Úgy döntöttem, hogy írok egy postot a Wave Race 64-ről is. Ha már itt a nyár és szerencsére nem szerénykedik az erejével, mi lehet kellemesebb, ha másképp nem, egy játék erejéig meghódítani a tengerpartot és a Jet-Ski mesterévé válni!
Ahogy a játék japán és amerikai változata elárulja, kizárólag a japán Kawasaki által gyártott Jet-Ski-re összpontosít a játék. Ezen a néven csak a Kawasaki gyárt vízi járművet. Egy másik japán cég, a Yamaha "Super Jet" néven gyárt motoros vízi járművet, de 2004 óta a kanadai Bombadier nevű cég is gyártja a maga Sea-Doo nevű vízi járművét. Több kisebb cég is próbálkozott hasonló járművel, de a Kawasaki az a cég, mely igazán ismertté tette a vízi száguldást.
A Nintendo már az első Game Boy-ra is kiadott egy Wave Race nevű játékot, de az a kézikonzol technikai tudásának következtében meglehetősen szerény képességekkel bírt. A Wave Race 64 az első olyan játék, mely méltó módon mutatja be a vízi versenysportot, annak minden élményével és nehézségével. A Nintendo jól ráérzett arra, hogy a Nintendo 64 az első olyan konzol, mely alkalmas a komolyabb versenysportok bemutatására. Bár a Wave Race 64 is a Nintendo 64 azon nyitócímei közé tartozik, melyet eredetileg Super Nintendóra fejlesztettek. El is gondolkodtatott, hogy ugyan az F-Zerót kiválóan megcsinálták SNES-re, de mutatna-e annyira jól egy vízi versenysport is? A "vízi" szón van a hangsúly, mert ahhoz kétség nem fér, hogy a jet-ski fizikájának kivitelezése már a Super Nintendo is alkalmas lett volna, de a víz fodrozódását aligha tudták volna élethűen meganimálni. Én nem láttam olyan SNES játékot, melyben a víz még csak megközelítőleg úgy fordozódott volna, mint a való életben. Határozottan jó ötlet volt megvárni a játékkal a Nintendo 64-et, amikor a konzol már technikailag is lehetőséget biztosított arra, hogy egy vízi versenysport a lehető legvalósághűbb legyen.
Úgy is hirdették a játékot, mint az "F-Zero a vízen". Természetesen nem arra gondoltak, hogy a vízen is ezerrel száguldunk a távoli jövőben, a verseny valósághű mivoltára utaltak. De felmerül a kérdés, hogy vajon valósághű maradt-e volna, ha maradtak volna az eredeti tervnél. Miyamoto Shigeru 1995-ben ugyanis olyan koncepcióról beszélt, hogy a jet-ski-k kenu-szerű vízijárművé alakulhattak volna át. Aligha lett volna valósághű a játék és került volna a Kawasaki logója a borítóra. Végülis a Rare-nél dolgozó Tim Stamper javaslatára maradtak a jet-skinél. A vízi jármű átalakulása jó eséllyel onnan jött, hogy egyébként egyszerű hajóverseny volt az eredeti terv, ami Miyamoto-san szerint nagyon jól nézett ki a terveken, de aligha lett volna egyedi a játék. És hogy igazán izgalmas legyen, jutott eszükbe az ötlet, hogy akkor alakuljon át. De akkor viszont a játék valósághű mivoltán vérzett volna el a projekt. A jet-ski kétségtelenül kiváló kompromisszumos megoldás arra, hogy valósághű is és érdekes is legyen a játék.
A valósághű mivolta a játéknak nemcsak a "Kawasaki" logo miatt volt fontos, hanem azért is, hogy a játékot kellőképp komolyan vegyék a játékosok. A Nintendo sikerre akarta vinni a játékot, ezért 4 millió dolláros reklámkampánnyal promotálták a játékot. Habár az eredmény egy átlag Nintendo játéktól elmaradt, hiszen bőven vannak Nintendo játékok, melyek a 3 milliós összeladás többszörösét produkálták, de összességében a játékiparban szép eredménynek számít. A Wave Race 64 ismert és kedvelt játék volt, melyet a kritikusok is dicsértek. A Metacritic-en 92%-os átlagértékelése van a játéknak, de az értékelések is rendre 9 pontra vagy fölé értékelték a játékot. Az olyan médiumok, mint az EP Daily és a Next Generation pedig 100%-ra és 5 csillagra (5-ös skálán) értékelték a játékot.
És nehéz is vele vitatkozni. Annak ellenére, hogy nincs sok lehetőség a játékban, hiszen csak 4 választható karakter van és pályából is összesen 9 van (a bemutató pályával együtt), mégis van egy olyan hangulata aminek köszönhetően játszatja magát a játék. Átjön a tenger, a nyár hangulata és az, hogy jó száguldani a vízben. De hogy miért számít extrém sportnak, az ütközésekből jól látszik. De ezért jók a szimulációk, az olyanoknak, akik alapvetően szeretnek extrém sportokat nézni a TV-ben, de élőben soha nem próbálnák ki. Viszont videojáték formájában kiélhetem én is ezen szenvedélyemet. Nekem legfeljebb csak azon kell idegeskedni, ha nem én nyertem meg a versenyt, vagy hibáztam időmérőn. Maga a játék kétségtelenül minőségi formában mutatja be a jet-ski versenysportot.
Ahogy említettem feljebb, a játékban 4 játszható karakter van, őket mutatnám be röviden. Ahogy a Blue Storm-os cikkben, itt is a japán nevek keleti sorrendben olvashatók. A versenyzők egyéni tulajdonságai 5-ös skálán olvashatók.
- Hayami RyotaNemzetiség: japánKor: 18 évIrányítás: 3Gyorsulás: 3Kezelés: 4Jármű: 3Sebesség: 4Hayami Ryota a Wave Race játékok Super Mariója. Mindenben jó, semmiben nem kiemelkedő, így bárki számára ideális játékos. Jól gyorsul a járműje, jól irányítható, illetve a sebességét nagyon jól meg tudja tartani. Vele a legideálisabb gyakorolni a versenyeken, viszont a trükkök kivitelezésében ő a leggyengébb.
- Ayumi StewartNemzetiség: amerikaiKor: 21 évIrányítás: 4Gyorsulás: 5Kezelés: 3Jármű: 2Sebesség: 2Ayumi Stewart félig amerikai, félig japán, ezért van nyugati sorrendben írva a neve. Nagyon jó a gyorsulása, viszont az ő járművének a legalacsonyabb a végsebessége. Pont amiatt kár, hogy lassú, mert egyébként nagyon jól irányítható. Ő is jó lehet kezdők számára elsajátítani az alapokat.
- Miles Jeter
Nemzetiség: kanadai
Kor: 24 év
Irányítás: 5
Gyorsulás: 3
Kezelés: 1
Jármű: 3
Sebesség: 3
A trükkök koronázatlan királya, vele érdemes a trükköket gyakorolni. Ami a versenyt illeti, Miles Jeter a "túl könnyen irányítható" karakter tipikus esete. Nem is szimplán fordul a járműve, hanem forog. Ezért nagyon enyhén kell oldalra fordítani az analóg kart, úgy is nagyon jól veszi be a kanyart. Sokat kell vele gyakorolni, hogy ezt kitanuljuk. Ő az egyedüli, aki csak ebben a játékban játszható, őt váltotta le a Blue Storm-ban a 1080° Snowboarding-ból Ricky Winterborn, aki szintén kanadai. Ő is a trükkök kivitelezésében erős. - Dave Mariner
Nemzetiség: amerikai
Kor: 32 év
Irányítás: 1
Gyorsulás: 2
Kezelés: 2
Jármű: 4
Sebesség: 5
Nagy termetéből kifolyólag nagyon rossz a gyorsulása, de a végsebessége neki a legjobb. Ugyanakkor rettenetesen nehéz őt irányítani, nagy ívben veszi be a kanyart. Úgy lehet őt jól irányítani ha folyamatosan visszük oldalra az analóg kart, akkor folyamatosan kicsiket fordulva kisebb ívben veszi be a kanyart. Ezt is sokat kell gyakorolni, nehéz vele a megfelelő irányból kikerülni a bójákat és kijönni vele a pályáról. Kizárólag profi játékosoknak ajánlott a választása.
Így a versenyen négyen veszünk részt. Ahogy próbálgatjuk a karaktereket, itt is nyilvánvalóvá válik, hogy mennyi múlik a verseny technikai részén, tehát a járművön és a vezetőjén. Érdemes egy karakterrel begyakorolni a játékot, akár vele megnyerni az Expert bajnokságot és utána kipróbálni a többiekkel a játékot. Valószínűleg könnyebb lesz a többiekkel is játszani, de így is gyakorolni kell, hogy velük is jók legyünk. Ebben rejlik a szavatossága. Jó eséllyel sok időt fogunk tölteni a játékkal, ha tényleg jók akarunk lenni benne.
Ezért érdemes sokat gyakorolni Time Trials-ban. Bár mindenképp a Championships módban kell kezdeni, ugyanis csak azokon a pályákon lehet időmérőt menni, melyeket a bajnokságban megnyitottuk. Bár emlékeim szerint az első pályán lehet időmérőzni, de az biztos, hogy itt előre meg vannak határozva legjobb idők, aminek személy szerint nem vagyok híve. Mert ad egy olyan érzetet, hogy van egy alap elvárás, amit illik teljesíteni, ha jó akarsz lenni. Sokakkal ellentétben pont azért szeretek időmérőn menni, mert ott mindig magamhoz képest fejlődhetek. Egyébként meg aki profi egy versenyjátékban és sokat időmérőzik, az tudhatja, hogy mennyire bosszantó tud lenni egy apró hiba, ha már tökéletesen kiismerte az adott pályát. Ekkor van az, hogy már csak nüanszokon múlik, hogy önmagunkhoz képest még jobbak legyünk.
Például azon, hogy mikor nyomjuk meg az A-gombot, amikor az elején számol vissza a játék. Minél jobb reflexszel nyomunk a gázra akkor, amikor bemondja a "GO!"-t a narrátor, annál több nyíl villan fel a "Power" részen. Ha annyira jól kapjuk el a rajtot, hogy egyből "Max Power"-rel kezdünk, akkor a jet-skink nagyon gyorsan eléri a végsebességét, így akár 1-2 másodpercet is nyerhetünk az időmérőn. Ezért kell úgy kitanulni a pályákat, hogy lehetőleg minden bóját kikerüljünk, mert ha csak egyet is kihagyunk, akkor a "power" összes lámpája kialszik és látványosan lelassul a jet-ski-nk. Ez újabb 1-2 másodperces veszteséggel jár. Ezek természetesen újra felvillannak, hogy jól kerüljük ki a bójákat. Ezért kell megtalálni a legideálisabb ívet mindegyik pályán, hogy a bóják kikerülése a leghető legkesebb szlalomozással járjon. De személy szerint nem szoktam bosszankodni, azon, ha hibázok, mert úgy vagyok vele, hogy ha egyszer el tudtam érni azt a legjobb időt, akkor sikerülni fog még egyszer. Ez jó módszer arra, hogy megnyugtassam magam és a játékra összpontosítva tényleg jobb legyek.
A versenyen a pontelosztás sajátságos, hiszen az 1. helyezett 7 pontot kap a 2. helyezet 4-et, a 3. helyezett kap 2-t, de az utolsó is kap 1 pontot. Ezek a különbségek könnyen kihozhatják azt, hogy a győztes ha nagyon jól játszik, nagy pontfölénnyel nyerheti meg a bajnokságot. Amikor még kellőképp jó voltam Normal nehézségi szinten, akkor úgy nyertem meg a bajnokságot a maximális 42 ponttal, hogy a második helyezettnek még 20 pontja sem volt. Alapvetően szép azt látni, hogy mennyire jó vagyok a játékban, hogy a második helyezettet is több mint a duplájával előztem meg, de nem mondható igazságosnak a rendszer. Ettől függetlenül nagyon jó játék, jó rajta versenyezni és mindig jó látni, hogy mennyit fejlődök.
Ahogy utaltam rá, ebben a játékban is lehet trükközni, van is rá külön Stunts Mode. Itt pontszámokat kapunk, melynek mennyisége a kivitelezett trükk nehézségének függvénye. Ide a legjobb karakter Miles Jeter, és talán ezért van az, hogy ő jet-ski-je nem szimplán nagyon jól fordul, de forog. Pont ez teszi őt alkalmassá a trükkök kivitelezése. Vele szinte élmény gyakorolni a trükköket és döntögetni a személyes rekordjainkat. Ez az a játékmód, amiben Hayami Ryota a leggyengébb.
A Super Mario 64 mellett a Wace Race 64 az a játék, mely japánban egy második kiadást élt meg, nevezetesen egy "Shindou edition"-t. Meglepett, hogy miért a "Shindou" nevet kapta ez a kiadás, mert a szót eleinte a "csodagyerek" jelentésében ismertem. Ráadásul úgy tudtam, hogy csak rezgőkártya támogatást kapott a második kiadás, mondtam is magamban, elég alacsonyan röpködnek a Nintendónál a csodagyerek jelzők, ha erre megadják. De ahogy utánajártam, hogy ez is olyan japán szó, aminek két jelentése van, függően attól, hogy mely kanjikkal írjuk. Ha csodagyerekként értelmezzük, akkor így kell írni: 神童, ám ezzel a kanji párossal: 振動 teljesen mást jelent: Vibrációt, oszcillációt. A borító tanúsága szerint az utóbbi a helyes megoldás. És stimmel is a Rumble Pak funkció, de ahogy utánaolvastam, hogy időmérőn lehet szellemként elmenteni a legjobb időnket, illetve a zenék is korszerűsítve vannak. Talán mégiscsak helytálló a "csodagyerek" jelző is. Hiszen a játék önmagában is fantasztikus, mennyivel jobb lehet az extrákkal. Úgyhogy nálam mégis csak érdemes arra, hogy csodagyerekként is említsük a játékot.
Szerencsére mivel a Nintendo 64 játékok sokkal inkább elérhetők az újabb konzolokra is a Wave Race 64-ről is gondoskodott a Nintendo arról, hogy az utókor számára is játszható legyen, ezért könnyű beszerezni a játékot. Elérhető volt Wii-n és Wii U-n Virtual Console-on, illetve Nintendo Switch online kiterjesztett szolgáltatásában is játszható a Nintendo 64 könyvtárban. Érdemes is, mert tényleg nagyon jó lett. A Wave Race 64 pont azon játékok közé tartozik, melyek esetében pont nem egyértelmű, hogy hol jobb játszani, hiszen Nintendo 64-en a leglátványosabb az amerikai NTSC és az európai PAL verziók közti különbség. Az amerikai verzió gyorsabb, ott játszhatjuk eredeti sebességében a játékot, köszönhetően annak, hogy 60 Hz-es, illetve a színek is élénkebbek. Ezért is mondják azt, hogy a retro játékokat a legjobb minőségében új, lapos TV-ken HDMI kábellel lehet játszani. A régi, CRT TV az öreg sznob gamerek TV-je. Az én álláspontom pont a kettő között van. Tényleg sokkal jobb az amerikai változatot HDMI kábellel játszani, de a kis LCD TV-kre (22"-24", max 32") tenném le a voksomat. Nagy képernyős TV-ken borzalmasan nagyok a pixelek és nehezen kivehető, hogy mit látunk a TV-ben.
Végezetül egy érdekesség: Hayami Ryota az a karakter, mely megszerezhető trófea volt a Super Smash Bros. Melee-ben, matrica a Super Smash Bros. Brawl-ban, illetve "lélek" a Super Smash Bros. Ultimate-ben. De felfedezhetjük a 2023-as Super Mario Bros. Movie-ban is, hiszen látható az egyik plakáton, ahol azzal henceg, hogy megnyerte a bajnokságot, annak ellenére, hogy átlagosak a képességei. Nem hiába ő a Wave Race játékok Super Mariója. Érdemes lenne összegyűjteni az egyéb Nintendós utalásokat a movie-ban, sejthetően van néhány.
Pattanjunk hát jet-ski-re és váljunk a tengerpart ördögévé!
Források: Retro Gamer 153. szám | EMAP magazin 1996. január | The Baltimore Sun | IGN | TheGamesDB | MetaCritic | Nintendo Fandom | Jisho
Egyéb linkek: Nintendo | Wikipédia | GameFAQs | MobyGames | NintendoLife
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése