendszer felügyeli. Az aktuális tevékenységeik alapján állítja be a frekvenciát, ezzel optimalizálja a fogyasztást, és garantálja, hogy a chipek a lehető legtovább működjenek, valamint így a konzol is nagyobb teljesítménnyel működik. Összességében arra törekedtek, hogy a PlayStation 5 kevesebb energiát fogyasszon, mint a PlayStation 4.

A hűtőrendszer egy kétoldalas 120 mm átmérőjű, 45 mm vastag ventilátort és egy nagy hőbordát tartalmaz, szabványos hőcső kialakítással. Az egylapkás chip egy folyékony fém hővezetőt tartalmaz, mely a chip és a hűtőborda között helyezkedik el. A tápegység 350 wattos.

A konzol egy új, „Tempest Engine” audiotechnológiával van ellátva, mely többszáz hangforrást képes megszólaltatni egyidejűleg. A PlayStation 4 esetében ez a szám 50 volt.

Tárhely

A PlayStation 5 alapvetően 825 GB-s SSD meghajtóval lett ellátva, melyből 667 GB érhető el 12 csatornás interfésszel, 5,5 GB/s átviteli sebességgel. Ez a szokatlan méret bizonyult optimálisnak a 12 csatornás útvonalhoz. Az SSD alapvető követelmény volt a fejlesztők részéről, hiszen az egyre nagyobb játékoknak egyre nagyobb a tárhelyigényük, és hogy ne laggoljon, ezért elsődleges a gyors átviteli sebesség. Ezzel nemcsak hogy a PS5 százszor gyorsabb, mint a PS4, de további cél volt az I/O szűk keresztmetszetének kiküszöbölése, így hatékony lesz a teljesítmény. Ezért a Sony egy egyedi chipet fejlesztett kis több koprocesszorral, melyek együttműködnek a flash memóriavezérlővel. Így csökkentik a késleltetést. Így a konzol akár 22 GB/s tömöríthető adatot képes feldolgozni.

A tárhely 8 TB-ig bővíthető. A konzolba extra SSD helyezhető. A gyárilag behelyezett SSD nem szervizelhető, mert a chipjei és vezérlője be van építve a PlayStation 5 alaplapjába. Habár a játékot mindenképp telepíteni kell, a játékos maga döntheti el, hogy a játék mely részét telepíti a konzoljára. Ha valaki nem kíván egy játékkal barátaival játszani, lehetőség van csak az egyjátékos mód telepítésére. Ez azért fontos, mert amíg a PlayStation 4 esetében eldönthettük, hogy a konzolba telepített merevlemezre, vagy külső merevlemezre telepítjük a játékot, a PS5-nél eleinte csak a belső SSD-be volt telepíthető a játék. A 2021 áprilisi frissítéssel orvosolták és lehet külső SSD-re is telepíteni a játékot, de a játéknak továbbra is a belső SSD-n kell lenniük, hogy játszhatók legyenek.

A PlayStation 5 4K UHD Blu-ray meghajtót tartalmaz. Így a konzol lejátssza a 4K UHD Blu-ray lemezt, emellett a Blu-ray és a DVD lemezeket. Ahogy a PS4, úgy a kurrens konzol sem támogatja a CD- és a 3D Blu-ray lemezt. Mivel a játékok is UHD lemezen vannak, ezért a játékok akár 100 GB-osak is lehetnek. Ez azt hozza magával, hogy a Gran Turismo 7 PS4 változata 2 lemezen van, míg a PS5 verzió 1 lemezen.

Kialakítás

A PlayStation 5-öt 2020. június 11-én láthatta a nagyközönség. A Sony elnöke, Jim Ryan kijelentette, hogy a céljuk volt átformálni a megjelenést, a hangzást és a hangulatot. Az indítóegység kéttónusú, illeszkedik a DualSense controller kialakításához. A konzol vízszintes és függőleges elhelyezésben is használható. Elöl található a légbeszívó nyílások, hátul vezeti ki a hőt a konzolt. A szárnyak eltávolíthatók, így a konzolba is behelyezhetünk egy extra külső SSD-t, vagy Blu-ray meghajtót. Az oldalsó panelek alá „gyűjti össze” a konzol a bejutott port, így a játékos könnyedén kiszívhatja azokat. Morisawa Yujin a Sony vezető művészeti igazgatója szerint a konzolt az „öt dimenzió” jegyében alakították ki. Így a váza egy lekerekített téglatestre hasonlít. Bár a konzolt igyekeztek a lehetőségekhez mérten a legkisebbre alakítani, de a belső műszaki hardver és a megfelelő szellőzés okán a PS5 a legnagyobb Sony konzol lett.

A konzol elő- és hátlapján is található két-két USB port. Az egyik egy 2. generációs 3.1-es port, míg a másik 2.0-ás. Hátulján található továbbá az áramellátás, a HDMI-csatlakozó, és egy Gigabit Ethernet csatlakozó is a vezetékes internetnek.

Controller

A vezérlőt bár a korábbi DualShock controllerek alapján tervezték, új nevet kapott: DualSense. A fejlesztőktől és a játékosoktól gyűjtött visszajelzések alapján fejlesztették a controllert. Az analóg karok adaptívak, melyek erő-visszacsatolással vannak ellátva. Ennek jelentősége, hogy módosítják az ellenállást, illetve jobban érzékelhető a játékban például a nyíl kihúzása az íjból. A DualSense controller is a közösségi élményekre fókuszál, de a „SHARE” gombot „CREATE”-re nevezték át, mert tartalmat létre is lehet hozni, nemcsak megosztani. A beépített mikrofon segítségével tudnak a játékosok egymással beszélgetni.

A vezérlő színezése fekete-fehér, a fekete rész könnyedén lecsatlakoztatható. A fénysáv az érintőpad oldalára került. USB-C csatlakozással is rendelkezik, melynek köszönhetően gyorsan tölthető, de akár nagyobb teljesítményű fejhallgató is csatlakoztatható a controllerhez. A vezérlőn az akciógombok szimbólumai (X, kör, négyzet, háromszög) egészen pici méretben körbefut a controller burkolatán.

2022 augusztusában mutatták be a DualSense Edge nevű továbbfejlesztett controllert. Ez modulárisabb felépítésű, tehát több része is lecsatlakoztatható, cserélhető. Emellett több vezérlési lehetőséggel rendelkezik, például különböző bemenetek áthelyezésére. A controller 2023. február 23-án jelent meg. Hiába néz ki stílsusosan, az ár komoly visszatartó erő, hogy a kosarunkba tegyük, hiszen most is 95.000 forint körüli áron lehet kapni. Ennyit megközelítőleg nem kért el egy cég sem controllerért.

Későbbi modellek

PlayStation 5 Slim

Az új, vékonyabb kiadás 2023 novemberében jelent meg. Ez a modell nemcsak kisebb, de már az 1 TB-os SSD-t kapta meg, és mindegyik USB bemenet az új, 3.1-es csatlakozóval van ellátva. Ez a modell is lemezes és digitális formában jelent meg. A digitális változathoz külön lehet kapni lemezmeghajtót, ha később meggondolnánk magunkat. Beszerelhető, és ugyanúgy néz ki, mint a lemezes változat.

PlayStation 5 Pro

Egy évre rá, 2024 novemberében kijött a PlayStation 5 javított változata. Három fő komponensét fejlesztették a konzolnak. A GPU teljesítménye 45%-kal javult. „Mélytanulás” (Deep learning) alapon javítja a felbontást, ennek köszönhetően képes a konzol 4K-s felbontást 60 fps-ben megjeleníteni. A konzol 2 TB-s SSD-vel jelent meg, és csak digitális formában. Ugyanakkor a külön kapható lemezmeghajtó beszerelhető a konzolba. A konzol a PlayStation 4 játékokat is felskálázza 4K-ra.

A PlayStation 5 Pro a €799-es indulóárával minden idők legdrágább konzolja lett. Komoly felháborodás kísérte a rajongók körében az ár hírét, hiszen külön kell megvenni hozzá a lemezmeghajtót, ha valaki fizikai formában is gyűjti a játékokat. Technikailag is indokolatlannak tartották a magas árat, hiszen nem fejlesztették annyira a konzolt, ami ennyire felhajtaná az árakat. Ezzel szemben bejöttek a Sony számításai. A Sony elnöke, Totoki Hiroki elmondása szerint a PlayStation 5 Próval a hardcore rajongókat célozták meg, akik hajlandók kifizetni a nagyobb teljesítményért a magasabb árat. És hát kritikák ide vagy oda, nagy volt a kereslet a javított konzol iránt. Előrendelésben elfogyott, azóta is ritkaságszámba megy egy-egy eladó példány.

30. évfordulós kiadás

2024. december 2-án volt a PlayStation megjelenésének 30. évfordulója. Ennek emlékére a Sony kiadott egy 30. évfordulós kiadást a PlayStation 5 Slim-ből és Próból. A konzol teljesen az első konzol színében pompázik, valamint az eredeti logo díszeleg rajta. DualSense, DualSense Edge és PlayStation Portal is kijött eredeti PlayStation kiadásban.

Kiegészítők

A PlayStation 5 is kapott extra kiegészítőket. Az egyik nagy újdonsága a PlayStation Portal, mely lényegében a PlayStation 5 kézikonzolos változata. Segítségével PS5 játékkal játszhatunk bárhol, ha ugyanarra a netre csatlakoztunk, melyre a konzol van csatlakoztatva. A controller a DualSense Edge tulajdonságait kapta, a kijelző pedig 8” átmérőjű, 1080p és 60 fps megjelenítésre képes.

A másik említésre méltó kiegészítő a PlayStation VR2, mely PS4-re megjelent VR utódja. A szemüveg OLED kijelzős, 4K-s felbontásban jeleníti meg HDR minőségben a játékot. A szemüveg mellé járó controller a DualSense-nek megfelelő adaptív analóg karral rendelkezik, valamint 14 infravörös lámpával, mely pontosan követi a játékos mozgását. A vezérlő felülete ujjérintést is érzékel, melynek a játékban is hatással van. A sisakban négy kamerát helyeztek el, melyek élethűen követik a fej mozgását. Így az elődjével ellentétben a VR2-höz már nem szükséges külön kamera.

További előny a PlayStation 5 esetében, hogy előző PS konzolok kiegészítőivel is kompatibilis. Így használható az első VR, a PlayStation Move, vagy a PlayStation Camera.

Fogadtatás

A PlayStation 5 többségében kedvező fogadtatásban részesült. Méltatták a DualSense controller újításait, valamint remek választásnak tartották az Astro's Playroom játék előretelepítését, mely kiválóan mutatja be a vezérlő tudását. A PlayStation exkluzív játékokat, mint a Spider-Man Miles Morales és a Demon's Souls-t is dicsérték a kritikusok, ugyanakkor több nyitócímre lett volna szükség. A felhasználói felület gyors és könnyen kezelhető.

A konzol dizájnját ugyanakkor nem fogadta általános ováció. A kialakítása nem elegáns, ahogy a fekete-fehér színkontraszt nem nyerte el a kritikusok tetszését. A konzol a hatalmas mérete miatt túl sok helyet foglal, irreálisan nagynak mutatkozik a többi szórakoztató eszköz mellett. A 667 GB SSD tárhely meg már a PS5 megjelenésekor is kevésnek számított. Pozitívumként hozták fel ugyanakkor, hogy csendes és a hűtése megfelelő.

Eladás

A PlayStation 5 a chiphiány miatt nehézkesen indult a piacon. A Sony nagyjából 2022-ig számolt a készlethiánnyal. Ezt igyekeztek a skalperek kihasználni, és több ezer dollárért értékesítették a PS5-öt. A haszonlesőket megkerülve a Sony Európában kiterjesztette a PlayStation Direct programot, hogy konzolt kizárólag a játékosoknak adjanak el.

A Sony azt még meg tudta csinálni, hogy a konzol minden idők legnagyobb megjelenése legyen. A PS5 pár nap alatt meghaladta a PlayStation 4 első két heti 2,1 milliós eladását. Japánban is ígéretesen indult az első heti 118.082-es eladásával, amivel élen nyitott az ázsiai szigetországban. Az Egyesül Királyságban is a PlayStation 5 volt a legkelendőbb konzol a megjelenése után pár hónapig.

Ám ahogy elfogyott a nyitókészlet, úgy akadozott az eladás. A Sony, hogy enyhítse a hiányt, tovább gyártotta a PS4-et, hogy senki ne maradjon ki az újdonságokból. Így sokáig jelentek meg játékok az előző generációs konzolra is. A PS5 másfél év alatt érte el a 20 milliós eladást, és ahogy beindult a készletezés, úgy lendültek fel az eladások is. Alig egy év alatt megduplázódott az összeladás, a legfrissebb, 2025 februári adatok szerint a PlayStation 5 eladása 75 millió eladott példánynál jár.

És a jövő?

Talán most a legnehezebb megjósolni, hogy mi várható a jövőben. A Sony még nem tett hivatalos bejelentést a PlayStation 6-ra, és valószínű, hogy a cég is kivár még, hogy merre haladnak az események. Ezzel együtt a játékosok folyamatosan várják a fejlesztéseket, a minél hatalmasabb játékokat, ám ha arról van szó, hogy ezt meg kell fizetni… A PlayStation 5 Pro fejlesztése is sokkal visszafogottabb volt a PlayStation 4 Pro-hoz képest, az ára pedig mindennél magasabb volt. Azt gondolom, hogy a PlayStation 5 még egy pár évig kurrens konzol marad. Azért sem fog elavulni, mert nemrégiben volt hír, hogy a Sony nem gyárt több 8K-s TV-t. Tehát vélhetően a műszaki fejlődés üteme is lassulni fog. És azt gondolom, hogy ennek csak nyertesei lehetünk. Játsszunk a PlayStation 5-tel a lehető legtovább!