 MegjelenésJapán: 2002. november 8. Fejlesztő: HudsonSoft Platform  |
A Nintendo tipikus japán cég, ahol a szépséget cukiságban mérik, és valljuk be, itt-ott nagyon eltalálják. Gondoljunk csak olyan karakterekre, mint Yoshi, vagy Kirby, vagy néhány Pokémon. Én úgy vagyok velük, ha élőben lennének, halálig ölelgetném, és szeretgetném őket. De sajnos van az a határ, amikor az aranyosság átmegy gyerekességbe, és ölelgetés helyett más nem épp pozitív dolgot csinálnánk az adott karakterrel. Hogy ki mit, azt egyéni fantáziára bízom. De mi a helyzet a Mario Party 4-gyel?
Az opening videót (animés ártalom) elnézve, egy kérdés merült fel bennem: Most vagy a GameCube grafikai képességét akarták nagyon ügyetlenül demonstrálni, vagy egyszerűen nem tudták, hogy mutassanak be egy Party játékot, mert ez számomra valahogy nem akart összeállni. És még csak nem is a történettel van baj: Mariónak születésnapja van. Mindenki lázasan készül a nagy bulira, amikor megjelenik Bowser, és elrabolja az ajándékokat. Feladatunk a Story Mode-ban visszaszerezni az ajándékokat. A megjelenítés… Ez örök vesszőparipája a Mario Party-knak. 2002-ben jelent meg a játék, és ennek tudatában azt éreztem, hogy a Nintendo nagyon meg akarta mutatni, hogy mit tud a GC grafikailag, de nem ment.
A Party Mode-ot itt is felleljük, ahol rendesen játszhatjuk a társasjátékot. Öt tábla van, mindegyik egy karakterhez köthető: Toad, Goomba, Koopa Troopa, Boo és Shy Guy. Egyáltalán nem változatosak a táblák, mert bár egyedi “helyszínen játszódnak”, ennek megfelelően a háttér egyedi, maga a tábla mindenhol ugyanaz. A változatosság kérdőjel-mezőkben merül ki, a pályának megfelelő egyedi dolog történik. És akkor térjünk is rá magára a játékra. Kezdetnek dobunk egyet a kockával, hogy eldöntsük, ki kezd, aki a legnagyobbat dobja, az kezdhet. A kék mezők itt is 3 érmét érnek, piros mezőkért szintén 3 érmét veszthetünk el, ahogy az eddigi részekben is. Kérdőjel-mezőknél valami egyedi dolog történik. Időként megállhatunk, az Item Shop-ban vásárolni. A lehetőségek tárháza nem valami sok. Találunk zöld gombát, ettől karakterünk óriásra nő, kétszer dobhatunk, és ha átmegyünk egy társunkon ráugrunk, és 10 érmét elveszünk tőle. Van rózsaszín cumizós gomba. Ettől kicsik leszünk, és bár a dobásunk értéke maximum 5 lehet, de bemehetünk a mini-csövekbe, ahol szerencsét hozó mini-játékokkal találkozhatunk. Gombákkal találkozhatunk mezőkön is, ekkor a gép véletlenszerűen adja az egyiket. Találunk még Bob-Omb mezőket, itt Battle játékokat játszunk, vagyis mindnyájan beadunk egy bizonyos mennyiségű érmét, és azt megnyeri az első és második helyezett. A Party Mode elmaradhatatlan kelléke a Bowser mező, ahol szokás szerint Bowser tör borsot az orrunk alá. Minden kör után mini-játékot játszunk. Örök pozitívuma a sorozatnak a mini-játékok változatossága és sokszínűsége, ezekkel mindig élvezet játszani. A cél, hogy minél több csillagot gyűjtsünk össze, melyet 20 érméért vásárolhatunk meg. A játék végén pedig az nyer, aki a legtöbb csillagot gyűjtötte össze. A játékmenet iszonyúan lassú és vontatott. Nem is azzal van a baj, hogy ki kell várni a többi játékost, míg dobnak, és lépnek, hisz ez velejárója a Mario Party-knak, de a karakterek lassan mozognak a táblán, és az események is lassan történnek.
A Story Mode-ban szerezzük vissza a születésnapi ajándékokat. Végigmegyünk mind az öt pályán, mindegyiket meg kell nyerni, utána jön Bowser, akit le kell győzni. A megszerzett ajándékokat a Present Room-ban tudjuk megnézni. A Mini-Game Mode-ban egyedi beállítások alapján tudunk játszani Mini-játékokat játszani, az Extra Room-ban pedig egyéb játékokban tudjuk összemérni tudásunkat.
Ennek a Mario Party-nak is akkor érezhetjük meg az igazi ízét, ha többen – lehetőleg négyen – játszunk. Egyedül továbbra sem annyira jó. Kevés a lehetőség a táblákon, emiatt hamar unalmassá válik. A zene nagyon kellemes, abban továbbra sem csalódunk, az irányítás most is könnyed, mondjuk a mini-játékokhoz nem is szükségeltetik bonyolult kezelés. Itt láthatjuk először azt a bizonyos egyszerű, gyerekes grafikai megjelenítést, mely nálam nagyon sokat ront az összképen, a gépi játékosok mesterséges intelligenciája nagyon alacsony. Talán nem is túlzok, ha akár kezdő játékosok is nyugodtan állíthatják hard-ra a gépi játékosok skill-jét, úgyis van esély a győzelemre. Átlagban 70-75%-ra értékelik a játékot, de a grafika, és a játékban rejlő lehetőségek miatt nézzétek el, hogy szigorúbb vagyok. Hatalmas visszaesés a N64-es részekhez képest.
 Grafika: 5/10 + Élvezetes mini-játékok 57% |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése