De nemcsak nézem, hanem játszom is a téli sportokat. Hosszú évek óta hagyomány nálam, hogy november közepe és nagyjából március közepe között játszok téli sportokkal Nintendón. Jelenleg a két 1080° Snowboarding és a Mario & Sonic 2010 és 2014-es téli Olimpiai játékok állnak rendelkezésre. Ha valamit beszereznék még, az SSX-ből néhány játék. De most kerüljön fókuszba egy méltatlanul figyelmen kívül hagyott játék, a 1080° Avalanche.
Sajnos a játék nem önhibájából került a perifériára. A hatodik generációban a PlayStation 2 olyannyira uralta a konzolpiacot, hogy az XBOX-nak és a Nintendo GameCube-nak esélye sem volt, hogy komolyabban szót kapjon. Nem utolsósorban a 1080° Avalanche elődje, a 1080° Snowboarding volt az első igazi téli sportjáték, mely ráadásul produkált is valami eladást. A keresetnek köszönhetően további fejlesztőcégeket inspirált arra, hogy megalkossák a maguk snowboard játékát. Ismert a már fentebb említett SSX, de ott van a Tony Hawk Pro Skater, ahogy a Shaun Palmer's Pro Snowboarder. Tehát a 1080° Snowboarding azért is tudott valami kereskedelmi sikert elérni, mert nem volt igazi konkurense, míg a 1080° Avalanche már messze nem volt egyedülálló.
Pedig érdemes egy pillantást vetni rá, mert a játék minden szempontból fantasztikus! Meg is néztem, 92%-ra értékeltem, és most is nagyjából tartom magam ehhez az értékhez. Külsőre is gyönyörű játék, megítélésem szerint szépen öregedett az évek során. Mert hát ne felejtsük el, hogy tavaly volt 20 éves a játék! CRT TV-n nagyon szépen mutat a játék, viszont lapos TV-n már kicsit homályosabb a kép. Ugyanakkor a pályák rendkívül részletgazdagok. Nagyon sok elem van, így azt gondolom, hogy az F-Zero GX-hez hasonlóan ez is olyan GameCube játék, aminek a karaktereit kicsit jobban kidolgozzák, szélesvásznúvá és nagy felbontásúvá teszik, akkor megállná a helyét a mai játékok között is. De a játék oly módon is szépen öregedett, hogy nagyon dinamikus. Gyorsan megy a verseny, szinte érezni a feszültséget, izgalmat, minden egyes pillanatban a képernyőre szegez és arra késztet, hogy összpontosítsak a játékra.
Zene
Ebben nagyban hozzájárul a zene is, amely az előző játékkal ellentétben egységesebb, dominál a kemény rock zene. Ráadásul néhány dalt olyan kanadai punk-rock együttesekkel vettek fel, mint a Finger Eleven, Cauterize vagy BOYSETSFIRE. Ők mifelénk ismeretlenek, és a dalokat meghallgatva mondhatjuk, hogy méltatlanul. Emelik a játék hangulatát, mintha igazán átéreznék a snowboard lényegét. Közülük talán a Finger Eleven a legkeményebb, valósággal berúgja az ajtót a Good Times című dalukkal, mely az első pálya zenéje, bőven megalapozza a hangulatot. A Cauterize az az együttes, amelyik némileg kilóg a többi közül, hiszen az énekesnek nincs kifejezetten klasszikus rocker hangja. A zenéjük is leginkább punk rock stílusú, míg a többieké inkább hard rock. Choke dalának egy részletét választották ki a játék főmenüjének témájául. Jelen van még pluszban a Seether a Fine Again című alternatív rockdalával, mely optimista és nyugodt hangvétele remekül egészíti ki a fentebb említett három banda dalait. Sőt, ez lett a személyes kedvencem. Készítettem egy lejátszási listát a licenszelt dalokból, érdemes meghallgatni őket.
Összesen 8 dalt licenszelt a Nintendo, a többiről a cég saját zeneszerzői gondoskodtak. Sajnos nem jelent meg hivatalosan CD-n, de a játékban végighallgathatjuk őket. A Socketzero, JP, Squidd, B711 a Nintendo saját formációi erre a játékra. Mindegyik egyedi színezetet ad a játéknak. Érdekes, hogy amíg különböző rock dalokat licenszelt a Nintendo, addig a saját együttesei leginkább elektronikus zenében utaznak. Ugyanakkor igyekeztek olyan dalokat írni, hogy passzoljanak a licenszelt dalokhoz. Bár néhány annyira egyedire sikeredett, hogy be se lehet határolni egy stílusba. Engem elsősorban a Socketzero: Point A dala fogott meg a maga dinamikus mivoltával, mely egyszerre áraszt magából feszültséget és nyugalmat. Arra osztökél, hogy minden egyes pillanatban odafigyeljek a játékra, mert bármikor jöhet a lavina, mely maga alá temethet. Ebben a dalban érzem leginkább azt, amiről szól nekem a játék. De a többi dal is igyekszik a maga módján "bemutatni" a snowboardot, némelyik teljesen egyedi aspektusból. A JP dalai a legegyedibbek, de a leginkább a Squidd dalait dicsérik. Ez az egyedüli a Nintendo saját együttesei közül, ahol énekelnek. És nem is akárhogy! Nagy kár, hogy írtak más videojátékhoz dalt, egy ziccert hagyott ki velük a Nintendo.
Játékmódok
A 1080° Snowboardinggal ellentétben itt kisebb hangsúlyt kap a trükközés. Itt is van Trick Attack, de kivették Traininget, tehát nincs arra lehetőség, hogy a trükköket külön gyakoroljuk. A fő játékmód továbbra is a Match Race, ahol egy gépi ellenféllel versenyzük egy adott útvonalon. A pályák megítélésem szerint nem rövidebbek, egyszerűen lehetőségünk van sokkal gyorsabban is menni, ezért hamarabb célba lehet érni. Könnyebben érjük el a végsebességet, ha induláskor az analóg kart felfele irányítva kicsit meglökjük magunkat, illetve rögtön utána az L-gombbal felvesszük a tojástartást. De nem érdemes abban maradni, mert nehezebben tudunk kanyarodni. A játék kicsit brutálisabb lett abból a szempontból, hogy könnyedén elláthatjuk az egyszeri síző, illetve járókelő baját, ha épp útban van. És ott vannak a már korábban említett ránk leselkedő veszélyek. Lavinaveszély az van, és egyszerűen hátborzongató, ahogy az egész kamera beremeg, és szól a sziréna, ahogy száguldunk lefelé a lejtőn. Tehát mindent megtettek annak érdekében, hogy a játék még izgalmasabb legyen.
A Time Attack is adott, hogy felvegyük a versenyt önmagunkkal és az addig elért legjobb időnkkel. Újdonság, hogy érmedarabkákat gyűjthetünk a pályán. Ha megtaláljuk mind a 5 darabot, akkor lesz teljes az érme. Ezek összegyűjtésével nyílnak meg a további hódeszkák, tehát érdemes keresni őket. Ugyanakkor mivel eléggé el vannak rejtve, ezért tapasztalataim szerint nem lehet úgy legjobb időt menni, hogy közben összegyűjtjük a darabkákat. Megítélésem szerint egyfajta kényszermegoldás volt a Nintendo részéről. Akartak mindenképp valami extrát adni a játéknak, hogy minél több megnyitható titok legyen, de úgy gondolták, hogy erre felesleges lenne külön játékmódot szentelni. A versenyt megzavarná, így maradt az, hogy legyen az időmérő verseny része.
A másik új játékmód a Gate Challenge, ahol a saját ügyességünket tehetjük próbára. Itt a pályákon vannak gátak elhelyezve, mint az alpesi sízőknek. A feladatunk, hogy a kettő között átmenjünk. Sikeres áthaladás esetén 500 ponttal és 2 másodperccel leszünk gazdagabbak. Nem végzetes, ha kihagyunk egy gátat, de nincs annyi idő, hogy úgy érjünk célba, hogy túl sokat hagyunk ki. Vannak nagyobb ellenőrző pontok, ahol 5 másodpercet írnak jóvá, plusz, ha minden addigi gáton átmentünk, akkor "PERFECT" értékelésért további 500 ponttal leszünk gazdagabbak. Eléggé trükkös helyen vannak a gátak, kell gyakorolni, hogy ráérezzünk arra, hogyan tudunk átmenni mindegyiken. Az a legbiztosabb, ha még az "aktuális" gát előtt ráfordulunk a következőre, így könnyebb lesz azt elérni.
És ott van a már korábban említett Trick Attack. Ezt szerencsére könnyebb teljesíteni, hiszen realisztikusabb lett a játék. Jelen esetben is minél bonyolultabb trükköket hajtunk végre, annál több pontot kapunk. Van többjátékos módja is a játéknak, amit nemcsak normál módon, hanem LAN adapterrel is játszhatunk. Egyszerre négyen is versenyezhetünk, ami mindenképp nagy előnye a 1080° Snowboardinghoz képest. Sokkal élvezetesebb, és tartalmasabb lett az egész játék.
Karakterek
A karakterek képességei 8-as skálán értendők. Jelen esetben is igaz az, hogy a japán nevek keleti sorrendben olvashatók. Ismerkedjünk meg velük.
Ricky Winterborn
Nemzetiség: Kanadai
Kor: 18 éves
Nem: Férfi
Sebesség: 6
Gyorsulás: 5
Ugrás: 8
Irányítás: 5
Egyensúly: 5
Kanadában, Whistler hegység közelében él, itt tanult meg snowboardozni. Az öltözködését és a beszédstílusát nagyban befolyásolta a Punk és elektronikus zene. Igazi nagymenővé vált az előző játékok óta. Van is benne egoizmus, ugyanis nem szereti, ha valaki jobb nála. Tehát meglehetősen arrogáns a stílusa, ennek ellenére megragadta Hayami Akari figyelmét. Úgy beszélik, hogy kettejük között kapcsolat van.
Hayami Akari
Nemzetiség: Japán
Kor: 19 éves
Nem: Nő
Sebesség: 5
Gyorsulás: 6
Ugrás: 5
Irányítás: 8
Egyensúly: 6
Kóbe városában született, kedves, jóakaratú lány. Szívesen ösztönöz, bátorít másokat a jobb teljesítményért. Eléggé alacsony lány, de nem szereti, ha emiatt lenézik őt. Elmondása szerint tavaly legyőzte Ricky-t a félcső versenyen az előző szezonban, de Ricky tagadja ezt. Hayami gyakran hallgatja a legújabb trendeket, de Ricky hatására nem veti meg a punk rock zenét sem.
Kemen Vasquez
Nemzetiség: Chilei
Kor: 21 éves
Nem: Férfi
Sebesség: 8
Gyorsulás: 5
Ugrás: 8
Irányítás: 5
Egyensúly: 5
Santiagóban született, alapvetően nyugodt srác. Nem zavarja, ha vitáznak vele, vagy bántják őt. Akkor mutatja meg az igazán vad oldalát, ha nyer. Akkor bemutatót tart a legmenőbb táncából. Ha versenyre készül, gyakran hallgat kemény rap zenét, hogy felvegye a sport ritmusát.
Tara Hunter
Nemzetiség: Amerikai
Kor: 22 éves
Nem: Nő
Sebesség: 5
Gyorsulás: 8
Ugrás: 5
Irányítás: 6
Egyensúly: 6
Groton városában született, igazi hip-hop díva. Mindig stílusosan csúszik le a hegyen, de az érzelmeit soha nem mutatja ki. Tarának ez az első szezonja, és úgy érzi, bizonyítania kell, hogy kivívja a többiek tiszteletét és elismerését. Kész is megdolgozni érte.
Rob Haywood
Nemzetiség: Amerikai
Kor: 23 éves
Nem: Férfi
Sebesség: 7
Gyorsulás: 5
Ugrás: 5
Irányítás: 6
Egyensúly: 8
Seattle-ben született, igazi vezetői ambíciókkal rendelkezik. Nagyon okos és odafigyel a lényegre, de ha a dolgok nem úgy mennek, ahogy azt elképzelte, gyakran dühös lesz. Sokkal inkább ő akarja kialakítani a trendeket, minthogy kövesse azt. Egyaránt részt vesz nyári- és téli extrém sportokon, aminek köszönhetően nagyon jó fizikummal rendelkezik. Rob szívesebben van együtt Tarával és Kemennel, jó eséllyel a kicsi korkülönbség miatt. Nagyon szereti a hegyeket, ami szerinte remekül szimbolizálja az általa szeretett Rock zenét. Kemény, gyors és sötét.
Fejlesztés
A játékot jó eséllyel az elődjének sikere hívta életre, ugyanis még Nintendo 64-re tervezték a megjelenését. Még 1999-ben jelentették be a folytatást, amit a Nintendo másodfejlesztője, a Left Field vett gondozásába. De gyorsan kiderült, hogy a játék nem abban az ütemben készül, ahogy a Nintendo elgondolta, ezért törölték a Nintendo 64-es megjelenést, helyette Nintendo GameCube játék lesz. Nem sokkal ezután a Left Field be is jelentette, hogy visszalépnek attól, hogy a Nintendo másodfejlesztője legyen, hogy a többi konzolra is tudjon játékot fejleszteni.
A játék további fejlesztését a Nintendo amerikai fejlesztő részlege, a Nintendo Software Technology Corporation vette kezelésbe. Eredetileg 1080°: White Storm címen akarták megjelentetni, utalva a Wave Race: Blue Storm-ra. Végül 1080° Avalanche címen jelent meg. De az eredeti címet sem vetették el teljesen, ugyanis Japánban 1080° Silverstorm (テン·エイティ シルバーストーム) címen jelentették meg.
A legnagyobb kihívás az volt, hogy milyen úton menjen a játék tovább. Az elődhöz hasonlóan maradjon meg a realitás talaján, vagy vesse alá magát az új trendeknek, és a rivális snowboard játékokhoz hasonlóan "toljuk maximumra az extremitást" elven fejlesszék a játékot? Az eredményt látva a Nintendo valahol a kettő között próbált meg egyensúlyozni. Igyekezett megőrizni a sportág valóságos mivoltát, de amikor lavinától kell menekülni, vagy egyszeri síelőket is "eltakaríthatjuk" az útból, azért érzékelhető, hogy a Nintendo érzékelte, hogy ezalatt az 5 év alatt is sokat változtak a trendek. Dimanikusabbak, keményebbek lettek a játékok. Tehát se nem annyira valóságos, se nem annyira extrém. A Nintendo (jelen esetben) jó szokásához híven maradt az egyedi útján, aminek köszönhetően ismét egy fantasztikus játékot vehettünk a kezünkbe.
A Nintendo nem vette át az SSX-ből a karrier módot, a hatalmas hegyeket és a szakkormmentárokat. Helyette viszont fókuszált az egyedi pályatervezésre, és ne feledjük el, hogy a 1080° Snowboardinggal ellentétben itt már minden egyes nehézségi szintnek saját pályái vannak. További örvendetes fejlődés az elődhöz képest, hogy ha valami baj ér minket (például nekiütközünk valakinek) nem feltétlen esünk el, csupán elvesztjük az egyensúlyunkat, amit az Analóg kar forgatásával gyorsan korrigálhatunk.
Amire viszont komoly gondja volt az amerikai fejlesztő csapatnak, hogy a trükkök kivitelezése reálisabb legyen. A 1080° Snowboarding egyik sikerének alapjának tudják be a trükkök széles tárházát, de ezek kivitelezése irreálisan nehéz volt. Volt olyan, hogy egyáltalán el se kezdte a trükkök kivitelezését, de arra is volt példa, hogy saját hibánkon kívül sültünk bele a mutatványba. Ezen sokat korrigáltak a GameCube-os változatban. Az újabb játékban gondoskodtak arról, hogy ha nem sikerül a trükkök kivitelezése, az tényleg a mi hibánk legyen.
Külön érdekesség még, hogy Amerikában megjelent egy dupla lemezes kiadás is a játékból. Az extra DVD-n egy félórás téli sportfilmet nézhetünk meg, közben hallgathatjuk a játék zenéjét.
Pattanjunk hát hódeszkára!
Remélem, ez a cikk felkeltette az érdeklődők figyelmét. A játék kiváló példa arra, hogy milyen kiválóságok tudnak olykor születni a Nintendo különutas mivoltából. Kétségtelenül figyelembe vette a trendek változását: Dinamikusabbá, izgalmasabbá tette a játékot, határozottan érezni a feszültséget, de ragaszkodtak a 1080° Snowboarding valósághű mivoltához. Ezzel nagyon jót tettek, nagyon kár, hogy nem jutott ki a neki járó figyelem. Kiválóan visszahozza a téli sportok hangulatvilágát, ráadásul ennek mi is részesei lehetünk.
Remek munkát végeztek, és ahány Nintendo GameCube játékról írtam eddig, mind egyre jobban sajnálom, hogy nem digitalizálták a játékokat. Így ha akarunk velük játszani, rendelkeznünk kell egy konzollal, plusz egy példánnyal a játékból. Ahogy a cikk elején szó volt róla, CRT TV-n éles és szép a kép, viszont ami a HD TV-t illeti, már kis kijelzőn is homályos a kép. Nagyon megérné, hogy aktualizálják, mert egy igazi remekmű lett. Addig is, amíg a Nintendo ezt nem lépi meg, akinek van lehetősége, mindenképp szerezzen be egy GameCube-ot és egy 1080° Avalanche-et, és hódítsa meg a hóval fedett hegyeket. Fantasztikus élményben lesz része.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése